Meglehetősen furcsa dolgok hallatszottak hónapokig az egyetlen hazai két Michelin-csillagos háza tájáról: bázisdemokrácia és furcsa átalakulás, nem is beszélve az étterem porig rombolásáról. Na de mi a helyzet, és főleg: mire jó ez?

Alaposan megrázta a kommentelők lelkivilágát, amikor a hazai két Michelin-csillagos étteremről, az Onyxról elterjedt, hogy porig rombolták, a luxusberendezést szétzúzták a pandémia közepén egy exkluzív vacsora záróakkordjaként. A dolog hátterére és valóságtartamára azért azóta nagyjából fény derült (a vacsora egyik résztvevője egyébként én voltam), nem fosztogattak, hanem osztogattak, és amúgy is sokkal izgalmasabb kérdés ezeknél, hogyan képes gyökeresen megújulni egy étterem a válság kellős közepén, főleg akkor, ha egy olyan irányt és keretrendszert talál ki, ami még - tudtommal - sehol nem létezett a fine dining világában.

Metamorfózis?

Ezzel a kifejezéssel illeti az étterem az átalakulását, ami persze többet jelent annál, mint egy szimpla változás, hiszen azonnal mindenkinek eszébe juthat róla a hernyó metamorfózisa pillangóvá, de közben Kafkáé is, mármint az átváltozás című műve, ahol szegény Gregor Samsa kevésbé dicsőséges irányba változik...

De ide tartozik M.C. Escher egyik fontos műve (illetve sorozata is):

Szóval alaposan "terhelt" már a fogalom, ami nyilván alaposan befolyásolja az étterembe érkező vendégek elvárásait is. Én ráadásul nem is sima vendégként érkeztem, hanem egy workshopra, azaz az Onyx-munkacsapat egyik munkanapjára, amikor egy (fő?)próba keretében prezentálták a jelenlegi menüjüket, engem pedig felkértek, hogy külső jövevényként mondjam el közben és utána a gondolataimat és az őszinte véleményemet nekik, hiszen ők már annyira elmerültek egymás közt a témában, hogy nehézséget okoz kicsit távolabbról, objektívebben szemlélniük. És persze az is érdekelte őket, hogy a világ csúcséttermeiben járva láttam-e hasonlót, hiszen az egyik legfontosabb céljuk, hogy új kreativitásminőséget hozzanak létre.

Még egy pontozó lapot is kaptam:

Egészen röviden írom csak le az alapkoncepciót, hiszen erről hitelesebben tudnak nyilatkozni a tulajdonosok, vezetők, na meg minden koncepció csak annyiban fontos, amennyiben működik, és a vendég számára előnyt jelent, anélkül jól mutathat ugyan a belsős levelezésben, vagy akár interjúkban, de a puding próbája az evés.

Na erre viszont még várni kell, illetve dehogy kell várni, csak épp ez a menü - igazából természetesen - még nem az a menü, ami majd a végleges megnyitásra jön létre, hiszen egy folyamat közepén tart az Onyx, így a menü is ezt a köztes stádiumot tükrözi. Ettől egyben egyedi és különleges is, hiszen csak ezen a pár napon lehet kóstolni, és aztán eltűnik örökre, illetve az nem zárható ki, hogy komoly átalakuláson keresztülmenve egyes részei, alapanyagai, ételei bekerüljenek majd a nyitó menübe is akár. Viszont egyedülálló lehetőség betekinteni a folyamatokba, hiszen mindenhol végleges menükkel találkozik az ember, nem pedig kész, de mégis átmeneti állapotot tükröző megoldásokkal.

Ez nem az étel, hanem utána:

Az első számú kihívás ezúttal az volt, hogy a sokösszetevős, bonyolult fine dining tányérokból valami olyat sikerüljön alkotni, ahol drasztikusa redukálják az alkotóelemek számát, és összesen 3 alapízzel sikerüljön létrehozni olyan ételt, ami az eredeti Onyxos ételtől nem marad el, sőt, akár még több is annál. Ehhez persze segítségül hívják a tányéron kívüli világot is, hiszen egy étteremlátogatás összélményének az étel maga csak egy része, bár természetesen az egyik, ha nem _a_ legfontosabb része. Itt viszont ugye eleve a szokásosnál is nagyobb hangsúly kerül a kontextusra, a környezetre, a művészeti-filozófiai-történeit háttérre, hiszen itt tud még inkább kibontakozni a csapat hozzáadott értéke. 

Ez viszont például egy étel, de nem árulok el róla többet, csak annyit, hogy nagyon jó volt.

 És persze a környezet is egyszeri és rettentő különleges, a volt Onyx étterem dicsőségétől és deokációjától megfosztva, dekonstruálva, gyakorlatilag egy építési területen zajlanak majd a vacsorák, egy-egy alkalommal mindössze 16 fő részvételével.

Valami ilyesmire lehet számítani majd, várhatóan mindenki egy nagy közös asztalnál foglal majd helyet, amitől még különlegesebb lesz az élmény:

Aki szeretne részese lenni egy topétterem teljes átalakulásának, egyedülálló lehetőség, hogy a köztes lépcsőfokokat is megismerje! Részletes infók itt!