Így készül Pierre Hermé zseniális krémese (videó)
2014. március 17. írta: világevő

Így készül Pierre Hermé zseniális krémese (videó)

Pierre Hermé krémesét gondolom nem kell bemutatni, persze nem krémes, hanem mille-feuille névre hallgat eredetileg, és van egy egészen különleges étterem Párizsban, ahol a világon egyedüliként, á la minute, rendelésre, személyre szabottan készül. Megnéztem, aztán csináltam én is egyet gyorsan.

IMG_0720.JPG

A Le Royal Monceau tényleg elképesztő hotel, olyan megoldásokkal, amiket semmilyen más luxushotelben nem láttam még, de nekem ezúttal a legfontosabb a gasztronómiai kínálata volt. Van két egy-egy csillagos étterme is, egy olasz és egy francia, utóbbiban volt dolgom: erről mesélte Pierre Hermé egy éve, amikor volt alkalmam hosszasan elbeszélgetni vele és kifaggatni mindenről, hogy személyre szabottan is rendelhető a mille-feuille, egy különleges tárcsa segítségével választva az elérhető kombinációk közül. Bár továbbra is a legegyszerűbb mille-feuille a kedvencem, ezt azért mindenképpen ki akartam próbálni egyszer.

Most végre sikerült eljutnom a La Cuisine étterembe, ahol persze a Michelin-csillagos ebéd is fantasztikus volt, az elődesszertként felszolgált Pierre Hermé macaronok is, de az igazi nagy izgalmat nekem a személyre szabott mille-feuille jelentette, alig vártam, hogy kihozza a felszolgáló a tárcsát, és "működés közben" is kipróbáljam.

IMG_0704.JPG

Szerencsére nem voltak olyan sokan, na meg talán látták is a lelkesedésemet, így végül megengedték, hogy a lenyűgöző dekorációjú látványkonyhában videót csináljak a mille-feuille elkészítéséről, ami persze inkább csak egy összeállítás, hiszen nyilván nem akkor hajtogatják és sütik a leveles tésztát, amikor befut a rendelés, a különböző variációkhoz készen állnak a cukrászzsákokba töltött krémek (cukrászkrém, vaníliás, pisztáciás, karamelles, stb.) a különböző tésztalapok és az esetleges gyümölcsök, feltétek.

IMG_0695.JPG

Aztán a még nagyobb meglepetés akkor ért, amikor kiderült, hogy nem csak nézhetem és videózhatom, de ki is próbálhatom a mille-feuille elkészítését! Így csinálja a profi, aztán pedig a saját - egész jól sikerült  - próbálkozásom látszik:

 

Egyszer sikerült már bejutnom az egyik cukrászdájában a színfalak mögé is, itt vannak a képek róla.

Booking.com

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagevo.hu/api/trackback/id/tr605865616

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zoltán Oskovits 2014.03.18. 07:38:16

Kár, hogy ez a sütemény ehetetlen. Persze nem az ízére gondolok, hanem amikor egy villával nekiállnál, a kőkemény, roppannó lapokat alig tudod eltörni, és kinyomják oldalt a krémet. Nem is megy egymáshoz az ilyen puha krém és a kemény kekszszerű tészta. A magyar krémes százszor jobb, és könnyedén fogyasztható. Attól, hogy valami francia, még nem jó. Sőt. Az is meglepett, hogy ezen a csúcsszuper, ultrasznob helyen puszta kézzel helyezgetik el a gyümölcsdarabokat a süteményen, legalább egy celofánkesztyűt felhúzhatnának. A macaronok sokkal jobban néznek ki, mint a mille feuille.

világevő · http://vilagevo.blog.hu 2014.03.18. 09:05:11

@Zoltán Oskovits: szóval akkor macaronokat még fabrikálhat, de ezzel a mille-feuille témával álljon le sürgősen, ugye? végre valaki megmondja Pierre Hermének a tutit, szegény teljesen elszállt már a megfelelően kritikus közönség nélkül. Nyilván én se ettem meg, hanem felháborodottan visszaküldtem, szerintem ki is rúgták azóta Hermét.

Zoltán Oskovits 2014.03.18. 10:11:35

@világevő: Nem hittem volna, hogy ennyire a szívedre veszed a véleményem, de valamit félreértesz. Tőlem azt süt vagy főz Pierre Hermé, amit akar, csupán arra szerettem volna rávilágítani, hogy a sima krémes finomabb és egyszerűbben fogyasztható, mint a mille-feuille. Ám, ha azt gondolod, Pierre Hermé találta ki, akkor javaslom elolvasásra ezt a könyvet: Oxford Companion to Food. Az 505. oldalon olbasható, hogy a karamellizált leveles tészta forma ötlete Szegedről származik (nem a mille-feuille maga). Tehát, úgy is mondhatjuk, hogy a szegedieket okolom, amiért ilyen nehezen elfogyasztható tálalást találtak ki ennek a süteménynek :)) Pierre Hermé pedig éljen és alkosson soká! A macaronjait megkóstolnám bármikor. De csak akkor, ha belül finom puhák és krémesek.

világevő · http://vilagevo.blog.hu 2014.03.18. 10:43:56

@Zoltán Oskovits: dehogy veszem a szívemre, arra próbáltam utalni, hogy furcsa ötlet a távétteremkritika, főleg a világ legjobb cukrászával szemben :)
kijelentetted, hogy ehetetlen az általad soha nem kóstolt sütemény, ezt nehéz lenne értelmes kritikának venni, de ha mégis, akkor sem engem kritizálsz vele.
amúgy meg a zselatinnal és vaníliaromával teletömött krémes nekem nem barátom, persze otthon is van pár korrektebb darab, de nem sok, sőt.
és akkor csalóka a videó, bár elég sokan értették. a tészta könnyű és roppanós, a krém habos, krémes, pont erre a textúrakontrasztra épül a lényege ennek a sütinek.
a macaronjai se nagyon rosszak, az egész világ az ő receptje alapján próbál legalább megközelítően olyan jó macaronokat csinálni, de persze a magyar macaronok azért százszor jobbak... :)

protézisesh 2014.03.18. 14:24:39

hát, én leszek a 2. távkritikus, de:

Volt szerencsém többször is fogyasztani Pierre Hermé macaronjaiból. Nekem nagyon nem jött be. Őrült, iszonyatos módon túl van hájpolva ez az egész ügy. Egyszerűen nem értem, miért akkora durranás egy macaron.

A videód végén látható sütievésnél meg egyet értek @Zoltán Oskovits-csal: borzalmas, ahogy szétnyomódik ez a cucc, ez is olyan, mint a hamburger. Nem lehet elegánsan fogyasztani.

A magyar krémest automatikusan a zselatin+vaníliaaroma kombójával azonosítani viszont övön aluli húzás tőled, mert ebben az országban is vannak finom krémesek. (Bár a legjobbat én eddig a Nyikosparkban ettem, Neusiedl am See-ben.)

A "világ legjobb cukrásza" meg sajnos nem olyan objektív kategória, mint a világ leggyorsabb futója (ahol a stopperrel nincs mit vitatkozni). Simán lehet, hogy másnak más jön be.

Egyébként meg hiszem és vallom, hogy:
- nagy (iparszerű) méretben nem lehet tartósan ugyanazt a magas színvonalat hozni. Pláne nem akkor, ha a marketing szerint a menüt mindig az aznap reggel a piacon összevásárolt friss terményekből állítják össze. Most vagy megy a napi 400 tányér (de akkor iparszerű az alapanyag- beszállító), vagy tényleg a piaci frissből főz (de akkor max 30 tányér lesz belőle.
- személynevet márkanévvé/több helyszínné fejlesztve biztos, hogy max. a névadó figyelmessége öröklődik. Minden boltban van egy főnök, egy szakács, akiknek más az ízérzékelése, más alapanyagokkal nyomulnak, így más lesz a végeredmény is.
- a fine dining jó, de az emberek 95%-a nem azért "veszi meg", mert ÉRZI a különbséget, hanem azért, mert márkanevet vesz. Számtalan kísérlet bizonyította, hogy az átlagember mosolyogva tapsolt a walmart konzervekből főzött cucchoz, csak mert a felszolgáló előadta, hogy milyentengeri organic cucc van a tányéron.

Szóval le lehet ezt egyszerűsíteni: ha ízlik, oké, ha nem, akkor nem kell többet odamenni. De mást lehülyézni azért, mert szerinte nem a világ legjobb cukrásza P.H., az nekem egy kicsit önteltségnek tűnik. (mondom mindezt rendszeres olvasódként)

Zoltán Oskovits 2014.03.18. 14:55:04

@világevő: Ok, bár én tényleg próbáltam egyértelműsíteni, hogy az "ehetetlent" úgy értem, hogy nehéz megenni villával. A krém íze biztosan jó.

@protézisesh: Valóban vannak isteni krémesek itthon is: ma ettem egyet a Ruszwurmban, csodálatos volt. (Bár az kissé lehangolt, hogy "akciós" felirattal kitettek egy tegnapit is, 50% engedménnyel. Igaz, legalább bevallották, de akkor sem hatott jól. Mindenesetre, kifejezetten kértem, hogy inkább a maiból ennék :)) Pazar volt!)

Molinaseca 2017.06.06. 00:16:37

@Zoltán Oskovits: A villa oldalával eltöröd, alányúlsz és felemeled.
Az én kedvencemet Marseille-ben készítik, egy nagyon egyszerű cukrászdában, de ott a fali pultoknál ülve látni a Földközi-tengert az üvegen keresztül, hallani a moraját, egyszerűen fenséges.
Mellesleg, az egyik legjobb Florentine-t is ott készítik Marseille egyik másik helyén, a csokin csúszik le a torkomon a süti teste... na jó. Befejeztem :)
süti beállítások módosítása