7 éve kezdtem a blogot, azta sok millió olvasó, majdnem az összes földrész (az Antarktiszon kevés a jó étterem), és sok száz Michelin-csillag is áldozatommá vált.
Az elmúlt 8 7 év képekben:
Először is köszönöm minden olvasómnak/követőmnek a kitüntető figyelmet, nyilván nélkülük nem sikerült volna, remélem, hogy sikerül cserébe néha inspiráló, utazáshoz, étteremlátogatáshoz, kóstoláshoz, főzéshez kedvet csináló posztokat írni. Kapok rengeteg levelet, üzenetet, kérdést, ezeket továbbra is igyekszem a lehető leggyorsabban megválaszolni, megesik, hogy éjszakai vonatozás közben Japánból, vagy épp az erdélyi havasokból egy lovas szekérről (épp tegnap).
És a jövő, székely pásztorként:
Továbbra is, sőt, egyre szigorúbban tartom magam ahhoz, hogy csak arról írok, amit megéltem, megkóstoltam, kipróbáltam, szubjektív, valódi élménybeszámolókat közlök. Igyekszem a vendéglátás minden szegmensét lefedni, de a legjobban azért a csúcséttermek világa izgat, és az ott katív séfek, még akkor is, ha egyááltalán nem feltétlenül kap ezekben az ember sokkal jobbat, mint egy nem annyira felkapott helyen. Viszont ezekre a helyekre nagyon kevés magyar jut el, így többnyire csak lejárt szavatosságú, vagy akár kétes hitelességű/szakmaiságú fordítások jutnak el a hazai közönséghez, ezen igyekszem segíteni, közben persze a saját érdeklődésemet és élvezetemet is szem előtt tartom, hiszen akkor tudok élvezettel írni. De nyilván az egyszerűbb ételek, vagy akár a street food is érdekel továbbra is.
Összesen 1025 posztot írtam a 7 év alatt, az évente átlagosan 146, havonta átlagosan 12, hetente majdnem 3. Lett közben pár hoszzú távú és nagyszerű partnerem, akik nélkül nem nagyon lehetne ezt csinálni, köszönöm nekik is (abc-sorrendben a legfontosabbak): AirFrance, Fuji, KLM, Mini.
Miközben járom a világot, azon vagyok, hogy ne csak egyirányú legyen az információáramlás: az egyre sokasodó külföldi foodie, séf és más ismerősöknek igyekszem vonzóvá tenni Magyarországot és a magyar konyhát, szerencsére sokan fogékonyak is rá, és veszik a fáradtságot, hogy idelátogassanak, és végigjárják a legjobb éttermeket. Persze nem mindenkit tudok elkísérni ilyenkor, de az ajánlásaimat megkapják és használják. [Páran az utóbbi időből: Sven van Coillie, Feinschmeckeren, Gerhard H., Fiona Beckett, és még sokan mások, például Richard Thaler, amerikai közgadász is.] És ezen a fronton még erősíteni szeretnék, annyira sok jó hely van már, amire tényleg büszkék lehetünk, hogy van értelme szerintem.
Van még egy másik projekt is, amit szeretnék most már tényleg beindítani, gasztroutazások szervezése különböző helyszínekre, gasztro-idegenvezetőként. Ehhez egyelőre csak egy címlistát szeretnék összegyűjteni, azokét, akiket érdekelhet, hogy eljöjjenek velem mondjuk Vietnamba, Japánba vagy épp Dániába egy gasztrotúrára, persze különleges gondossággal összeállított programmal, sok-sok háttérinfóval és sztorival, na meg exkluzív élményekkel és betekintési lehetőségekkel! A hírlevére itt lehet jelentkezni, csal akkor küldök ki bármit is, ha van valami utazás, (illetve esetleg egy kérdőívet majd még előtte a témában, hogy minél jobban tudjam összeáléítani a programot), tehát várhatóan átlagosan havi 1-nél több email nem lesz:
Köszönöm szépen az eddigi figyelmet, jönnek a további gasztrokalandok, elsőként Instán és Facebookon, aztán itt, a blogon is! Friuli, Törökország, Mauritius, New York, Vietnam még idén... És egyébként hétvégén lesz egy ilyen!
