Aki ette már a főztjét bárhol (például a Tantiban, Babelben korábban), azt nem kell sokat győzködni arról, hogy Pesti "legszebben tálaló magyar séf" István sok-sok éve töretlenül magas színvonalú gasztronómiát visz. A forró nyári napokon pedig külön öröm, hogy akár napközben is élvezhető ez, a teraszon is. 

Egy másik, fantasztikusan különleges vízparti helyről itt!

Ez a "legszebben tálaló magyar séf" nekem mindig megüti a fülemet, kicsit úgy hangzik elsőre, mint egy vígaszdíj annak, aki sajnos az ízekben nem olyan jó, de legalább a tálalása igen mutatós.
Na erről szó sincs szerencsére, sok-sok éve példamutató menükkel és koncepciókkal rukkol elő Pesti, nem véletlen, hogy a Tantinak csillagot szerzett már mindössze fél évvel a nyitás után, na meg az "ős-"Babel is az ő nevéhez fűződik, már akkor is felismerhető kézjegye volt. főleg a klasszikus magyar ételek megújításában alkotott maradandókat, a Rákóczi túróst, vagy a borjú Kedvessyt az ő értelmezésében nem lesz könnyű elfelejteni, pedig eltelt azóta már jó pár év.

Két éve még arra is rá tudtam venni, hogy odaálljon a legendás platánfa mellé.

Valahogy mindig "véletlenül" úgy alakul, hogy szinte a teljes étlapot végigkóstolom, persze ehhez azért segítségre is szükségem van, mert nem feltétlenül kicsik az adagok, nagyjából úgy vannak optimalizálva, hogy átlagos étvággyal 3-4-5 fogásból álljon egy tökéletes étkezés.

A menün pár Pesti-klasszikus is szerepel mindig, de persze ezek is folyamatos fejldősében, változásban vannak, mégis van bennük egy ismerős vonulat, amit örömmel üdvözöl az ember. Ilyen például a tatár és a kacsamáj-torchon, ami ezúttal rebarbarával és bodzával érkezik.

[Így jár, aki átfotóz az asztal túloldalára]

És kaviárral, na meg vajban pirított fantasztikus, házi mákos kalácsszelettel.

Szt. Jakab kagyló, karfiol, sóska

Borjútatár, uborka, kapribogyó

Kacsacomb, káposztás gnocchi

Bárány, gomba, karfiol (középen báránynyelv, a zöld köret pedig egy fantasztikus megoldás, vélhetően a török dolma által inspirálva: sóskalevélbe csomagolt feta és hajdina, már önmagában is szenzációs):

Pisztráng, bríz, burgonyapüré

Lazacpisztráng, zöldborsó, kecskesajt, spenót

És a tányérdesszert: fekete ribizli! 

(Ha nagyon kötekedni szeretnék, akkor nekem is hiányzott egy erős sav, például a díszítő pöttyök lehetnének savanyúak, és akkor mindenki magának tudja adagolni a falatokhoz, ízlés szerint.)

És a cseppet sem elhanyagolható, nagyon fontos tény: itt pontosan tudják azt is, hogy mi az az espresso macchiato, és szuper jót is csinálnak.

A tó körül nagyon kellemes séta tehető ebéd után, kiválóan adja azt az illúziót, hogy akkor így sikerülhet ledolgozni az elvitelre kért - és szuper jó - mille feuille-t...

De legközelebb ezt a "cseresznyefelhőt" is meg kell kóstolni.

Egy fontos tanács: ne az erdős rész, hanem a vár felé induljunk, mert ott  - jelenleg - hihetetlenül sok szúnyog van.

Még cukiságok is adódnak útközben.

És soha nem adjuk fel a reményt, hogy lesz még lehetőség Pesti-féle degusztációs menüt enni majd, ahol tényleg mindent megmutat a hatalmas tudásából!

Egyébként a tópart szuper jó hűtést biztosít, így a nagy melegben is kiváló hely egy kiülős ebédhez is akár! [Jó, ebből a szempontból azért elmarad ettől a helytől, ami mindent tud a témában :)]

Az étterem weboldala.

Csütörtök délután indulás a dán milliárdos "elmebeteg" projektjének nyitóvacsorájára, ott vagyok az első nap összesen 20 vendége között, Instán fogok majd közvetíteni! (És talán egy FB Live is beleférhet.)