[update a maradék magyaros újrhasznosításáról legalul]
Gyakran használom életmentésre az egyik kedvenc húsmentes ételemet, a híres mérges, azaz arrabbiata tésztát. Leginkább pennével autentikus, de én jobban szeretem spagettivel vagy, ahogy ebben az esetben is, tagliatellével, persze fontos, hogy jó minőségű tészta legyen. A recept elvileg nem túl bonyolult, de van pár apró trükk, amivel nagyon fel lehet dobni.

Létezik ugye a szimpla fapados verzió is, ami amúgy szintén nagyon jól tud esni, abban csak fokhagyma, chili, paradicsom van szinte. De ha egy nagyon kicsit komolyabban vesszük, akkor alaposan meghálálja.
És szerintem ehhez az ételhez jó a konzerv hámozott paradicsom, de persze a jó ízű "valódi" még jobb. De ha tartunk otthon konzervet, akkor szinte bármikor el lehet készíteni váratlanul is.

A legjobb arrabbiata (sugo all'arrabbiata)

Hozzávalók:

500 g tészta (pl. penne, spagetti)
Egy konzerv hámozott paradicsom
3-5 gerezd fokhagyma
1 vöröshagyma (elhagyható)
1 dl vörös bor (elhagyható)
Só, bors, chili ízlés szerint (akkor az igazi, ha nagyon csípős)
Fél marék friss bazsalikomlevél, kevés friss kakukkfű, parmezán (én egyiket se szoktam beletenni, szerintem felesleges)
és a trükk:
1 evőkanál barnacukor!

Elkészítés:

Megfőzzük a tésztát a csomagoláson látható idő alatt (egy kicsit rövidebb ideig főzve még jobb, a szósszal összefőzve bepótoljuk a kimaradó időt a végén). 
Felaprítjuk a hagymát és a fokhagymát és a bő olívaolajon dinszteljük. Mehetnek bele a fűszerek, majd végül a paradicsom (és fel szoktam darabolni, de úgy, hogy maradjanak benne nagyobb darabok is, de lehet akér homogénre is pürésíteni, ha valaki úgy szereti), kis lángon főzzük még 20 percig (nekem 10-nél el szokott fogyni a türelmem, meg addigra már rég meg is fő a tészta, de annyi is elég neki). Ha még extrábbat akarunk, mehet bele pár perccel a vége előtt pár félbevágott koktélparadicsom is.
Összekeverjük a tésztával és 1-2 percig még összeforgatjuk kis lángon.
Tálaláshoz megszórhatjuk petrezselyemmel, parmezánnal vagy semmivel.

Mivel sokkal többet csináltam belőle, kipróbáltam, hogy milyen a szimpla újramelegítés helyett kicsit magyarosítva: serpenyőben kolbászkarikákat elkezdtem sütni, majd ráborítottam a bekevert tésztát és hagytam, hogy odapiruljon, mint egy jó túrós csusza. Ilyen lett, nekem így is rettenetes ízlik:

A nagy őszi gasztrokalandozásom előtti utolsó vietnami vacsora lesz jövő csütörtökön (09.27.) este 7-kor, a szokott helyszínen. További részletek a Facebookon, vagy emailben (a jelentkezés is emailben történik).