A krémest (meg persze külföldi unokatestvéreit főleg) eleve a legfantasztikusabb desszertként tartom számon. És most rátaláltam a legjobbra.

Nem volt teljesen véletlen a dolog, már pár hete felfedeztem a neten a képét, és mivel a cukrásszal egyszer már találkoztam, és akkor is szuper jó desszerttel rukkolt elő, eléggé optimista voltam, hogy az általa készített mille-feuille sem fog csalódást okozni.

Tegnap első utam a reptérről egyből hozzá vezetett, de ez se volt elég gyors, a cukrászat már zárva volt. Azért valahogy csak bejutottam, volt még bent mozgás, sőt, az is kiderült, hogy emlékszik rám a cukrász.

 Ennek elég nagy lett a jelentősége, mert kiderült, hogy ezt a mille-feuille-t csak nagyon limitált mennyiségben és időintervallumban készítik: napi 50 darab készül maximum, dél és 5 között kizárólag. Így viszont - mivel mondtam, hogy addigra már úton leszek a reptérre - vállalta, hogy már délelőtt 10h-kor megkóstolhatom kivételesen!

Reggeli helyett így ma egyből odamentem, és nagyon jó döntés volt!

 Gyakorlatilag meg se kellett rendelnem, azonnal felismerték a mániákus magyart és el is kezdték készíteni a krémest. Mert természetesen annyira törékeny és érzékeny, hogy kizárólag á la minute készítik, nem lehet előre legyártani egy darabot se belőle.

A leheletfinom, szuperropogós, szabálytalan formájú tésztalapokból eleve sokkal több is készül, mert elég sok még az összerakáskor megsemmisül. 

 És ez a végeredmény, szerintem a képek alapján nagyjából lehet sejteni, hogy mennyire tökéletes. (ha esetleg nem: teljesen)

Ide biztosan vissza fogok járni rendszeresen. És persze a többi termék is kiváló, elég sokat meg is kóstoltam közülük (ma reggel pl a kouign-ammant):

Yann Couvreur cukrászata.

A túra New Yorkban folytatódik, elég izgalmas gasztroprogramokkal, kövess Facebookon és Instagramon az 'élő' tudósítások miatt!

Párizsba - nyilván - AirFrance-szal mentem.