Ahogy azt korábban is írtam, a negyedik Michelin-csillag valódi jelentéséről szóló posztomban, a Tanti csillaga gyakorlatilag mindenkit meglepett itthon, még őket is. Jogosan?
Maga a meglepődés biztosan jogos volt, hiszen ennyire röviddel (kicsit több, mint fél év) nem igazán szokták osztogatni a csillagokat, nem hogy Budapesten, de sehol a világon. Ennek köszönhetően a séf, Pesti István és csapata is alaposan meglepődött a gyors sikeren. Voltam egyszer már ebédelni náluk a nyitás után, aztán hiába tervezgettem, nem jutottam el újra. Tegnap este végre sikerült.
A vendégek többsége meg szokott lepődni azon, hogy miért nincs telt ház a jó hír után, illetve miért nem kap asztalt, ha nincs tele az étterem? Ennek egyszerű oka van, egyelőre a konyha nem képes megfelelő színvonalon kiszolgálni annyi vendéget, ahányan fizikailag elférnének, így általában maximum félházig töltik fel a helyeket. Ennek oka részben az örökölt adottságoknak köszönhető, az étterem nem Pesti és csapata igényeire készült, hanem eredetileg a Bruno&Brunónak adott otthont. Az pedig teljesen jogos, és a vendégek érdekeit védő intézkedés, hogy csak annyi embert fogadnak, amennyivel meg tudnak birkózni. A szerencsés bejutók (vagy időben foglalók) viszont nagyon jó járnak!
Egy rövid ebédmenü nyilván soha nem alkalmas arra, hogy egy séf megmutassa a tudását, inkább arra jó, hogy az ember - látszólag - kipipáljon egy helyet: jártam ott, megvolt. Persze arra alkalmas lehet, hogy felkeltse az érdeklődést. Én a biztonság kedvéért szinte a teljes étlapot végigkóstoltam:
Az előtelek: egyből az egyik legnagyobb kedvencem nyitja az étlapot, a 'répa, retek, mogyoró' elég pontosan leírja, hogy mire is számíthatunk, miközben nyilván pont a lényeg nem derülhet ki a névből: az, hogy mennyire friss, izgalmas, különleges, de mégis egészen ismerősnek tűnő fogásról van szó, ami szerintem a séf ars poeticája is lehetne egyben. Kötelezően ajánlott!
Szintén kiváló a borjútatár, mustármaggal és marinált zöldségekkel, szintén üde, megfelelően savas, persze késsel vagdosott hússal, kiegyensúlyozott ízekkel.
A levesek is hozzák a stílus lényegét, épp annyira egzotikusak, hogy felkeltsék a figyelmet, aztán jól is bánnak ezzel a reflektorfénnyel. Csicsókaerőleves borjúhúskockákkal és gesztenyével, illetve miszós sütőtökleves. Kicsit őszies hangulatról árulkodnak, de nem is csoda, ha csúszik még az új, tavaszias étlap, ha épp felfordult az egész világ. És legelsőként egy amuse bouche, uborkasaláta ízek különböző textúrákkal.
A szent Jakab kagylós főételt majd csak legközelebb kóstolom, ezúttal a sólettel tálalt tőkehalra került sor és a paprikás krumplira. Az étlapon pár helyen szerepel idézőjel, de ahol nincs, ott is érdemes felkészülni a megszokottól eltérő élményekre, Pesti István nem abban találja meg a szépséget (szerencsére), hogy reprodukálja a hagyományos recepteket, hanem azok ízeinek felhasználásával bátran valami egészen újat épít. [Remélem nem marad el ezzel kapcsolatban sem az a komment, hogy márpedig akkor azt tilos úgy hívni, illetve a 'jancsi néninél kistarcsán 600-ért egy egész vödör sóletet kapok'!] A sólet valójában omlós, ízes, konfitált bab, rajta kiváló tőkehal, emlékezetes tétel, de a 'paprikás krumpli' mindent visz: a bébitintahal talán viszonylag kevés menzán volt eddig kötelező alkotóelem ennek az ételnek, de nem csodálkoznék, ha mostantól a bográcsos verziókba is bekerülnének, annyira jó. Az egzotikumot ezúttal a napon érlelt paradicsom és a kifejezetten csípős olasz ndjua(kolbász) szolgáltatja még, miközben együtt az egész mégis hozza egy igazán profi paprikás krumpli minden előnyét. Ja, a konfitált krumplikról meg ne feledkezzek! Emblematikus fogás lesz ez is, akárki meglássa.
Na és a két desszert: a túrós palacsinta, amit már korábban is kóstoltam nyáron, és a mákos nudli! Előbbi kapor-, utóbbi szilvafagyival, mindkettő automatikusan felébreszti a vágyat az újabb és újabb visszatérésre!
És a konklúzió? Ha nem érted mire kapott Michelin-csillagot a Tanti, meg kell kóstolnod! Ha érted, akkor annál inkább! Nagy gratuláció még egyszer Pesti Istvánnak és csapatának, modern, magyar gasztronómiát csinálnak, olyat, ami nemzetközi színvonalon is értelmezhető, büszkék lehetünk rájuk!
Az étterem weboldala és facebook-oldala.
A csillag értelmezése és a Michelin-csillaggal kapcsolatos leggyakoribb tévedések. Holnaptól olasz és francia riviéra, komoly trófeákkal!