Annyira hihetetlen éttermben voltam, hogy máig nem tértem teljesen magamhoz. Tökéletes légkondi, ráadásul teljesen környezetbarát megoldással.
Mondjuk az odajutás kicsit körülményes, a helyszín ugyanis Törökország délkeleti része, pár kilométerre a szír határtól, az egykori Mezopotámia területén.
És a határ helyenként tényleg nincs messze az úttól...
Viszont vannak ennél sokkal szebb látnivalók is útközben.
(További környékbeli látnivalókról lent)
Meglepő módon gyakorlatilag semmit se lehet találni a neten róla, még angolul sem. A helyiek körében persze nagyon népszerű.
Már odafelé gyanús volt, hogy valami különleges hely lesz, amikor Dara város romjai mellett a büfében igazi, profi, habos ayrant mértek! És persze török kávét.
Ez pedig Dara:
Mezopotámia ugye egyben a civilizáció bölcsője, azaz nem meglepő, hogy épp itt pattantak elő olyan légkondi-megoldással, ami a globális felmelegedéshez garantáltan nem tesz hozzá semmit sem, ugyanis semmilyen energiát nem igényel, csakis megújulú erőforrásokból táplálkozik.
Egészen pontosan egy gyors folyású, és nagyon hideg vízű hegyi patakból, ami a Beyazsu nevet viseli, és fáradhatatlanul gondoskodik rengeteg fantasztikus piknikező hely és kisétterem luxusszínvonalú hűtéséről.
(Nem teljesen) Meglepő módon még a konyha is nagyon rendben van, friss saláták, grillezett kebabok, főleg bárányból vagy akár grillezett pisztráng, na és gyümölcs. Teljesen egyszerű, tökéletesen megfelel ide.
Ez a hely legfőbb specialitása, a tepsis kebab (test kebab), bárányhúsrészek paprikával, hagymával, paradicsommal együtt kemencében sütve.
Különösen vicces látvány a lábfürdőző irodista, igazi digitális nomád, akinek a legnagypbb hőségben is rendben lesz a vérkeringése. (a képen talán nem látszik jól, ez egy külön rész, ahol nem zubog a patak, viszont a székek a vízben állnak.)
Hétvégén gyakorlatilag lehetetlen bejutni, annyian indulnak el ide a környékről, és igazuk is van.
Én 37 fokban érkeztem, és az árnyékolásnak, na meg főleg a víznek köszönhetően tőkéletes a klíma, a zúgó víz akusztikailag is nagyon jó aláfestés, és persze be is lehet lógatni a lábat a vízbe, ha valaki még hűvösebbre vágyik. Csodálatos hely.
Azt hiszem, ez az a hely.
És persze tele van a környék fantasztikus látnivalókkal is, mint a fenti Dara, vagy a mellette levő hatalmas, római víztározók:
De Mardin, valamint Sanliurfa városok is lenyűgözők, főleg az utóbbi fogott meg nagyon, de ezekről majd talán később. Viszont mindenképp idekívánkozik még a szintén szuperérdekes Deyrulzafaran kolostor, ami az egyik legrégebbi keresztyén zarándokhely is egyben.
Jönnek még majd törökországi gasztroélmények, na meg Szentpétervárról is írok hamarosan. És sorra kerül a világ legjobb étterme is, a Mirazur, ahol volt szerencsém pár napot a séffel együtttölteni legutóbb...
