Még a legelső erdőbényei napokon voltam utoljára, aztán most végre sikerült eljutnom újra erre a hihetetlenül hangulatos falusi fesztiválra, ami fehérborrajongók számára végképp kötelező. Akkor Nyíregyházáról, a strandvízilabda bajnokság döntőjéről mentem át, ahol ráadásul egész jól szerepeltünk, de aztán pont lekéstem azt az ételt, amit a fesztiválról megcéloztam, talán ezért is távoztam kicsit csalódottan és maradtam távol évekig. Egészen tegnapig.
Erdőbénye nincs közel. Mármint Budapesthez. De, ahogy a Stílusos Vidéki Éttermiség szuper jó programjai is jól mutatják be, érdemes nekivágni az országnak, rengeteg csak az autentikus helyszíneken elérhető nívós gasztrokaland vár. Az egyik legfontosabb ezek közül a Bor, Mármor, Bénye, ami még a hétvégén elérhető. (Itt a részletes program.)
Tokaj-Hegyalja tele van komoly borásszal, és - a szerencsémre - egyre egyértelműbb trend a száraz fehérborok készítése. Persze megvannak még a nagy aszúk is, amiket szintén nagyra becsülök, de abból sokat kóstolni képtelenség, ellentétben a nagyon finom, gyakran reduktív, ásványosabb furmintokkal és hárslevelűvel.
Az egész fesztivál lényege, hogy behálózza az egész falut, az egyes portákon, borászatoknál zajlik az élet, főleg az udvarban. Kóstolás, jazz(es)koncertek, gyerekprogramok és persze ételek, ezek legtöbbször külsős produkcióban.
Ez például a Karádi-Berger, szerintem a leghangulatosabb udvar:
Ez pedig az itt készülő, nem teljesen zempléni, de nagyon finom tortilla összehajtás előtt, Fűszeres Esztertől:
A borászat kívülről:
Nagyon kellemes borokat kóstoltunk a Bardonnál:
A gasztro részleget itt a pesti DivinPorcellóra bízták, azt semmiképpen sem állíthatjuk, hogy a kutyát sem érdekli:
Erdőbényén még történészek is csinálnak - ráadásul kiváló - borokat, dr. Ungváry Krisztián, azaz Vayi pincészet:
Nem kötelező végig jó bort inni:
Egy kis szerencsével az ember még Cooking Starokkal is összefuthat, sajnos a polipja megkóstolására végül nem jutott energia, pedig nagyon jókat hallottam róla (Takács Lajos, Olimpia):
Nagyon finom viszont a nU bisztrós Fülepi Kálmán lecsója, azért is néz ilyen büszkén:
Őt a Homonna pincészet udvarán lehet megtalálni, ahol nagyon izgalmas, bár kissé nehezebben érthető borok készülnek, érdemes kipróbálni:
A Béres birtok az egyik legimpozánsabb, ráadásul innen gyönyörű rálátás van a környező hegyekre és Erdőbényére is, na meg végre lehet élőben is találkozni a szőlővel (a legfelső kép is ott készült):
A gyerekek itt is elég jól érezhették magukat, amíg a szüleik kóstolgattak:
Ez volt még nagy kedvenc, valódi, nagyon finom málnaszörp az Ábrahám pincénél:
Ez pedig maga Erdőbénye, a kertek vasárna estig még tele izgalommal!
(Aki át szeretne menni Encsre, az Anyukám mondtába, gondoljon rá, hogy ez a remek ötlet másnak (=mindenkinek) is eszébe jut, mindenképp javasolt asztalt foglalni!)