Mindkettő nagyon egyszerű, hasonlítanak is erősen egymásra. Az egyik egy fenyőmagos verzió, a másik pedig egy ázsiaiasított spagettis változat. Mindkettőben meg van pirítva a spárga, én szeretem hagyni érvényesülni a Maiillard-reakciót, finomak a pörzsanyagok és ropogós marad a spárga. (Fehéret párolva csak ritkán szoktam enni...)

Spagettis: (kép fent)

Elkezdünk csinálni egy carbonarát, csak éppen a fokhagymával együtt legalább ugyanannyi (vagy inkább kétszer annyi) felaprított gyömbér is menjen bele, aztán pedig tojás nem kerül bele, hanem meglocsolgatjuk helyette szójaszósszal, és - ha van - szezámolajjal és egy kis mirinnel.
A végén a spárgát a tetejére ugyanabban a serpenyőben, csak már nagy lángon pár percig pirítjuk, a végén mehet erre is szójaszósz és szezámolaj.

Pirított zöldspárga:

Olívaolajon fokhagyma, hagyma, majd feltekerjük a gázt magasra és mehet bele a 2-3 centis darabokra vágott zöldspárga, a végén a fejrésze. És a legvégén (hacsak nem akarjuk erősebben megőirítani, de szerintem kevés idő elég neki) a fenyőmag. Köret nélkül könnyű nyári vacsora.