Nem először jártam már Villányban, és mindig megfogadom, hogy megírom végre a kedvenc szálláshelyemről a kis beszámolót, mert méltó arra, hogy megismerjétek. Most végre sikerült fotókat is csinálnom, íme.

Villány eleve az a vidéke Magyarországnak, ahol nagyon nehéz elképzelni, hogy konfliktusok is léteznek. Talán emiatt is van az, hogy a helyi borászok sem ölik egymást, hanem békében megférnek egymás mellett. Az út Budapestről is megnyugtatóan eseménytelen, az M6-oson szerintem még soha nem volt nemhogy dugó, de talán előzés se. Aztán következik a valódi falusi idill, benne egy jókora meglepetéssel.

Ez a meglepetés egy olyan profi, európai szintű hotel, amit itt nem vártam volna, ha nem követtem volna figyelemmel az épülését nagyjából az évek során. Igazi szálloda épült a Gere birtokon, miközben jónéhány borász a csúcsra fejlesztette és építészetileg is izgalmassa tette a pincészetét, ők egy olyan szálláshelyet is teremtettek, ami nagyon kellett már ide, nem is beszélve az étteremről, ami kifejezetten nagyon magas színvonalat visz, de ezúttal kivételesen nem ez a fő téma.

Villány, konkrétan Geréék adtak egyébként otthont a tavaszi Stílusos Vidéki Éttermiségnek, ahol állandó fesztivál-konferanszié párommal, Mautner Zsófival örömmel vállaltuk a házigazda szerepet, itt egy kis ízelítő arról, hogy mennyire jól sikerült:

(Terei Miklós munkája)

De vissza a hotelbe, ahol már a kert is hihetetlenül kellemes, de a szobák végképp, a legnagyobb kedvenc mégis a spa, ahol gőzfürdő, szauna, jacuzzi, medence, jégkása, és mindenféle hasonló rendelkezésre áll, na meg persze egy csomó szőlős-boros kezelés, amik mondjuk engem kevésbé izgatnak, de jókat hallottam róluk is. 

És azért a végére egy kis gasztronómia is, ettem már rengeteg helyen a világban reggelit, köztük nagyon profi külföldi hotelekben is, voltak is emlékezetesek, de az itteni mégis a legkedvesebb. Van egy csomó kedves dolog, például korrekt a választék, lehet Fricit is inni, nagyon kedves a kiszolgálás, gyönyörű a terasz, stbstb. De nem ez a nagy durranás nekem.

Hanem ez, amiről sajnos csak telefonos, nagyon gyenge fotóm van:

A zseniális házi felvágott választék! Vannak itt is persze sonkák és hasonlók, azok is jók, de a többféle hideg házi májas hurkával, a disznósajttal, a kitűnő stifolderrel és a társaikkal egészen egyszerűen semmi sem veheti fel a versenyt, nem lehet velük betelni.

Szokott lenni egy csomó nívós program is, általában nem a hotelben, hogy megmaradjon a nyugalom, hanem a 10 perc sétára levő pincészetben, az idei jazzfesztivál megvolt már, de a 20-án lesz a Rosé maraton, az is elég vicces. 

Gere Crocus
Weboldal, Facebook-oldal
Villány, Diófás tér 4-12.

---

Tegnap kiderült, hogy a világ nagy séfjei közé tartozom, íme:

Nagyobb kép és kicsit bővebb magyarázat itt.

Aztán egy óra múlva indulás Moszkvába, újabb ex-szovjet gasztroélmények gyűjtése a cél.