Retrocukrászdából a legmenőbb croissant-ozó, és végre nem csak a belvárosiak örülhetnek!

Közben ügyesen építgették már a felkészülési időszak alatt a jelenlétüket a közösségi médiában, Instán főleg, de Facebookon is. De szó nincs arról, hogy erre fordítottak volna nagyobb gondot a termékek tökéletesítésénél, amire azért látunk elég sok példát sajnos, közel egy éve zajlik már a kísérletezés, fejlesztés. 

És nem is maradt el az eredmény. Ez itt az:

Talán elsőre meglepően hangzik, de nem Franciaországban igyekeztek tökéletesíteni a tudásukat, hanem inkább Dániában. Persze ez annak nem is olyan meglepő, aki például olvasta ezt a posztomat a legkiválóbb koppenhágai pékségekről, ami tényleg hihetetlen színvonalat tudnak. És ebben még nem is szerepelt, az azóta már megnyitott Hart Bageri, ami azóta az első számú kedvencem...

Na de vissza Budapestre! A helyszín nem a trendi Gozsdu udvar, vagy vonzáskörzeten, nem is a Bazilika környéke, vagy a Váci utca, hanem egy eldugott, 7. kerületi kis utca, a Szövetség utca, a Rákóczi út és a Dohány utca között félúton. [Engem személyesen kedves emlékek kötnek ide, mert amikor fiatal koromban a kisebb bátyám bekerült az itteni kórházba, akkor én tudtam neki gond nélkül bevinni minden nap anyukámtól a friss ebédet, ugyanis hiába volt még szigorúan kizárólag délután a látogatási idő, engem mindig beengedtek, ugyanis akkoriban egy világoskék pizsamanadrágban jártam, azaz a portás azt hitte, hogy egy beteg jön épp vissza az utcáról.]

Akkoriban itt még egy olyan cukrászda volt a Barát utca sarkán, aminek nemes egyszerűséggel a Cukrászda nevet adták, ami bizonyos szempontból egy nagyon logikus döntés, más kérdés, hogy nem véletlen, ha nem lesz végül világhírű a hely... 'Alkalmi torták, sütemények' hirdette a portál, bent pedig igazi szocreál hangulat, az 1957-es nyitás óta nem sokat változott itt a világ. (Valójában egyébként Bognár cukrászda volt a neve, de ezt valamiért nem tartották fontosanak kiírni.) Az idős tulajdonossal, akinek egyébként aztán a lánya vitte még egy ideig az üzletét tovább, itt lehet olvasni egy interjút. Remélhetőleg örül, hogy nem csak tovább él a helye, de ráadásul a legmodernebb kihívásoknak is megfelel már.

A követ pedig meghagyták, sok évtizednyi cukrásztörténelem...

Puristáknak a simát ajánlom, abból látszik a legjobban, hogy mit tudnak a műfajból! Az édesek egyenként alkalmasak egy kisebb falu energia-ellátására, nem lesz könnyű nem kihízni a hipszternadrágot!