Na persze egy jó magyar marhahúsleves is ott van az élmezőnyben egészen biztosan, főleg, ha rendesen van elkészítve, azaz ízfokozók és fűszerek helyett a belekerülő zöldségek és húsok, csontok adják az ízét, de - talán a különleges környezet és a hozzá kapcsolódó élmények miatt - a phó a világ legjobb levese szerintem és kész. :)
(na erre egyből eszembe jutott még rengeteg szenzációs leves, például a thaiok tom kha kai(/gai) nevű kókusztejes, citromfüves, csípős csirkelevese...)
Na ez itt a phó, még hozzá a legnemesebb változatban, éppen csak leforrázott bélszínnel készítve:
A bélszín alapján máris egyértelműnek tűnik, hogy egy drága levesről van szó. Dehogy, bár soha nem szoktam árakat leírni itt, mert úgy gondolom, hogy eltérít a fő témától, a gasztronómiától, ebben az egy esetben kivételt teszek, annyira vicces ára volt: kb. 150 forint.
Egy egyszerű kifőzdében ettem Észak-Vietnamban, Hanoiban, a hely neve nemes egyszerűséggel egybesett a leves nevével: Phó. Így készül bele a húsnyesedék a "látványkonyhában":
Ezen a videón pedig látszik, hogy a - hosszadalmas és profi előkészítésnek köszönhetően - a rendeléskor már csak pár másodperc a leves kitálalása. A folyamatosan tűzforrón tartott alapléből mehet egy evőkanállal a tésztára és egyéb összetevőkre és máris kész:
Ha pedig a de luxe verzió készül, akkor a húsnyesedéket is előzőleg a merőkanálba teszik, úgy merik ki vele a levest, azalatt a pár másodperc alatt kap csak hőkezelést.
A zöldségek, fűszernövények többsége külön kerül bele, a vendég magának adagolja evés közben, a cél, hogy semmiképp se ázzon el, megőrizze frissességét, ropogósságát minden.
A rizstészta persze elmaradhatatlan kellék, mindenféle európai (ál)szemérmességet feélredobva kell fogyasztani: pálcikával a tésztát, amit persze lehetetlen egészben és kulturáltan intézni, azaz le kell harapni a szükséges mennyiséget, a maradék pedig megy vissza a tányérba (egyéni ügyesség szerint csobbanva, vagy a pálcikával elegánsan visszahelyezve). A lé pedig a kanás segítségével fogyasztható hozzá, méghozzá szürcsölve, ahogy a borkósolókon is szokás, hogy még inkább érvényesüljenek az aromák, illatok és ízek.
Büfékben, éttermekben, gyorsbüfékben, utcai bódéban, járdán üldögélve mindenhol van phó, és mindenki folyamatosan eszik, nincs megállás.
Vannak különböző változatok, készülhet - az egyébként a francia gyarmatosítás hatására elterjedt, és már "szabvánnyá" vált - marhahús helyett akár kacsával vagy egyéb húsfélével is. Bele pedig a tészta mellett fűszerként gyömbér, csillagánizs, kardamom, fahéj, szegfűszeg és halszósz kerül általában, utólag csili, lime leve, halszósz, friss koriander, újhagyma, mentalevél kerülhet még rá többek közt.
Neked melyik a kedvenc levesed és miért? Ha Facebookozol, szavazz itt! (már 200 szavazat fölött vagyunk, szóval érdekes lesz a végeredmény!)
Szívem szerint gyorsan főznék is egyet, csak mondjuk van kellemesebb is, mint 40 fokban órákig a habot szedegetni a húslevesről...
Ja és köszönöm mindenkinek, aki szavazott a GoldenBlogon! Csatlakozni pedig továbbra is érdemes a Facebookos ínyenc közösséghez itt!