A kőbányai Chinatown egyre inkább kivívja az egzotikus konyha rajongóinak figyelmét, de lesz-e nekünk egyszer Kis Tokiónk? És ha igen, hol?
Nem, nem várható, hogy Kis Tokiónk legyen egyelőre, de ha mégis, akkor sem Budaörsön lesz, az biztos, viszont ez a mini étterem egészen izgalmas adalék a hazai japán gasztronómiához!
Kicsit Budaörs, kicsit Buda(pest), pont a határon található, az 1-es úton az Icon Buda. Budának Budaörs, Budaörsnek Buda. Kívülről nem is olyan könnyű felismerni a sok családi ház között, de közelről már egyértelmű az elegáns előtér alapján.
Aztán belépve már teljesen egyértelmű a miniétterem, ahol egyszerre maximum 10 vendég tud helyet foglalni!
És ilyen meglepetések is vannak:
De haladjunk csak sorjában.
A választással nincs sok gond, ugyanis egyféle degusztációs menü áll a vendégek rendelkezésére, benne erőteljes japán jegyeket felvonultató, ízletes, bátor ételek, gyakran kiváló hazai alapanyagokkal kombinálva.
A "csapat" létszáma sem rontja el az étterem intim hangulatát: az étteremvezető, a teremfőnök, a supervisor, a host és a felszolgáló, valamint a leszedő ugyanis egy és ugyanaz a személy, a kis konyhasarokban pedig szintén 1 fő teszi a dolgát szorgalmasan. A profi szervezésnek és a kis térnek köszönhetően nem okoz fennakadást a szűk létszám, igaz, nem is volt tele az étterem épp a korai vacsorám időpontjában.
De attól semmiképp sem kell tartani, hogy a pincér eltűnik szem elől, egyáltalán nincs búvóhely :)
Na és akkor a menü, mégis csak az a lényeg!
Üdvözlőfalatként egy miszós karfiolkrémleves mandulával és nyers karfioltörettel levesbetétként.
Vadlazacikra néven fut a dekonstruált sushi, ami a fenti kis animáción látható módon a tálaláskor kap egy kis kellemes füstöt is.
Sushirizs, gari (savanyított gyömbér), japán majonéz, wasabi, szójakristály(!) és porított wakame alga.
Miszoramen a következő, házi tésztával, wagjúszeletkékkel, ánizzsal és csípős miszóval!
A fenti képen a vagjú még nyers, ezt a forró lé főzi meg a tálalás során. Előtte ánizsos csirkezsírban marinálták.
Katsu, azaz rántott hús a következő tétel, az általam is többször megénekelt sertésből készülő tonkatsu helyett ez egy torikatsu, azaz csirke az alap, a ropogós bunda pedig egészen konkrétan egy hazai prémium alapanyagot, a beregi csirkét rejti.
Hozzá shiitakegomba, shiitakegombás vajhab, szarvasgombaolaj, szójagyöngyök (szójaszószban marinált tápiókából)
A szerény garnéla nevet kapta az utolsó sós fogás.
Egy jókora rákkal, csilis mangócsatnival, répakrémmel és yuzuhabbal.
És a desszert: sós karamell.
Ez egy különleges állagú rizskrém, kakaómorzsa, friss, bogyós gyümölcsökkel, kaffírlime-mal, citromnáddal.
Izgalmas, friss, erőteljes ízekkel és érdekes állagokkal operáló menü, japán gasztroélmény különleges környezetben.
A csapat átlagéletkorára nem kérdeztem rá, de nem nagyon lehet 30 fölött, tele energiával és vállalkozókedvvel, megérdemlik a támogatást!