Cukiság témában eddig sose posztoltam (aki allergiás most lépjen ki gyorsan!), de most olyat láttam az inkák szent szigetén, Isla del Solon, azaz a bolíviai Napszigeten, a Titicaca-tó (3800m tengerszint feletti magasság) közepén, amit gasztronómiai vonatkozás nélkül is közzé kell…
Peru olyan fantasztikus gasztronómiai értékekkel bír, hogy már kezdtem aggódni, hogy nem ér semmi komoly csalódás, de végül csak sikerült, igaz, közben olyan életre szóló élményeket kaptam, hogy igazából az összmérleg bőven pozitív. Amire egy magyarázat van: a Machu Picchu.…
Egyelőre eléggé limitált a netem itt Limában, ahol már pár nap alatt is elképesztő gasztronómiai élmények értek, elegáns éttermekben és utcai kajákkal is. Amíg lesz időm részletesen írni, és megmagyarázni az itteni képeket is, feltöltök egy adag fotót, illetve kísérő…
Tegnap délután épp a tavaszi francia Alpokbeli fotóimat nézegettem, amikor jött a hír, hogy az ottani legkomolyabb gasztroélményemért felelős Emmuel Renaut, három Michelin-csillagos séf lett a francia csapat főnöke/elnöke. A csapat a világ legkomolyabb szakácsversenyére, a Bocuse…
Nem, nem a Himalájára épül a világ legmagasabb toronyháza, aminek a legfelső szintjén egy luxusétterem található majd, hanem az AirFrance izgalmas szolgáltatása fogta meg a fantáziám. Az élmény azért nyilván nem teljesen ugyanaz, mint egy földi étteremben, de mégis jól…
Mára azért mindenki látott már nagydarab, szőrtelen japcsikat pelenkában lökdösődni hosszas készülődés után, úgyhogy a sport lényegére nem térnék ki, de nekem óriási meglepetés volt, amikor Tokióban elmentem szumót nézni, hogy mennyire izgalmas és sokrétű sportágról van…
Akárhova utazom, mindig igyekszem csak a helyit, az autentikust enni. Még akkor is, ha már unom, vagy eleve nem is nagyon ízlik. Közép-Amerikában például hiába untam már, még akkor is minden reggel babos rizst kértem, amikor már tényleg elmúlt az újdonság varázsa is ennél az eleve nem túl izgalmas…
Ma este indulok Londonba, úgy tűnik, hogy a vízilabda-válogatottnak sürgősen szurkolásra és a szakmai tanácsaimra van szüksége. Valójában a Samsung videópályázatának győzteseként megyek. Írok majd persze a VIlágevőre is beszámolókat, mert vannak komoly gasztrotervek is a…
Jössz? Életre szóló gasztroéléményekkel gazdagodhatsz, olyanokkal, amik sehol máshol nem megszerezhetők, csakis Japánban. Nekem például életem legjobb ebédje volt a hihetetlen Kobe vagjúszték Kobéban, soha nem ettem azóta sem olyat. Nem csoda, ugyanis nem is lehet sehol sem kapni…
A világ legperfekcionistább gasztronépének ételeit a legjobb az eredeti környezetben, azaz Japánban megkóstolni (saját kalandjaim Japánban: kobe steak, fugu, rámen, Tsukiji halpiac), de ha erre épp nincs lehetőség, akkor nyilván lehet időnként kompromisszumokat vállalni a…