Sokszor népszerűsítettem már itt a híres, és szerencsére egyre népszerűbb vietnami marhahúslevest, a phó-t (ejtése kb fő), de még soha nem adtam közre a receptjét. Most, miután Mautner Zsófi műsorában az RTL Klubon meg is főztem, itt az ideje erről is írni, nem jelentősen bonyolultabb, mint egy jó magyar marhahúsleves az elkészítés, és egészen új élményeket visz a műfajba. [videó lent, Világevő Vietnami Vacsora hamarosan, érdemes a Facebookon követni!]
A leves méltatása itt olvasható, de írtam még arról is, hogy hol kóstolható a legfinomabb Budapesten, azóta egy új, még egy kicsit jobb versenyzővel bővült a piac, a XI., Október 23. u. 27. alatt található Hai Nam phó bisztróval, ahol még a chiliszósz is házilag készül. (Nekem ők jobban ízlenek, mint a Dang Muoi vonal, de persze ők is profik.) Szóval első kísérletnek érdemes megkóstolni valahol, és ha ízlik, ami garantált, akkor máris megvan a motiváció az otthoni elkészítésre. Persze az alapanyagok beszerzése eggyel bonyolultabb lesz, de azért van már jó pár bolt és piac, ahol foglalkoznak egzotikus, ázsiai alapanyagokkal, szóval távol van a lehetetlentől. És nagyon megéri.
[A levesfotókat a forgatáson az RTL Klub fotósa készítette, a kisfiúról én a Hai Namban.]
Hozzá valók: 1 hagyma 10 dkg gyömbér 1 kg marhacsont, 1/2 kg marhaszegy (kivéve, ha alaplével dolgozunk) 5 csillagánizs 5 szegfűszeg 1 szál fahéj pár szem egész feketebors 5 evőkanál halszósz, só 250 g keskeny rizsmetélt 150 g marhahátszín, vagy -filé kevés cukor
Az az igazi, ha a szegyből és a csontokból készítjük el az alaplevet sok óra főzéssel, de idő és kedv hiányában dolgozhatunk alaplével is, de akkor abból csakis valódit használjunk, ne valami utánzatot.
A felforrósított alaplébe beleteszem a száraz serpenyőben alaposan megpirított fűszereket (csillagánizs, fahéj, szegfűszeg, bors), majd ugyanabban a serpenyőben még nagyobb lángon még jobban megpirítom a félbevágott hagymát és a gyömbért, nyugodtan szenesedjen kicsit, attól lesz jó. Ez is megy bele a levesbe, legalább egy órát főzzük együtt őket, mehet bele kb evőkanálnyi cukor is. (Ha nem alaplével, hanem csontokkal kezdünk, akkor a gyömbért és a hagymát már abban a fázisban tegyük bele, a módszer ugyanaz, mint a marhahúslevesnél, hideg vízzel indítunk, aztán újra hideg, habot szedeget, stb, ha van igény, leírom, de szerintem mindenki így csinálja.)
Közben betesszük a mélyhűtőbe a marhahúst, akkor sokkal könnyebb lesz majd hajszálvékonyra szeletelni, ha kicsit megdermed. A rizstésztát pedig kb fél órára be kell áztatni hideg vízbe, főzést nem igényel, ezt úgy időzítsük, hogy a leves is akkor legyen kész, azaz fél órával a fűszerek hozzáadása után.
Közben előkészítjük a tálaláshoz a zöldségeket, a fűszernövényeket leszárazzuk nagyjából, az újhagymát felkarikázzuk vékony szeletekre, ha van kedvünk érdemes ecetes lébe felkarikázott chilit és hajszálvékonyra vágott fokhagymát is kínálni a leveshez, nagyon jó bele az is.
Jó sok tésztát teszek a leveses tányérokba, arra merem rá a tűzforró levest, ráteszem a nagyon vékony hússzeleteket és megszórom a hagymával, fűszernővényekkel, csírával. A chilit, chiliszószt, citromot, ecetes-chilis fokhagymát és a maradék zöldfűszereket, főleg koriandert, csírát mellé is kínálom, azokat evés közben szokás pótolni, hogy friss legyen, ne főtt fogyasztáskor.
Fogyasztás ideális esetben: ügyesebbik kézben a pálcikával a szilárd anyagok (hús, tészta, zöldek), akár szürcsölva is nyugodtan, és utána az ügyetlenebbik kézben tartott kanállal kanalazunk hozzá levet.
Ha valaki mégsem állna neki egyedül, rendszeresen csinálok vietnami vacsoraesteket, ott is meg lehet kóstolni, érdemes a Facebook-oldalt figyelni ehhez.
Most jöttem Vietnamból, ahol 8 napot voltam és legalább 4x ettem pho-t. (itthon is többször, vietnami étteremben). Többek között Saigonban a 24-ben, ahol állítólag a világ legjobb pho levesét készítik.
Nos, meg kell mondjam, a pho távolabb van a jó magyar marhahús levestől, mint Makó Saigontól. Sem az illata, sem az összetétele meg sem közelíti egy jó házi marhahús leves ízét! Eddig még nem hallottam magyar embertől azt,(és ennek minimális politikai felhangja sincs, csak gasztrokulturális háttere),hogy egy pho jobb a miénknél.
Valszeg a vietnamiak pont ellentétes véleményen lennének, de ezért is vagyunk különbözőek.
@satibi: Ok, akkor most ugyan nem hallod, csak írom: nekem, magyar ember létemre sokkal jobban ízlik a Pho, mint a húsleves. Sőt az egyik ízlik a másik nem. És a nagyijaim állítólag jól csinálták a húslevest, de én nem vagyok oda érte.
Én így szoktam csinálni: buvosszakacs.blog.hu/2007/09/02/ph_bo_leves
(ahogy rambo13)
Ez valami vicc ? Egy rendes húslevest összehasonlítani ezzel a fő val ?? a málnát a dinnyével , ennek annyi köze van egy rendes magyar húsleveshez , mint Makónak jeruzsálemhez :)
De persze ízlések és pofonok...
Egyik nap ezt enném inkább másik nap azt. Minden nap más a sorrend. De azon vitatkozni, hogy ez jobb mint az, nem túl bölcs szvsz. Ízlés dolga. Persze deklarálni is dőreség, hogy x jobb mint y. Van aki szerint jobb a mákos tészta mint a székelykáposzta mondjuk. És ha egyedül ő gondolja így a világon, szerinte akkor is így van. Ízléssel nem lehet vitatkozni.
Jelenleg a Tavol-Keleten elek, nem Vietnamban, de oda is sokat jarok. Meg itt is rengeteg a vietnami bevandorlo, eszek rendszeresen pho-t, de azert nem vagyok elszallva tole, jo, de van tucatnyi masik etel itt, ami lehet kedvenc.
Osszehasonlitani a pho-t egy magyar marhahuslevessel ostobasag. Egyszeruen mas mufaj a ketto. Nincs olyan, hogy vilag legjobb levese. Csak a trendiskedo, birka sznobok fejeben.
Az onallo izles nelkuli emberek mindig felkapnak egy etelt, amit valami gasztroblogger ajnaroz es azt hypeoljak egy-ket evig, majd az aktualis megmondoember kijeloli az uj trendi kajat. Es a csorda koveti.
Lasd korabban a macaron hiszteria, most a pho leves.
Kozben a francia cukraszat, szakacsmuveszet, meg a vietnami konyha sem csak macaron es pho.
Olyan ez, mint amikor valaki a marhalabszar porkolttel azonositja a magyar konyhat. Enyhen szolva is hulyesek.
Egyetek neha pho-t, de ne felejtsetek el a marhahuslevest sem es azt sem, hogy egy nemzet konyhajat nem egy etel jellemez. Csak a tudatlanok hiszik ezt.
Csodálatos dolog lehet a világ ízeit a helyszínen megismerni, a fine dining éttermek világában otthonosan mozogni. Szerencsés vagy, hogy neked megadatott. Mivel az ehhez szükséges időnek és anyagi lehetőségnek nem vagy híján, igazán megvásárolhatnád a Szinonimaszótárt, és az utazások üres óráiban azt forgatva megbarátkozhatnál a "világ legjobb" és a "tökéletes" jelzőkön túli világgal. Szépirodalmi műveket egyelőre nem ajánlok, ahhoz komolyabb alap kellene.
Én imádom.
1987 óta, ha lehet minden nap elfogyasztok egy XL-méretüt bár volt eset amikor becsavartam kettőt egymás után...nem kis érzéki csalódást okozva az ott dolgozó emberek közt.
Szójaszószt még soha az életben nem láttam hogy valaki tett volna bele, de Hoisin szósszal meglocsolja kb 5-ből 3 ember.
Amit még imádok benne, hogy a steak nyersen és papírvékonyan a tálalás utolsó pillanatában kerül bele, és a forró levesben pont az étkezés kezdetére válik fenségessé.
ahhh....Igazi magyar vagyok, minden magyar ételt imádok, de a Pho az ver minden levest! minden héten kell ennem, különben kész vagyok!:-))
Istenien készítik a Sárkány Center területén a Hoa Sen étteremben!
Na és, ha másnapos az ember...:-))
Egyszer próbáltam otthon, de meg sem közelítette..
Egyszóval, Űber a Pho!
A pho zseniális. A mi húslevesünk is az, de azt egyszerűsége miatt sokkal könnyebb pocsékra készíteni (nyilván mindenki találkozott már ilyen vegetás borzalommal).
Az persze igaz, hogy a pho csak formáját tekintve leves, de inkább egytálétel, a betétek miatt annyira laktató. Mindenkinek ajánlom otthoni kipróbálásra, biztos siker .
@világevő: A Pho jo, a koriander viszont nem alkalmas emberi fogyasztasra... :) En legalabb is igy latom. Akkor mar inkabb eszek fott szaritott hernyot (kostoltam mar, semmi ize, de legalbb nem koriander)...
Eszerint a jó velőscsont esetén nem kell belefőzni a húst, hanem a tányérba bekészíteni a nyerset és ezt a forrásban lévő lével nyakonönteni. A tőlünk nem messze nyílt vietnámi étteremben egyébként mindenféle variációban kínálják: belefőve, nyersen, húsgombóccal stb.
Amit innen kicsit hiányolok, az a Hoisin szósz, ez egy kis tálkán, a csiliszósz mellett érkezik, hasonlít az íze-állaga-színe az osztrigaszószra, de semmi köze hozzá.
Az biztos, hogy hihetetlen jó kaja, egyedül kitesz egy ebédet, illetve kisebb adagban enni hülyeség :)
@Kajmán27: :) én se főzöm bele a húst, csak a szegyet, az kell a léhez, az "igazi" csak a tálaláskor kerül bele. Nekem ebből a Hoisin nem hiányzik, máshoz szeretem.
Sajnos nekem másokkal ellentétben annyira azért nem jó a véleményem a
Hai Nam phó-járól. Sok más levesnél jobb, de nem annyira, mint amennyire beharangozzák. Okai:
- kevés a zöldség a leveshez,
- az alaplé nem eléggé markáns,
- illetve a tészta mennyisége jelentősen elnyomja a frissességet (amit a zöldségek kellene, hogy képviseljenek).
Persze eredeties íz, újdonság, hogy már több helyen lehet kapni .... de azért szerintem messze nem 10 pontos.
Amit pedig elvitelre vittem el, dobozban, a kacsa, direkt köret nélkül kértem, hát eléggé kevéskére sikeredett. Sajnos.
Lehet, hogy a csúcs bloggereknek más a véleménye, de nekem ez.
@Oboreten: nem tudom, hogy csúcsblogger vagyok-e, de természetesen akkor sem kötelező mindenben egyet gondolnunk... :)
az nem derült ki, hogy vannak-e vietnami tapasztalataid, bár nem is feltétlenül elsődleges szempont. az alaplé a hozzá kínált szószókkal-fűszerekkel együtt válik igazán jóvá, azok adagolása egyéni ízlés kérdése. Ez egy tésztaleves, a sok tészta műfaji sajátosság. A kacsához nem tudok hozzászólni, én mindig a levest eszem, max egy kis tejercset mellé.
Világevő András úr! Jelentem, rászoktam a blogjára! Pótolva lett a pho leves is, igazán finom, az étterembe is visszajáró vendég leszek. Kedves, mosolygós a kiszolgálás, ez is tetszik, sőt most már azt is külön élveztem, hogy összeültettek más, nem teljes asztalt foglaló vendégekkel - végül is jó lehetőség ez egy spontán beszélgetésre hasonló érdeklődésű emberekkel. :)
A macaron-t is pótoltam egy édességekre specializálódott belvárosi boltban, mert itt és a Magyar konyhában is olvastam róla, mostanában a neten is nagyon felkapták. Bevallom, az kicsit csalódás volt, úgy jött át, a "buci" csak egy szándékosan háttérbe húzódó, könnyed hordozó a krémnek, ami tényleg finom - de így, egyben, 300 Ft-ért picit kevés az az egy falat, és engem személy szerint a túldizájnoltság is picit el tud idegeníteni (így vagyok az Apple termékekkel is).
Ha nem tartja tolakodásnak, megkérdezhetem, szakácsiskolát végzett, vagy más irányú szakmája mellett abszolút hobbistaként folyt bele annyira a gasztronómia nemes művészetébe, hogy világhírű szakácsokkal találkozik, konyhákat látogat? Puszta kíváncsiságból érdekel, illetve dehogy, személyes okokból - hivatásos szakács már nem lesz belőlem, de magas szintre eljutó hobbista még lehetek, fiatal vagyok, kísérletező kedvű, elszánt. :)
@Borbíró Andris: Tisztelt Borbíró Andris úr! :)
köszönöm, megtisztelő! Macaron témában én továbbra is szint ekizárólag a Ladurée és a Pierre Hermé mellett teszem le a voksomat (mindkettő Párizs), náluk lehet megérteni, hogy mire képes ez a műfaj, máshol nem igazán.
Abszolút nem vagyok szakács, szeretek főzni, és tanultam is 3 hétig szuperintenzíven az elég komoly lyoni Bocuse Intézetben, de nem vagyok és nem is leszek (remélem) szakács, nagyon kemény és szép munka az, de egész embert kíván. De hobbinál azért sokkal több, szenvedély.
üdv,
Világevő
@satibi: Én nagy rajongója vagyok a magyar tyúkhús levesnek, a marháról nem beszélve, de miért is kéne hasonlítania a Phó levesnek ezekhez? Ha közel lennének egymáshoz, akkor lenne tök felesleges Phó levest keresni, ha ott van egy jól elkészített aranysárga tyúkhús leves. De ez olyan mintha a pl. egy jó pizzát hasonlítanánk egy nagyon jó szendvicshez. Az új ízeket meg meg kell tanulnia a"képzetlen" nyelvnek. Szerintem a legtöbbünknek a kínai, indiai vagy perzsa konyha sem ízlett elsőre. Talán még másodikra és harmadikra sem. Azért a citromfűvel nekem volt bajom eleinte. Most már nincs. Pont annyira megéhezem a phó illatától, mint egy bármilyen jó magyar kajáétól. :)
@Diorella Queen: hááát, mindig érdemes látatlanban véleményt mondani, főleg, ha egy csipetnyi kis rasszizmussal fűszerezve... (az a ferde szemű, az nem túl PC)
Udv!
Nagy kedveloje vagyok az azsiai fozeskulturanak es a blogodat is rendszeresen olvasom az utobbi idoben, de a pho leves mellett nem tudok elmenni anelkul, hogy megemlitenem mennyire francia ez vietnami etel. :) www.lovingpho.com/pho-opinion-editorial/history-and-evolution-of-vietnamese-pho/
Ajanlom Luke Nguyen szakacs musorait es konyveit is.
Minden jot!
M
@shownomarci: :) koszi, ismerem az elmeletet tobb forrasbol is, pot au feu, es hasonlok, de nem gyozott meg teljesen! Amugy meg aze a pho, aki megmuveli!
Van egy hasonló receptem, sajnos a fotók nem a legszebbek, majd igyekszem javítani a megjelenésen. Én még mindenképpen javasolnám, hogy az alaplé elkészítéséhez használjunk koriander magot is.
ma voltam a ****étteremben Elöszor ettem pho-t. Pho bo-t.Órtási csalódás volt számomra,mivel hónapok óta készültem rá.Öszintén szólva ilyen rossz levest még életemben nem ettem.Becsületből bekanalaztam az egynegyedét és otthagytam.Se a sóval se a chilipaprikával se a citrommal se az ecetes fokhagymával nem tudtam ehetővé varázsolni
@világevő: erős gyanúm,hogy baleset áldozata lettem.Szvsz alaplé helyett csak illatos fűszernövényekkel teli forróvizet adtak amiben izetlen rizsmetélt és marhahús úszkált és 1800ft ezért igen sok pénz volt.
Tegnap ettem először. Biztosan én vártam túl sokat tőle. Túl sok volt a (jellegtelen ízű) lé, a hús kissé rágós, a zöldségekkel volt a legkevesebb bajom. Utólag bánom, hogy a lányom szusijáról egy kis wasabit nem tettem bele...
Kedves vilagevo.
Sajnos lemaradt a receptből 2 nem elhagyható tétel. Az egyik a rau ram, "vietnami koriander" (Polygonum odorata), Megfelelő helyen frissen kapható, otthon is termeszthető friss fűszer növény (szárítva is használható), És a szintén otthon is elkészíthető vietnami fokhagymás, csípős ecetes öntet.
Vietnamban nincs olyan komolyan vehető kifőzde/étkezde, ahol ezeket elhagynák.
Mr. vilagevo ezekről egy szót sem ejtett. Hanyagság? Vagy az igazi hozzáértés hiánya?
A növény termesztésével, és az öntet elkészítésével kapcsolatban szívesen válaszolok. A forrásom egy Hanoi-i mandarin család tagja.
@világevő: Kedves világevő!
Természetesen kedvesség van, esetleg annak a feltételezése, hogy a kifőzdék pho-ja nem azonos az igazi, családi pho-val, ami a nagymama receptje alapján készült. Annak idején, amikor még a régi helyén volt a Tigris piac, ott igazi pho-t is kínált 1-1 kifőzde. Olyat, amihez a tésztát aznap hajnalban gyúrták, amiben volt ram rau, és az általam említett "öntet", amiből csak csepegtetni kellett/lehetett a levesbe.
Ezek az apróságok úgy tűnik, mostanában feledésbe merülnek, ezért említettem.
Írtam, hogy a ram rau otthoni termesztése nem egy ördöngösség.
>szükség szerint moderáld<
A Bp. V. Vámház krt-i Ázsia-ban
>moderáció vége<
lehet kapni vegetációs időszakban, de akkor sem állandóan. Nyár végétől jövő tavasz derekáig nem elérhető.
Szívesen írok az otthoni termesztéséről, szárításáról, ha úgy gondolod.
Az öntet egy észak-Vietnamban viszonylag általánosan használt fűszerező/illatosító folyadék, az elkészítése nagyon egyszerű.
Rp/
Végy friss, jó minőségű fokhagymát, tisztíts meg, szedd gerezdekre, de ne vágd fel! Végy ugyanennyi apró csípős paprikát. Tedd ezeket egybe, üvegbe. Üveged tele legyen ezekkel a kincsekkel. Öntsd fel enyhe ecettel. Ez lehet fehér- vagy vörösbor ecet, vagy alma ecet. Semmi mást ne tégy hozzá, nem kell.
Az üveget gondosan zárd le, műanyag (vagy sav álló) fedővel, állítsd a kamra polcára..... és felejtsd el 1-2-3 hónapra. Minél tovább hagyod pihenni, annál finomabb lesz.
A folyadék besárgul (ezt használjuk majd ízesítésre).
Ha leöntöttél/felhasználtál a folyadékból, csak töltsd fel újra a hozzá használt ecettel.
Egy kis üveg éveken át képes szolgáltatni az ízesítő folyadékot. Az enyém most kb 8 éves, és tökéletesen működik.
A Távol-kelet titka a türelem. :)
Kedves Világevő, semmiképpen nem kioktatni/bántani szerettelek volna! Legfeljebb megosztani 1-2 olyan egyszerű kiegészítést, ami a vietnami pho-val kapcsolatban nem általánosan tudott.
Köszönöm.
s.
@Shoi Aran: köszi szépen, a kiegészítések nagyon érdekesek. Azért az hozzátartozik a dologhoz, hogy hasonlóan ahhoz, ahogy a magyar konyha ikonikus ételeihez sem létezik egy szabványosított recept, ugyanígy, sőt, a hatalmas éghajlatbeli és egyéb különbségek miatt még erősebbek az eltérések Vietnamban. Elég sok phot ettem ott az évek során, hatalmas különbségek voltak köztük, nincs olyan, hogy _a_ pho. Tehát nincs értelme számonkérni rajtam azt, hogy miért nem pont azt a verziót tettem közzé, amit te megismertél (egy mandarin(!) családtól). És főleg nem értelmes ezzel kapcsolatban a hozzáértés hiányáról beszélni. Aki máshogy készíti a lecsót, húslevest, halászlét, az nem ért hozzá?
De ettől függetlenül az általad leírtak érdekes, köszi!
@világevő: Kedves Világevő!
Köszönöm a válaszod, teljesen igazad van. A pho-hoz szerettem volna hozzá tenni ezeket a kiegészítő infókat, hátha hasznosnak lehetnek. Én egy észak-vietnami javaslatot tettem.
Vietnam nagy és csodálatos; sokféle pho van, és ez még csodálatosabb :)
@Shoi Aran: remélem ez vicc volt! :) viszont miattad most semmi mást nem akarok enni, csak egy jó pho-t. Pedig ebédre is vietnamit ettem, cha cát és mien ngan-t.
@világevő: A hétvégén kacsafejet szeretnék készíteni, a thai Nana nagyi segítségével.
A kacsa fejeket félbe vágom (erős konyhai ollóval, nekem a lentről felfelé vágás jött be), pácolom, és bő olajban kisütöm. Szerintem ez egy általános távol-keleti étel (ropogós), de utána kérdezek a vietnami barátomnál.
@világevő: Kedves Világevő!
Nem, nem vicc volt. Szeretem, tisztelem, és becsülöm azokat, akik a tudásuk/tapasztalataik alapján értékesen szóba állnak az olyan amatőrökkel, mint például én. Az egyik ilyen Te vagy. A keleti konyhában van 8 kincs.
Én most 2 kincset "ismerek" . Az első kincs Sárközi Ákos. A második kincs Világevő.
@világevő: Kedves Áron! Semmiféleképpen nem szerettelek volna megbántani, sem kritizálni. A macska nem huzigálja az oroszlán bajuszát :) Azt, hogy "mandarin család" úgy értettem, hogy a régi Vietnamban is volt olyan tipusú előmenetel, mint Kínában, és a barátom apja szépen ült a kiérdemelt egyenruhájában a rangját mutató kitüntetésével egy régi fényképen. - De ez itt most lényegtelen kitérő.
A lényeg, az általam emlegett ízesítő folyadék. Mivel már nem emlékeztem az arányokra, ma este (miattad) szentséget törtem, és egy rizsszemes porcelán tálba kiöntöttem azt, amit kb 10 (!) évvel ezelőtt indítottam el, és ma is használom. És leltároztam az összetevőket. Tessék, a teljes leírásom:
100 ml-s üvegbe a cseppentőhöz:
- 10 közepes méretű fokhagyma gerezd tisztítva (idővel megsötétedik, természetes jelenség)
- 2-3 friss "madárszem" chili, szára nélkül, ahogy van (idővel kifakul, természetes jelenség, a savas környezetben veszít a színéből)
- kevés 1-2 cm-re vágott csípős zöld paprika, főleg az erek (idővel összeesik és a színét veszti, de ez természetes jelenség, a savas környezetben veszít a víztartamából)
Az üveg tele legyen.
Felöntés: 6 %-os fehér- vagy vörösbor ecettel. Meghatározó a felhasznált ecet minősége. Ételecet, vagy almaecet nem alkalmas, mert az ecet saját íze is fontos íz-összetevő. Én görög, világos színű vörösbor ecetet használok.
Óvatosan összerázni, ne maradjon buborék az alapanyagok között
Tárolás: hűvös- vagy szobahőmérsékleten, fénytől védve.
Felhasználása: kiskanállal, szinte cseppenként.
Folyadékpótlás: az eredetileg is használt tipusú ecettel.
Az elkészítéskori minőségét jó értelemben nem őrzi meg, mert idővel egyre finomabb,és egyre sötétebb lesz.
Eltartható a világ végéig.
Ismétlem, ez egy Hanoi-i régi családi recept, de több Pho levesezőben talákozhatsz valamiféle ecetes-karikázott chilis utánzatával. A receptet szabadon felhasználhatod, szeretettel.
[A levesfotókat a forgatáson az RTL Klub fotósa készítette, a kisfiúról én a Hai Namban.]
Közben előkészítjük a tálaláshoz a zöldségeket, a fűszernövényeket leszárazzuk nagyjából, az újhagymát felkarikázzuk vékony szeletekre, ha van kedvünk érdemes ecetes lébe felkarikázott chilit és hajszálvékonyra vágott fokhagymát is kínálni a leveshez, nagyon jó bele az is.
![Breaking! Felragyogtak a 2023-as Michelin-csillagok! [Folyamatosan frissül]](https://m.blog.hu/vi/vilagevo/image/.external/.thumbs/9e9963e5e581e0d8c6ed166e623b993b_669ba6b3c379af695492e9efd7630b86.jpg)
