Sokféle étel felbukkan persze a riói utcákon, hiszen egy sokmilliós városról van szó, de ez a két sós finomság minden sarkon elérhető: pastel és coxinha.
A pálinka persze ebben az esetben a helyi kedvenc tömény, a cachaca (e: kásászá, cukornádpálinka), ennek köszönheti a pastel a különleges állagát. El lehet persze készíteni nélküle is (liszt, tojássárga, zsír, víz (plusz csirkealaplé), só), de igazán ropogós attól lesz, állítólag kevésbé szívja meg magát az olajjal, így megfelelően könnyű marad és olyanra sül a tészta, mint a lángos vékony része, hólyagos, vékony, ropogós. Ez különbözteti meg a jó pastelt a gyengétől, ha megfelelő a tészta, akkor nem egy laktató, túl nehéz és olajos étel, hanem egy könnyű snack. Rengeteg helyen készítik, kis üzletekben, pékségekben, mobilstandokon, az igazán jó helyek nem a luxusban, hanem abban különböznek, hogy csak rendelésre készítik, azaz nem áll a pulton egy másodpercet sem, hanem á la minute kapja a vendég a kezébe egy zsírpapírral. A tölteléke leggyakrabban hagymás darált hús, de lehet hozzá sajt is keverve, esetleg külön csak mozzarella. A tölteléke nem feltétlenül gazdag, hiszen itt a jó tésztának is legalább olyan fontos szerepe van, ezért gyakran olyan lapos, mint egy boríték!
Ez pedig egy kis részlet egy Sao Paulo-i cachacabár kínálatából:
A cukornádból egyébként nem csak pálinka készül, hanem üdítőitalként és persze energiaitalként is tökéletes: a világ számos táján gyakran az egész napos energiabevitelt néhány pohár frissen 'facsart' cukornádlé fedezi. Meglepően üdítő, nem is túl édes, bár Délkelet-Ázsiában facsarnak hozzá általában egy kis kumkvatot, lime-ot, vagy citromot is, hogy kicsit több legyen a sav, anélkül is finom, ahogy például a brazilok isszák: tisztán. A tisztaság persze itt relatív, higiéniai problémák adódhatnak a cukornád, a kipréselésére használt gép és a hozzá adott jégkocka miatt is, de emiatt - szerintem - kár lenne lemondani róla.
A coxinha (e: kosinyá) tulajdonképpen egy csirkés krokett, fűszeres, szálakra bontott csirkehússal van töltve, nagyjából körte méretű és (még inkább nagyjából) egy csirkecombot formáz. Jó csípős chiliszósszal szokás enni, tökéletes uzsonna, szintén mindenhol árulják és pont arra jó, hogy éhség esetén azonnali segítség.
Sao Paulo-i street artról itt írtam, rengeteg képpel, a világ és magyar street foodokról itt.
