A fine dining kapcsán rendszeresen felmerül - itt a blogon kommentekben, és persze más fórumokon is - hogy rémesen túlbonyolított és értelmetlen. Talán erre is gondolta Grant Achatz, a chicagói nagyon komoly séf csattanós válasznak azt az ételét, amelyik összesen 86 komponensből, alapanyagból áll. Innen kapta a nevét, Lamb 86, egy (szuvid) bárány, hozzá erőteljes jus (pecsenyelé) és egy üvegtálon 60 féle kis köret, kiegészítő, amit az egyes falatokhoz lehet variálni.
Nagy kérdés, hogy ennyiféle ízt egyáltalán képes-e feldolgozni a vendég, vagy elfáradnak az ízlelőbimbók. Én azért elég szívesen megkóstolnám, főleg mivel már volt alkalmam a három csillagos Achatz egyik menüjét végigenni, és életem meghatározó gasztroélményei közé tartozik. Sok órás vacsora, ami felér egy színházi előadással is egyben, olyan sok játék és izgalom tartozott az egyes fogásokhoz. Megesik a molekuláris gasztronómia eszközeit, módszereit használó séfeknél időnként, hogy úgy érzem, hogy nincs mögötte valódi elgondolás, kreativitás, nála erről szó sem volt, igazi játékmesterként uralta az egészet, mint egy fantasztikus zongorista.
A "megoldókulcs":
Van itt minden, tényleg mint a vurstliban, citrom, babérlevél, répa, petrezselyem, reberbara, olíva, kapor, paradicsom, mandula, rozmaring, füge, briós, sárga barack, joghurt, füst, vörös hagyma, endívia, koriander, pisztácia, padlizsán, rum, articsóka, őszibarack, fehérbab, cékla, stb, stb...
És ez bőven túlzásnak egy jól kitalált PR-gagnek is tűnne, ha nem Grant Achatz-nek hívnák az illetőt... (itt van róla egy korábbi posztom, a vacsorát azóta sem sikerült megírni, de jön majd az is...)
Itt látszik, hogy is tálalják a fogást:
[Hosszú szünet után ismét lesz Világevő Vietnami Vacsora, részletek és minden infó megtalálható itt. Jelen pillanatban még hely is van. Aki nagyon Facebook ellenés, azért a linken meg tudja nézni az adatokat, ha mégse sikerülne, a vilagevoesemeny@gmail.com -on kérdezzen]