Elég régóta várom már, hogy végre valaki a sok hamburgeres és texmex után végre tisztességes, magyaros street foodot csináljon. Végre eljött!
Hiába jó kaja a hamburger, a gourmet burgeres téma annyira unalmas már, hogy még szidni se igazán érdemes. Volt pár próbálkozás már feljebb pozícionált kolbászozóra is, csak épp a spiritusz hiányzott belőlük. Nem is annyira a minőséggel volt a gond, hanem sokkal inkább azzal, hogy pont a legszebb részét vették el a sültkolbászozás élményének: az erős ízeket, a kifröccsenő zsírt, a darabos, nem homogénre darált tölteléket... Barcelonában találtam egy kedvencet, ami egyébként itthon is fel fog bukkanni ennek nyomán, de még ennél is izgalmasabb, ha egy fiatal magyar szakács a saját receptjeit kísérletezi ki, és árusítja a tegnap nyitott kis büféjében!
Juba Benedek nevét eddig nem sokat hallottuk, pedig az Olimpiában főzött, mostantól viszont érdemes lesz megjegyezni, ugyanis a Töltőben főz. Illetve süt. A Töltő pedig arról híres, hogy tegnap nyitott és borzalmasan jó, sült kolbászos szendvicseket árul, amiket egytől-egyig kötelező megkóstolni! Van közte magyarosabb, van ázsiaias beütésű (na jó, az szinte mindre igaz), van sertésből, marhából és csirkéből is, mindhez másik féle saját sütésű bucik, különleges szószok, nem is elemezgetem, mert ezt tényleg kóstolni kell. (Nem sikerült mindent lefotóznom, ugyanis az első után jött a hír a magzatvíz elfolyásáról, így már az is nagy rizikó volt, hogy egyáltalán megvártam a többit, de azokat meg már elvitelre kértem, ami nem kedvez az esztétikának...)
Ha csak egyre van erőd, akkor első körben a gyömbéres, lime-os, chilis csirkekolbászt ajánlom (noris bucival, ponzu szósszal, "kókuszgolyóval", daikonnal).
A címben említett majdnem lekésésről pedig a testvérblogon, a Világetetőn lehet olvasni.