Ami ráadásul ár-érték arányban is stimmel, ami ugye nem elhanyagolható szempont időnként... A Kecskeméti utcában nemrég nyílt Good bar good burger érdekes hamburger szempontból is, de a reggeli meg egyenesen csodás, és még a hely is jó, nagy terasszal, kellemes környezetben.

Tegnap egy ismerősöm elkezdett egg benedictet keresgéni a Facebookon, ő mutatta, hogy van valami hasonló a Good barban, ami fénykép alapján elég vonzónak tűnt ahhoz, hogy ma délelőtt arra vegyem az irányt. Aztán még megkóstoltam a bundás kenyeret is, és nagyon nem bántam meg, sőt.

Kezdjük a benedicttel, hátha van, aki nem ismeri, pedig szerintem a reggeli műfaj egyik csúcsa. Nem szoktam rajongani a rántottákért, omlettekért és tükör tojásokért, nem látom bennük eléggé a szakács által hozzáadott értéket, otthon egyszerűbb lenne megcsinálni pár perc munkával és akkor biztos, hogy pont annyira marad "taknyos" szottyos a rántotta, ahogy én szeretem, és van is benne mindenből rendesen. A felvágott tálak és kontinentális reggelik még kevésbé ösztönöznek arra, hogy elhagyjam a lakást, azt szeretem, ha dolgozik a szakács, ne csak szeleteljen. Angol reggeli Londonban a legjobb (a phó levest meg már meg se merem említeni...) De egy egg benedict egészen más téma. A "hivatalos definíció" szerint elfelezett angol muffinon tálalt két posírozott tojást jelent, általában sonkával vagy baconnel és hollandi szósszal. (ami ugye épp aktuális, mint a fehér spárga leggyakoribb kísérője)

Ez a változat kicsit különbözött a nagykönyvitől, ugyanis sonka helyett laskagomba volt rajta, és persze - a hamburgerező hely szelleméhez  méltó módon - (házi) hamburger puffancs volt az alap. Az összhatás pedig lenyűgöző volt, ízes, tökéletes állagú tojás, teljesen folyós sárgája, finom a puffancs, jó hozzá a gomba és nagyon kellemes kiegészítő a  megfelelően savanykás hollandi szósz.

Az elnevezés eredetével kapcsolatban vannak viták, egyesek XIII. Benedek pápához, mások egy rettenetesen másnapos New York-i brókerhez, Lemuel Benedicthez kötik a nevét, aki a Waldorf Hotelben ezzel az akkor még különleges kombinációval igyekezett meggyógyítani magát, az étteremvezető (maitre'd), Oscar Tchirky pedig látott fantáziát a dologban, és az eredetileg toast kenyéren rendelt ételt angol muffinra módosítva felvette az étlapra. Akármelyik igaz, köszönet jár érte.

De kíváncsi voltam a bundás kenyérre is, baconnel és (opcionális) juharsziruppal.

Ebben sem kellett csalódnom, nem az old-school, olajtól csöpögő, vastag bundás verzió, hanem szofisztikált, úrias, puha kenyérszeletek, tökéletes, ropogós baconnel, már így is szuper lenne, de az édes szirup kifejezetten még inkább feldobja az egészet, érdemes kipróbálni legalább egy falaton akkor is, ha esetleg elsőre aggasztóan hangzik az édes és a sós keveredése!

Szóval rettentően jót reggeliztem az Egyetem tér szomszédságában (itt látszanak az árak is), remélem nem csak reggel lehet ilyet rendelni.