A baszk pincsók (pintxos, a spanyol tapas helyi változata) talán már elég ismertek világszerte, írtam én is róluk pár éve, de van két olyan, amit érdemes kiemelni. Az egyik a világ második legjobb sajttortája.
Kzedjük a másikkal, ami az egyik legnagyobb klasszikussal, a Gilda nevő pincsóval. Állítólag 1942-ben indult a karrierje a Casa Vallés nevű bárból, San Sebastianból, azóta szinte kötelezővé vált minden pintxobárban, és ennek nagyon egyszerű a magyarázata: hihetetlenül finom. 
Nem tűnik különösebben bonyolultnak, mindössze néhány egyszerű alapanyagból áll, amiket fel kell szúrni egy pálcára/nyársra/fogpiszkálóra, és már kész is. Csak éppen ezeknek az alapanyagoknak a minősége adja a dolog szépségét, közepes, vagy gyenge összetevőkből kár is megpróbálni, nem fog működni. (Az 1942-es indulást kicsit megkérdőjelezi, hogy a nevét egy 4 évvel későbbi mozifilm után kapta, persze nem kizárt, hogy addig névtelenül már létezett.)
Ő Gilda (Rita Hayworth), a névadó femme fatale.
Tulajdonképpen egy savanyúság: chilipaprika (egészen konkrétan guindilla), olívabogyó (manzanilla, magozott) és szardella (cantabriai, extra szűz olívaolajban). Mindössze ennyi az egész. Erősen savas, enyhén csípős, és nagyon zöld. Egy falat. Főleg aperitifként ajánlott.
A videómon látszik minden, ami fontos: az állag, az égett külső és a végtelenül lágy belső:
És hogy miért csak amásodik legjobb a világon? Egyrészt ez sokkal könnyebben védhető álláspont, mintha az elsőt mondanám, hiszen bárki tud egy jobbat, akkor még lehet igaz. De komoly(abb)ra fordítva: a mostani baszk túrámon összebarátkoztam a világ egyik jelentős gasztroújságírójával, a török Vedat Milorral (többek közt ennek az angol nyelvű weboldalnak az alapítója, de instán is van negyedmillió követője), aki elég komoly ismerője ennek a térségnek is, elég sokat beszélgettünk az Etxebarriban is, aztán később San Sebastianban is. [Azt azért kénytelen vagyok leleplezni, hogy miközben instán szívesen tesz ki Roland Barthes művet a kávéasztalára, én épp akkor csíptem el, amikor az ilyen-olyan Toszkána című sorozat egyik kötetét olvasta :)] Szóval a lényeg, hogy ő mondta a La Vina sajttortájára, hogy a világ második legjobbja. Az első is egy baszk változat, a Zuberoa étteremé.
Így néz ki egy barátom fotóján:
A helyszín a La Viña, San Sebastian óvárosában.
És a jó hír az, hogy - sok más pintxobárral ellentétben - ők már egész korán reggel kinyitnak, így reggelizésre is tökéletes, meg ebédre és vacsorára is.
Én konkrétan négyszer-ötször is elugrottam, hogy a minőség megbízhatóságáról alaposan meggyőződjek.
Mondjuk két titkos hozzávaló is elég jót tesz neki: a tenger és maga San Sebastián...
A terv az, hogy egy budapesti pékkel kikísérletezzük a receptjét, és akkor meg is lehet majd kóstolni, ha elég jól sikerül... És meg is van a recept!
Pár évvel korábbi írásom a pintxókról. És a baszk ízvilághoz egy recept.
