Elég durvára sikerült a 2018-as év, sok olyan helyre is sikerült ejutnom, amit már nagyon régóta meg akartam kóstolni, és ezek közül jó pár tényleg lenyűgözően jónak is bizonyult. Megmutatom a legnagyobb kedvenc éttermi élményeimet az idei évből, remélem lesz olyan, akinek ezzel inspirációt adok a tervezgetéshez, vagy akár egy bakancslista összeállításához.

2018. TOP20 éttermi élményem (abc-sorrendben a TOP20-as mezőny második fele, azaz 11-20.)
Egyelőre szinte egyikre se jutott időm, hogy megírjam részletesen, de ha mutatkozik rá erőteljes igény, akkor megpróbálom!

Azurmendi
A baszk 3-csillagosok sztárja

Számomra Eneko Atxa Azurmendije viszi a prímet a legendás baszkföldi éttermek között, őrzi a frissességét és kreativitását, és egészen különleges élményt kínál az első - piknikszerűen feszolgált - falatkáktól az lenyűgöző petits fours-ig!

Casa Julian
A baszk steakek királya

Ezúttal volt alkalmam egymást követő napokon kóstolni az Etxebarri fantasztikus txuletáját (steakjét) és a Casa Julianét, és nem kérdés, hogy az utóbbi még Victor Arguinzoniz-t is túlszárnyalja! Akciókedvelők számára javasolt közvetlenül a grill mellé foglalni. Az előételek is meglepően jók, de a lényeg persze a hatalmas hús. [Itt van a részletes beszámolóm.]

Daniel Berlin
A legszerényebb Nordic csillag

A második csillag megszerzése után sem változott semmit a szerény séf: teszi a dolgát, termeli a zöldségeket, fantasztikusan egyedi és finom menüket készít, és olyan bárányt tálal fel, hogy azt még - nem is teljesen titokban - René Redzepi, a Noma séfje is megsúgta nekem, hogy élete legjobbja volt. De már önmagában a zellerfogás miatt is érdemes lenne meglátogatni a svéd séfet.

Elkano
A geometria legmagasabb foka

Rombuszhal. Ezzel az egy szóval elég is leírni, miért feltétlenül kötelező megtenni ezt a félórás kitérőt San Sebatianból, itt ugyanis olyat és úgy sütnek, mint sehol a világon. Grillezés az utcán, az étterem oldalában, bent elegáns hangulat, és azért persze van még jó pár kóstolandó tétel, például a kokotxa- (haltoka) trilógia, vagy a nagy tarisznyarák, amiből azonnal kértünk egy újabb kört is, annyira lehengerlő. Aztán pedig nagy rombuszhal, az utlsó kis morzsáig. 

Etxebarri
Grillezés fine dining szinte

Az Extebarrit nem kell talán már bemutatni, ezúttal is fantasztikusan teljesített a leghíresebb ls nívósabb grillétterem, aminek a teljes menüje a szerény séf földszinti grillkonyháján készül, aki még a faszenet is maga állítja elő nap mint nap. Csodás környezet, csodás ételek. A változó vendégkör miatt viszont már nincs á la carte rendelés, csakis degusztációs menü, igaz, azért érdemes lehet rákérdezni, van-e még valami pult alól... 

Hedone
Pályaelhagyó a pályán

A talán legjobb brit éttermet egy svéd (nem)séf vezeti, és egy magyar srác viszi a konyhát! Mikael Jonsson sztoriját könnyű elolvasni a rengeteg lefordított cikk alapján, Menyhárd Balázs nevét is majd remélhetőleg megismerjük még közelebbről is, mert nagyon megérdemli a figyelmet, ha egyszer hazatér, ha hazatér. (Azóta épp Spanyolországban próbál szerencsét, írok majd még róla.) Kreatív, pörgős, bátor konyha. [Itt van a részletes beszámolóm!] És az a mille-feuille!!!

Mingles
Szuperizgalmas szöuli fine dining

Tökéletesen sikerül a Mingles-ben összevegyíteni a hagyományos koreai ízeket a fine dining elvárásaival, az eredmény pedig maradandó élmény, kiváló példa arra, hogy lehet egy markáns, erőteljes hagyományos konyhát átakaluzolni a 21. századba úgy, hogy ne veszítsen az értékéből, hanem gazdagodjon. 

Mume
Művészi gasztroélmény Tajpejben

Sokat fogunk még hallani Richie Lin étterméről a jövőben, enyhe Nordic befolyás alatt készít szenzációs menüt, semmi sznobéria, csak pörgés és egytől-egyig izgalmas, kiváló fogások! És végül még a repülőmet se késtem le, mert a kedvemért még prögősebbre vették. 

Noma: növénybirodalom
A világ legjobbja zöldben

A koppenhágai Noma idén kezdte a működését az új helyszínen, a zöldséges menü a második, a nyáris szezon volt, ami hihetetlen kreativitásával eleve maradandó élmény volt már elsőre is, de aztán sikerült másodjára már a Világetetettel (3 éves fiam) is megkóstoltatnom, aki szintén boldogan ette végig a teljes menüsort, így persze még inkább ott a helye az év csúcspontjai között. [Itt van a menüről a részletes beszámolóm.]

Noma: az óceán
A halak északiul

Érthető okokból hatalmas várakozás előzte meg az újranyitó skandináv csúcsétterem első szezonját, eminens tanulóként (és bevallottan függőként) persze ott ültem már a nyitónapon, aztán még egyszer vissza is mentem erre a menüre, ami alapvetően az óceánok, tengerek világát dolgozta fel a világ legkreatívabb éttermi csapatának értelmezésében. [És január elején persze ott leszek megint, amikor indul a második évad.] [Itt van a részletes beszámolóm az óceán menüről.]

The Test Kitchen
Fokvárosi felső fok

Fokváros amúgy is azonnal megszerethetően izgalmas hely, sokszínűségében, változatosságában, atmoszférájában is van valami egészen különlegesen megkapó, amit Luke Dale-Roberts tökéletesen fordít le a tányérok nyelvére: nemzetközi kavarodás, de valahogy mégis nagyon helyi, csak itt átélhető az élmény végül.

Akik végül nem fértek be az idei legjobb éttermi élmények közé: Jungsik (Szöul), RAW (Tajpej), Ming Fu (Tajpej), Jade Dragon (Makaó), Piazza Duomo (Alba), Chef's Warehouse (Stellenbosch), Salsify (Fokváros), Amelia (San Sebastian), Nerua (Bilbao), Helene Darroze (London), Spring Moon (Hong Kong), Balwoo Gongyang (Szöul), Mugaritz (Baszkföld), The Clove Club (London), Christian & Manuel (Vercelli), Pelegrini (Sibenik), Vollmers (Malmö), Villa d'Amelia (Alba), La Credenza (Torino), Condividere (Torino), Landhaus Bacher (Mautern), Seventh Son (Hong Kong), és még elég sok... Szóval nem is volt olyan könnyű leszűkíteni.

Holnap pedig jön a TOP10!

Nem fine dining legjobb gasztrokalandjaim idén itt.

Köszönet-nyilvánítás: a KLM/Air France segítsége sokat jelentett idén is a távoli éttermekbe eljutásban!