Máltára az ember nem elsősorban enni megy, hanem sokkal inkább nyelvet tanulni (vagy helyette a Paceville nevű városrészben bulizni), nyaralni. Az elutazásom előtt megnéztem az időjárás előrejelzést, nem sok izgalmat kínált: a következő 30 napra is csupa teli napkorong, 25-32 fok közötti hőmérsékletekkel.

Gondolom nem is tapadnak izgatottan a tévére a helyiek, amikor következik a jelentés, meg Medárd napi és egyéb népi jóslatokra se sok szükségük lehet, egy sima copy-paste-el el lehet készíteni előre a kábé 8-10 hónapnyi nyár leírását: napsütés, meleg. Ami persze akár jól is jöhet a gasztronómiának, sokat nem kell aggódni, hogy beérik-e a paradicsom például, gondolom az üvegház-értékesítés legalább annyira nem pörög itt, mint az esernyőbiznisz. De ez még mind nem garancia a jó ételekre.

Ez egyébként nagyon tetszett, Air Malta "reklámbanner" a repülőről kibámulva

Őszintén szólva elég csalódott voltam a máltai gasztronómiától, amikor először utaztam oda pár éve, azt reméltem, hogy Olaszország és az arab világ találkozásánál egészen különlegesen jó keveredésre számíthatok. Az olasz konyha könnyed eleganciája és az arabok izgalmas fűszerezése kiadhatott volna valami nagyon egyedit és fantasztikusat is, ehelyett maradt a kissé jellegtelen, gyakran túl nehéz és nem túl változatos kínálat. Így aztán kicsit aggódtam, hogy ezúttal is csak az unalomig ismételgetett gozói kecskesajt és a túlcukrozott paradicsompüré lesz-e a fő attrakció.

Ilyen környezetben kell étkeznie az embernek, ha történetesen egy valettai márki

Aztán nagyon kellemes meglepetésre ért egy csomó nagyon jó gasztroélmény. Vagy azóta megtanultak bánni a legfontosabb alapanyagukkal, a tengeri élőlényekkel, vagy elsőre nem voltak szerencsések a választások, de ezúttal rengeteg finomságot sikerült kifogni, amik nem csak az alapanyag minőségében, de az elkészítés szakszerűségében is kiválóak voltak.

A kedvenc éttermek, ételek:

Zafiro, Gozo, Xlendi
www.hotelsanandrea.com/zafiro-restaurant

Gozo egyik legszebb öble, fürdésre is kiváló (persze itt sincs homokos part) és étkezésre is. A teraszról szép kilátás, friss és nagyon finom halételek.

Gozói antipasti, kiváló babkrémmel (bigilla)

Tintahal és rák fritturaVörös sügér (red snapper), ez is szuper volt

Halpiac, Marsaxlokk
Ezen a piacon nem nagyon lehet enni, de bevásárolni annál inkább, tele friss halakkal, pár méterrel odébb a halászok még tisztogatják a hálóikat a színes csónakjaikban.

Rogantino, Landrijiet (Mdina közelében)
www.rogantinos.com

Az nem nagyon lehet kérdés, hogy érdemes-e Mdinát megnézni, ugyanis hihetetlenül hangulatos hely. Utána viszont kicsit nehezebb eljutni az étterembe, a semmi közepén van kb. 4 kilométerre, de megéri a kis bolyongást, a nagy máltai specialitásból, a nyúlból itt ettem messze a legfinomabbat: omlós, szaftos, fűszeres, egyszerűen tökéletes. Hasonlóan fantasztikus volt a (meleg) polipsaláta is.

Mdina

Itt még a stop behajtani tilos tábláknak is stílusa van

Polip

Nyúl (nem túl szép, de annál jobb. Serpenyőben sütve, fehérbor, fokhagyma, rozmaring, narancslé, curry)

Tarragon, St. Paul's Bay
www.tarragonmalta.com

A csúcs ez volt! Kiesik kicsit a legfrekventáltabb környékről, de megéri meglátogatni, szuper hangulat, fantasztikus kilátás az öbölre (főleg a felső szintről) és nagyon finom, átgondolt, kreatív ételek!

Zseniális előételek, például "élőben" füstölt tonhal sashimi, vagy konfitált nyúl (balzsamecetes teriyaki szósszal) tésztába töltve, de főételekben, tésztákban is megmutatkozik a profizmus és a kreativitás. Néha még egy molekuláris játszadozást is megenged magának a séf, Marvin (például "mű" olívabogyó), de a hagyományos technológiákban is nagyon otthon van.

Még több máltai kép, nagyban, színesben. És ma még lehet szavazni a Gourmet Feszt legjobb desszertjére is!