Sikerült majdnem teljesen végigennem a legendás párizsi Buddha-Bárt, ami mondjuk egy tekintélyes étlap esetén nem kis teljesítmény, és még a sushimesterhez, Masato sanhoz is bejutottam a konyhára.

Érdekes kombinációt jelentenek a Buddha-Bár éttermek a világban, ugyanis nem ragaszkodnak egy ország konyhájához, hanem majdnem egy egész földrészről válogatják össze a kedvenceiket. A párizsi, az első pedig kifejezetten legendás hírnévnek örvend, meg is lepődtem kicsit, amikor Facebookon bejelentkeztem az étterembe, hogy milyen nagy visszhangja lett az ismerőseim között. Persze ez kifejezetten nem csak az ételeknek, hanem az összélménynek szól, hiszen pont az a specialitása a Buddha-Bároknak, hogy egyszerre kínálnak kulináris élményt és bulizást is, egészen különleges, az adott városból, kultúrából kiszakító környezetet.

Alapvetően ragaszkodom mindenhol a helyi konyhákhoz, Vietnamban vietnamit, Japánban japánt, Peruban peruit, stb, de azért egy világvárosban néha adok esélyt a nemzetközi, külföldi konyháknak is. A Buddha-Bár a Párizs egyik előkelő negyedében található, a közvetlen közelében a legnagyobb divatmárkákkal, az üzletek előtt akár mág sorbanállás is kibontakozhat, ami azért meglepő látvány volt, de gondolom épp 50 % felárral kínálták a Hermés táskákat. Az étterembe belépve megváltozik a világ, ez a Buddha-Bárok specialitása, hogy teljesen saját atmoszférájuk van, egyéni enteriőr, színek, fények (azaz elég sötét van, ahogy ez a fotók minőségén is látszik majd sajnos), formák és persze a zene.

Indulásnak Masato mester sushi- és sashimiválogatása, amiben a legjobb tonhal (kizárólag sárga uszonyú, mivel a kék úszójú veszélyeztetett fajta!), rák, homár és hasonló tengeri élőlények bukkantak fel, részben hagyományos, japán ízekkel, részben viszont átdolgozott, fúziós megoldásokkal. Rettentő friss alapanyagok, rengeteg izgalom, sok különböző csípős, édes, savanyú árnyalat, tényleg mesteri, vagy - hogy legyen azért megbocsáthatatlan szóvicc is - Masato nem maszatol.

A Buddha-Bár talán legismertebb és legnépszerűbb étele, a csirkesaláta is telitalálat, se igazán salátás, se csirkés nem vagyok, de a karamellizált csirkedarabok édessége és a radicchio erőteljes keserűsége kiváló kombináció. Finom a lakkozott kínai stílusú kacsa is, valódi a garnéla vörös curry kókusztejjel, és a köretek is: a sült rizs és a Buddha-Bár sült tészta. A desszertek is nagyon rendben vannak, sikerült egy vegyesválogatottat rendelni, hogy mindenbe bele lehessen kóstolni szinte, így a hely nagy klasszikusai mind megérkeztek, igaz, kapacitásom már nem nagyon volt rájuk.

Pózolj elégedetten vigyorogva, sokféle desszerttel:

Az étterem egyik sajátossága, az ázsiai hagyományokat követve, hogy tálakon szervírozzák a fogásokat, azaz mindenki belekóstolhat mindenbe, nem csak a saját ételébe. És nagyon tetszett, hogy vörösborban is találtak olyanokat, amik kiválóan passzoltak az erős, fűszeres, gyakran kifejezetten csípős, ázsiai ételekhez, ez általában nehezen (vagy sehogy sem) áthidalható feladatnak minősül és marad a sörözés, esetleg az édes fehérborok, például a Tokaji.

Masato san birodalmában:

Ez pedig már az étterem felülnézetből, a 'karzaton' található legendás koktélbárból:

A beszámolóját különleges aktualitását az adja egyébként, hogy Masato san, a párizsi Buddha-Bar sushimestere Budapestre érkezik, és több más izgalmas program mellett egy elég komoly vacsorát is szervez a Klotild palotában, aminek a keretében egy egész tonhalat fog a vendégek előtt szétbontani, és persze ezek a tonhalszeletek adják majd a vacsora lényegét is. Ez egy rendkívüli vacsora, amire még nem volt példa itthon, a sok szuperfriss tonhalfalathoz pedig azért vannak még komoly kiegészítők a menüsorban, például Omaha bélszín, és egy komoly szakékóstoló.

Masato show, május 9.
Buddha-Bár étterem

Itt látszik minden fontos infó az eseményről és a japán hét többi programjáról.

 A bejegyzés a Buddha-Bár Budapesttel kooperációban készült.