Elég sok furcsa étterem van Budapesten, de még közülük is kilóg ez az egészen egyedi koncepció: olcsó magyaros büféebéd mellé etióp ínyencségek étlapról. Mutatom, hogy mit tud.

Se a portál, se az enteriőr nem kimondottan bíztató, olcsó bútorbolthangulatú megoldások afrikai dizájnnal kombinálva, inkább egy lakótelepi egzotikum hangulata jön át, aztán beljebb még inkább elpárologhat az ember maradék (ön)bizalma is, amikor meglátja az ablaktalan, hasonlóan eklektikus belső teret, amihez elrettentésképpen még egy komoly büféasztal is társul. Innen lehet - korlátlan mennyiségben - magyaros ételeket enni, de őszintén szólva erre nem voltam kíváncsi, olcsó - és vélhetően gyengécske vagy közepes - ebédekkel tele van a város. 

Itt viszont van valami, amihez ugyan nem hozzák meg a kedvet az első tapasztalatok, de nem szabad meghátrálni!

Maga a név egyébként nem a tulajdonosok keresztneve alapján lett Lali&Béla, Lalibela ugyanis (más néven Új-Jeruzsálem) egy város Etiópiában, ami a világ legnagyobb ember alkotta monolitikus struktúráiról híres, a sziklába vájt templomokról, amik a VIlágörökség részei és sok keresztény számára fontos zarándokhelyet is jelentenek. 
Na de vissza kevésbé izgalmas és időtálló építészeti megoldások világába, a Nyugati tér tőszomszédságába.

A törzsi romantikába végképp sehogy se passzol a büféasztal, ami a látogatók többségét érdekli, rajta - amennyire egy sanda oldalpillantással meg tudtam állapítani - a szokványos tömegétkeztetés kellékei. (persze nem kizárt, hogy finomabb, akkor bocs.) De továbbra sem szabad meghátrálni!

Van ugyanis egy étlap is, amin alig pár fogás található, de azok közülegy pár autentikus etióp étel, amit nagyon javaslok kipróbálásra! 

Pár hete ettem Dél-Afrikában egy kis etióp étteremben nagyon jó indzserát, azt a szintet azért se tálalásban, se minőségben nem sikerült teljesíteni, de így is ígéretes a konyha.

Ez volt az ottani:

Ahogy látszik, itt az egyes tételek,  különböző "főzelékeket" és ragukat (wat) egy indzsera nevű lepényen tálalják, ami jellegében egy puha, szivacsosan laza szerkezetű palacsinta, egyszerre tányér és evőeszköz, na meg köret is. Kovásszal készül, egy teff nevű kevéssé ismert, Etiópiából származó nagyon aprószemű gabonafajtából, ami egyébként gluténmentes. (Akinek orvosilag indokolt a GM-táplálkozás, azért kérdezzen rá, hogy biztos abból készítik-e a budapesti étteremben is!) A vízzel elkevert tefflisztet hagyják röviden fermentálódni, és utána ezt sütik meg nagyon enyhén.

Az indzsera persze egy kerthelyiségben, nyárias melegben is kiváló, de azért a téli Budapesten is jó lesz!

Vissza Budapestre: a választék szűkebb, a tálalás kevésbé látványos, az időjárás zordabb, viszont az ízek meglepően jók és autentikusak! Az etióp konyha alapvetően szereti a csípős ízeket, szinte minden ételük erősen és változatosan fűszerezett, ami például a berbere nevű fűszerkeveréknek köszönhető, ami elég sok chlit is tartalmaz más fűszerek, például görögszénamag, etióp kardamom, gyömbér és egyebek mellett.
Az erős fűszerezés ellensúlyozására adnak általában az ételekhez egy ayibe nevű, a mi túrónkhoz nagyo hasonló köretet, amit az egyszerűség kedvéért itt tényleg tehéntúróval helyettesítenek, de ezzel nincs nagy gond, amúgy is a semleges íz és a hasonló állag a lényege. Zökdségekből lehetne "kicsit" erősebb a választék a tálon, főleg mivel az etióp konyha a rengeteg böjti időszak miatt tele van finom vegán és vega ételekkel, amik szintén nagyon ízesek. Volt itt pár éve még korkodilpörkölt is, az kevésbé hiányzik, mint hogy meg lehessen kóstolni, viszont az indzseráról a lencse és a többi zöldség nagyon, remélem bővül majd a kínálat. (a rövidke étlapon elérhető egyébként egy zöldségragu, de csak önálló fogásként.) Ez az 'afrikai tál', rajta indzsera, csirke-, illetve marharagu [jedora/kei wat(t)], egy kemény tojás és túró.

Látványban nem nagy extra, de mondjuk egy magyar pörkölt sem arról híres, hogy szépségversenyeken győzne. A kétféle ragu külön-külön is elérhető, és létezik még egy etióp marhasült is az étlapon.

Van persze fejlődési lehetőség még, de nagyon remélem, hogy a tulajdonos - aki tudtommal etióp - megtapasztalja, hogy van komolyabb érdeklődés az etióp konyhára, akkor fejleszti a kínálatot! Szóval érdemes bíztatni őket, mert így elsőre is nagyon kellemes és izgalmas élmény. Ja és etióp kávét és teát is kínálnak!

Lalibela étterem, Jókai utca 40.