Rettentő rég nem írtam az egyik fontos budapesti étteremről, most megkóstoltam az új menüjét, és egyértelmű volt, hogy hiba volt őket hanyagolni!

Most ráadásul úgy jött ki a lépés, hogy a vadonatúj, tematikus menü bevezetése előtt néhány nappal alkalmam nyílt megkóstolni a korábbi menüt is, azaz izgalmas perspektívába is helyezte az újat, na meg egyben arra is kiváló, hogy a séf, Mizsei János teljesítményének konzisztenciáját megítéljem.

Ezek még az előző menüsor tételei, így leírást nem is adok hozzá, úgyse lehet már kóstolni, de talán kiváló betekintést adnak az étterem által követett esztétikai irányvonalról, és az alapanyagok használatáról:

És akkor nézzük a friss menüt, ami egyfajta virtuális országjárás jegyében, a négy égtáj szerint igyekszik felkarolni a profilba passzoló minőségi és filozófiai szinten operáló termelőket. Ez nem mindig egyszerű feladat...

Ez viszont elég jó poén, a térképen, ahol jelölve vannak a kiemelt alapanyagok származási helyei:

Ahogy fentről is kiderült, a mostan téma  a nyugat, de ez nem jelenti azt, hogy kifejezetten nyugat-magyarországi ételekre koncentrálna a menü. Továbbra is Mizsei ételek ezek (és itt ez nem geográfiai jelző :).

üdvözlő falatkák:

füstölt répa, bodzabogyó, torma

kecsketej, zölddió, birsalma

oszetrakaviár, kerek répa, hajdina

fűszeres perec, rebarbaragyökér-olajjal

dödölle

süllő, káposzta, csipkebogyó

gyöngytyúk, cékla, tökmag

burgonya, kapor, citrom

tejberizs, kakaó, kömény

Összegzés: ízek, állagok, hőmérsékletek nagyon rendben vannak, technikailag is, ízlésben is nagyon jól kivitelezett tányérok, amikből nem marad el a meglepetés, a játékosság sem. Tisztelettel kezelt, nagyszerű alapanyagok, amik megőrzik a maguk méltó helyét még a bonyolultabb összetételű ételekben is, jó érzék és kiváló balansz, megfelelő bátorság, de mégis a séf saját,. határozott kézjegye jellemzi az egész menüsort. Nagyon ajánlom.

MÁK
V., Vigyázó Ferenc u. 4