Bár a "nagy" étteremkalauzok radarjára még nem igazán került fel, megérdemli a figyelmet a Tama, ahol történt egy kis fiatalos irányváltás. Ezzel párhuzamosan persze az étlap is megújult. Mutatom, milyen lett.

Jártam már itt januárban, akkor nagyon tetszett, viszont azóta csak most sikerült újra eljutnom. Közben pedig történt egy séfváltás, Kovács Péter - tapasztalataim szerint - komoly, fiatalos lendülettel vette át a konyha irányítását sok-sok londoni tapasztalattal a háta mögött. 

Az étterem weboldala.

Az étterem optikailag legizgalmasabb része persze továbbra is a 'Séf TV', szerencsére mindig be van kapcsolva:

Na és akkor az ételek, mégis csak az a lényeg. Az emblematikus lemezjátszóval tálalásnak már nyoma sincs, új, és nagyon jó lemez került fel:

Malacterrin, uborka, dijoni mustár
uborkasaláta ízhatás különböző állagokban, friss és üde, tökéletes a terrin is. 

A kenyerek és a vaj is teljesen rendben van, nem is sikerült megállnom ennél a két szeletnél.

Aztán az egyik legkiemelkedőbb tétel, egy ázsiaias hangulatú marhaleves, benne szuper ízek és még annál is szuperebb, omlós, ízes marhanyakkal. A benne levő kiegészítők, mint a kimchi, koriander, citromhéj, pácolt karalábé íze nem oszlik el benne, így tetszőleges adagolható, variálható az izgalom, nagy kedvenc lett. (Én kicsit ruganyosabbra hagynám benne az udont, de hát nem egy autentikus japán leves akar ez lenni.)

Marhaerőleves, gyömbérrel, káposztával és udontésztával.

Fogas, ravioli, édeskömény

Ez is nagyon rendben van, kiváló hal és nagyon jó kiegészítők, jó összkép. Zsályás szőlőmagolajban konfitált fogas, tőkehallal és rákkal töltött ravioli, édesköménymorzsa és chorizoszósz, ami nem nyomja el a többi összetevő finomra hangolt ízeit

Onglet, olívás burgonyapüré, répa

Az egyik legízletesebb marhahúsrész, amitől persze nem is lehet (és nem is kell!) elvárni, hogy olyan omlós legyen, mint egy nélszín, viszont az egyik kedvenc részem, és ez az ír példány is bizonyítja, hogy több keresnivalója van a tányérokon, mint a kissé neutrális, unalmas nemes rokonnak. Sült fokhagymás-olivás burgonyapüré, sült répa és egyéb zöldek.

Kaptam egy elődesszertet is, cseresznyeszorbé és kakukkfüves (szuvid) cseresznye.

Nagyon kellemes:

Csokoládé passio

Elég sokat harcolok a passiógyümölcs elnevezés ellen és a maracujáért, de ennek nem feltétlenül van értelme, viszont ennek a desszertnek annál inkább. Mandulalisztes piskóta alapon tejcsokoládémousse, benne maracuja. A tányéron még buborékos csokoládé, étcsokoládé sorbet, és friss maracuja. A gyümölcs erős sava tökéletesen van adagolva, meghagyja a sötét csokiélményt, felfrissítve azt.

Kávé és petit four.

Aztán csak nem bírtam ki, és kértem még egy rebarbarás desszertet is. 

Szezonális, narancs és vanília jelenik még meg a tányéron többféle állagban is, nagyon kellemes, pont jó édességű, jó savakkal!

Szóval továbbra is nagyon érdemes odafigyelni a Bajcsyra, külön öröm, hogy egy szép reményennel induló új étterme(s) lendületét a séfváltás sem töri meg, sőt, nem csak a nyitás utáni pár hónapra koncentrálnak, hanem fejlődnek, haladnak tovább! És nem riadnak vissza a magyar alapanyagoktól sem, na meg van gulyás is az étlapon, persze gondolom az is azért modernizálva, legközelebb azt is megkóstolom.

Hamarosan nagyon különleges bangkoki kajakalandok jönnek, elsőként/élőben instán és facebookon!