A sok rózsaszín virágminta és a szívecskés jókívánság, valamint kövér puttó helyett álljon itt mára az egyik kedvenc perui ételem, az anticucho, azaz a grillezett ökörszív nyárson.

Peruban ugye - hazánkkal ellentétben - valóban létezik street food, nem kell kívülről feltalálni és ügyes marketinggel vonzóvá tenni, így is úgy is tele van minden város és piac sütögető, grillezgető nénikkel. Az egyik legnépszerűbb étel ezek közül az anticuchos, éttermekben is kínálják, általában kígyózó sorokkal hálálja meg a közönség. Még az inka időkből származik, persze a fokhagyma mondjuk már egyértelműen spanyol közvetítéssel került bele.

Persze még február 14-én sem feltétlenül egyszerű beszerezni a legfontosabb hozzávalót, a szívet, de lehet azért trükközni is, például akár csirkeszívből is elkészíthető, vagy szinte bármilyen húsból, vagy akár garnélából, de nyilván a marha-, esetleg borjúszív az igazi. Fel is hívtam tegnap a Hentesutánzatot, hogy van-e neki ilyesmije. Van. Nyilván, pont ez ne lenne?

Arany szíve van, borjúszíve volt, majd jönnek a házi változatról is a képek, de addig is az autentikus perui recept és a fotók Limából.

A meglepő az, hogy nem is tart sokáig elkészíteni, és nem is kellenek nagyon egzotikus dolgok hozzá, mondjuk kétféle perui chilifajta elég jót tesz neki, de az is helyettesíthető azért mással, mondjuk a legnagyobb kedvencemet, az ají amarillót, azaz a sárga chili(pasztát) azért nagyon javaslom beszerzésre valahol, mert az perui ételek nélkül is nélkülözhetetlen a háztartásban, annyira jó. (Nekem óriási mázlim volt, mert a perui túrám után, Gábor, a túravezető volt olyan jófej, hogy hozott még utánpótlást belőle.)

Mondjuk, ha valaki épp Arequipában jár, egy ilyen néninél is megveheti a házi chiliszószókat:

Azt még fontos tudni, hogy Peruban a chilik általában nem első sorban a csípősséghez tesznek hozzá, az is van benne persze, de sokkal inkább magának a chilinek az íze, aromája a lényeg, egyszer sem ettem olyan ételt, amitől vörösödött volna a fejem, vagy köhögtem volna.

Anticuchos

Alapanyagok:
1 db ökörszív (esetleg marha, borjú)

A marinádhoz:

3 evőkanál ají panca szósz (ezt helyettesíthetjük valamilyen nem túl csípős(!) szárított chilivel)
1 evőkanál apróra vágott fokhagyma
2 evőkanál vörösborecet
1-1 evőkanál firss koriander és petrezselyem felaprítva (esetleg helyettesíthető szárított oreganóval is.)
3 evőkanál (olíva)olaj
1 teáskanál őrölt kömény
só

A tálaláshoz:

Ají amarillo paszta, apróra vágott salottahagymával és egy kis sóval összekeverve. Ha ez nincs, amire komoly esély van, akkor valamilyen finom chiliszósz, nem túl csípős!

Elkészítés:

A szívet alaposan megtisztítjuk, vénákat, inakat eltávolítjuk, "kétfalatnyi" méretűre daraboljuk (max 4-5 centi). Egy edényben összekeverjük a marinádot, beleforgatjuk a szívdarabokat és kb. 3 órán keresztül pácoljuk benne. Huzigáljuk hármasával-négyesével a szíveket bambusznyársra (vagy hurkapálcára, persze azt érdemes benedvesíteni előtte), és tegyük a grillre. Aki nem szeret télen grillezni, elkészítheti serpenyőben is, vagy van lent egy gerilla grillezési praktika hozzá. Ha rendelkezésre áll, akkor kukoricacsuhéval (van ennek valami urbánus neve?), vagy mondjuk tollal kenegessük sülés közben folyamatosan a maradék marináddal, nem kell neki sok, maximum 3 perc, nem szabad túlsütni, mert száraz és ehetetlen lesz, az ideális, ha marad puhasága is, olyan medium, vagy medum well körül-belül.
tálaláskor chiuliszósszal kínáljuk, köretként mehet hozzá főtt krumpli, főtt kukorica.

Ez nem saját képem (Peru Delights), viszont kiválóan látszik rajta a kukoricacsuhéval kenegetés:

Gerilla megoldásként a kész nyársakat vihetetik magatokkal (persze egy üveg pezsgő kíséretében) és egy sátoros vagy kinti rendezvényt keresve a gázmelegítő lángjához feltartva lehet grillezni, majd a nyársról elfogyasztani.

Ja és meg lehet majd kóstolni a kismartoni (Eisenstadt) Henrici étteremben is, persze gondolom sokkal elegánsabban tálalva, Horváth László kiváló magyar séf tolmácsolásában, aki perui estet csinál az egyébként is lenyűgözően jó étteremben.

Akinek ez nem elég romantikus mára, nézze meg a Google-ön a majom és az elefánt szerelmét.

Nagyon kezdő szakácsoknak pedig van egy hihetetlenül egyszerű, de annál romantikusabb "recept".