Elég sokat kell érte utazni, de nagyon megéri, mert egészen hihetetlen a hely!

Emberevő vademberek helyett, ahogy azt a szótagolva beszélő tévés "dokumentumfilmes" sugallta, meglehetősen békés népeket lehet találni a pápuák földjén (itt az is látszik, hogy milyen cukik a gyerekek). A legveszélyesebb az egészben a rettentő hosszú utazás, Jakartából egy ötórás repülőút után egy komolyabb várakozás, majd egy 2 órás kompozás, és ezután még egy óra speed boaton szükséges az idejutáshoz. (Én ráadásul Yogyakartából indultam, így még Jakartáig is volt egy repülés, meg sok-sok óra a tranzitban, igaz, azt sikerült elég jól kihasználni egy kis street foodozásra végül.)

Aztán amikor megérkezik az ember, akkor rájön, hogy nincs az a rázós repülőút, amit ne érne meg ez a hely. Mutatom: 

És képeken is:

Ez pedig már egy naplemente, de nem a fenti helyen (Piaynemo), hanem a Raja Ampat Dive Lodge-ban, ami szintén lenyűgöző. Gyakorlatilag olyan itt az élet, mint egy lakatlan szigeten, a resortokban megszokott nemzetközi szörnyű üdülővendégek helyett autentikus környezet, luxusminőségű faházak, a szobaajtótól 5 lépésre található fehérhomokos tengerpart, kifejezetten jó kaja, és a saját móló környékén kiváló snorkeling lehetőségek vannak!

Itt nincsenek party-k és bulizó turisták, aki ide jön, az mind a nyugalmat és a különleges környezetet élvezi. 

És persze búvárkodik és/vagy snorkelezik, ugyanis a móló közvetlen környezete is tele van korallokkal és színes halakkal, de van itt tűzhal is, vagy éppen a világ egyik legveszélyeztetettebb faja, a 'gyalogló cápa', vagy hivatalos nevén szemfoltos bambuszcápa:

Ilyen a szállás és a snorkelezés videón, utóbbi szintén iPhone7-essel készült, kipróbáltam, hogy tényleg vízálló-e, az volt:

A helyi konyha alapvetően a könnyen elérhető halakra épül, de tartanak csirkét és sertést is. A legjellemzőbb helyi különlegesség a papeda, ami egy congee (erre nincs talán magyar szó, kása nagyjából, csak ez éppenséggel olyan állagú, mint egy tubusos ragasztó frissen: nyúlós, nyálkás). Rizslisztből készülő verziót esznek sok helyen Ázsiában, itt viszont a sago pálmából készül és általában egy kurkumás-lime-os halléhez eszik. Azt azért nem állítanám, hogy hiányozni fog, de érdemes volt megkóstolni.

És esznek még különlegességet, a mangrove és más fákba települő hajóférget, amit persze meg akartam volna kóstolni, de nem találtam sehol. Mondjuk ez legyen a legnagyobb bajom...