Veszélyes üzem az otthoni gyümölcspréselés, aki egyszer megkóstolja a friss gyümölcs valódi ízét, nem nagyon fog többet a dobozosra fanyalodni. Én szóltam!

Szerencsére eléggé divatos lett mostanában a szezonalitás az éttermekben, azaz mára sikerült feldolgozni a hiánygazdaság után következő sokkos felismerést, hogy akár decemberben is lehet spárgát vagy epret szerezni a világ valamelyik tájáról, és ehelyett a jobb séfek igyekeznek inkább az épp elérhető, friss, közeli termékekből dolgozni. Ez mindenkinek jó, a környezetnek is, a vendégnek is, pedig elvileg csorbítja a szabadságunkat.

Ugyanez a szezonalitás érvényesül akkor, amikor beszerzünk egy juicert, vagy gyümölcsprést (vagy gyümölcscentrifugát, valahogy egyik magyar szó sem passzol rá teljesen szerintem, a juicer egyértelmű, csak az meg ugye nem nagyon magyar, dzsúszernek meg csak nem akarom írni...). Egyszer csak izgalmassá válik, hogy éppen milyen zöldségek, gyümölcsök vannak a piacon, mi az, ami érik, mi éri meg, miből és milyen kombinációkból lehet a legfinomabb italokat elkészíteni. Azt talán nem kell túlságosan megmagyarázni, hogy miért is egészségesebb egy friss, a termőterületén megérett gyümölcsből készített italt inni.
(Aki retteg a be nem vitt adalékanyagok és tartósítószerek hiányától, vegye meg őket külön, dobjon be mondjuk egy Nátrium-benzoát felest! Csak viccből írtam ezt, nehogy kipróbálja valaki!)

Ez itt az úgy nevezett "gyümölcshústartály" és tartalma, szerintem absztakt műalkotásként is élvezhető: (és látszik, hogy milyen száraz a rost)

A dolog lényege egy profi juicer. Nem, sajnos a gagyikban nem lesz sok öröm, azok is kipréselnek egész sok levet, de sokkal bonyolultabb előkészíteni a hozzá valókat, elakadnak, leégnek, stb., és ha mégse ég le, akkor meg iszonyú frusztráló a használat utánai elmosása, főleg a préslemezé. Az ugyanis eléggé kardinális kérdés, szinte minden használat után érdemes azonnal kitisztítani, mert hamar belerohad a cefre, jönnek a muslicák. Ha meg nehéz elmosni, akkor az ember egyszer csak már nem veszi elő többet, felkerül a használhatatlan, értelmetlen konyhaeszközök közé a kredenc tetejére porosodni, zsírosodni. Azaz hiába volt olcsó, valójában nagyon drága volt.

A sajátom viszont nagyon bevált nálam, kisebb-közepes almákat simán benyel egészben, fel se szoktam vágni, boldogan viszi a zellert (a gumót azért érdemes felaprítani, meg levagdosni a durvább göcsörtöket kívülről), a sárgarépát, a gyömbért, gyakorlatilag bármit. És a gépben maradó rostok szárazsága alapján nagyon jó hatásfokkal présel, éppen csak nyirkos a rost (amit egyébként lehet akár süteményekhez is használni, ha nem dobálunk bele mindent). És a legfontosabb: a kitakarítása nagyon távol áll a szenvedéstől, pedig ha valaki, akkor én tényleg utálok mosogatni. Maximum másfél perc alatt simán el lehet öblögetni, hála annak, hogy könnyen szétszedhető, nincsenek benne kis rések, amik nehezen tisztíthatók és a préslemez sem érdes tapintású, így nem darálja le a mosogatószivacsot, nem akad bele minden. (Ha jól tudom, mosogatógépbe is tehetők az alkatrészek.) Kapacitásban is bevált, nem kell folyamatosan üríteni, akár egy teljes család adagját meg lehet csinálni egyben. Szóval ajánlom nagyon: Philips Avance Collection 800W, XXL Tube. (Nem találtam itt meg ugyanazt a modellt, lehet, hogy már kifutott, minden esetre ugyanúgy néz ki, mint a 700 Wattos ezek között)
Na ilyen tiszta soha nem lesz azért nálam, úgyhogy használok inkább gyári fotót, ha már annyit dolgoztak vele:

Receptekkel nem okoskodnék, szerintem pont a kísérletezés a poén benne, azaz mindent bele, aztán kóstolgatjuk, nagy baj nem lehet, vagy épp mostanában inkább a kevés összetevőjűeket szeretem nagyon, például csak zöld alma és egy kis darab zeller gumó. Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy az alma bármivel jó párosítás, azaz jó hordozólkének, is, ha valami erősebbet akarunk kipróbálni, de "higítva". Nagyon jó bele a zeller gumó, nekem szinte semmiből se marad ki az illata miatt és ad hozzá egy olyan plusz ízt, ami szintén szinte mindenhez passzol, de nem uralkodik el rajta. Gyömbér kiváló, adagokkal eleinte óvatosan, később lehet a sziszegős csípősig. Amúgy meg alma, körte, cékla, répa, citrom, brokkoli vagy bármi más. (Citrusféléket ne héjastul, és van pár gyümölcs, amit én nem tennék bele, mert szerintem evéssel sokkal nagyobb az élvezeti értéke: dinnye, málna, eper, szőlő, áfonya, pomelo, stb.)
És fröccsnek is fantasztikus, akkor több, mint duplájára felöntve szódával!

Én az élvezet irányából közelítem meg az egész kérdést főleg, nem vagyok dietetikus, de nyilván élettani hatásaiban, vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben és mindenféle másban is rettenetően jó dolog a friss gyümölcslé, télen még inkább, hajrá!

Akinek van kedvenc receptje/trükkje, ossza meg!

[Csütörtök hajnalban indulok Görögországba, a blog 3. születésnapját is ott fogom tölteni, megyek főzőiskolába, Metaxát kóstolni, és street foodot is felfedezni... "Élő tudósítás" szokás szerint csak a Facebookon.]