Az egész Világevő blogot egy libanoni gasztrotúrával kezdtem - egyébként a hónap végén lesz pontosan 9 éve - amihez előzményül egy fantasztikus párizsi libanoni vacsora szolgált, ott döntöttem el, hogy egyszer a saját környezetükben is meg kell kóstolnom ezeket az ízeket. Most nagyon izgalmas budapesti helyet ajánlok a témában!

Elindult a Vlog, Feröer-szigetek és Thaiföld a két első téma, itt lehet megnézni/feliratkozni!

Sajnos időközben megszűnt a Malév, így nem létezik közvetlen járat, egy kicsit bonyolultabb és drágább eljutni, de továbbra is talán a legizgalmasabb közel-keleti úticél, ahol a kulturális sokszínűség miatt hihetetlen választék és érdekesség várja az odaérkezőt.
Európa nyugati felén általában a libanoni jelöli a legjobb közel-keleti éttermeket (ez persze semmiképp se jelenti azt, hogy a szír, a perzsa, vagy más népeké ne lehetne nagyon kitűnő!), viszont nálunk itthon csak nem akart meghonosodni ez a műfaj.
(Elméletem szerint az olcsó török büfék, ráadásul görög névvel, giroszként, letarolták a várost, így nehezebb egy magas árkategóriába tartozó, de mégis hasonló ízvilágú étteremnek megkapaszkodnia.)

Na de bevezetőből ennyi bőven elég, a lényeg, hogy nagyon biztató kóstolón voltam ma, egy pár napja nyitott, azaz még nem teljesen kiforrott étteremben, annyira, hogy érdemes is megosztani a tapasztalatokat.

Az éttermet a korábbi Buddha Bar - Baalbekből ismert Kutaini-testvérek viszik, igazi családi vállalkozás, például Osama felesége is bent dolgozik. Bent elegánsabb éttermi rész, kint terasz, fent - azt nem néztem meg - shisha-részleg.

Néhány étel a kínálatból:

A legnagyobb kedvencek:

bársonyosan krémes hummusz, sült padlizsános padlizsánkrém

serpenyőben sült gránátalma-melaszos csirkemáj

bárányborda, töltött mini padlizsán

Az étterem weboldala és Facebook-oldala.

Elindult a Vlog, Feröer-szigetek és Thaiföld a két első téma, itt lehet megnézni/feliratkozni!

Ha egyelőre inkább a két kedvenc libanoni krémemet készítenéd el, itt van a hummusz és a fantasztikus fokhagymakrém, a toum autentikus receptje, egyenesen a legelején említett, Párizsban élő, libanoni séftől.