Csípős csirkeszendvics, amit nagyon érdemes megkóstolni!
A Tennessee állambeli Nashville egyike a baromi unalmas nagyvárosoknak, nagyjából semmi más vonzereje nincs az odalátogató számára, csakis a country zene, az meg ugye eléggé rétegműfaj.
Van viszont a városnak egy kevésbé megosztó exportcikke is, ami már az egész világon elterjedt, és – szerencsére – nem csak a gyorsétteremnek köszönhetően, ami a szomszédos északi államról van elnevezve, ez pedig a csípős (és ropogós) rántott csirke. És ez bizony elég jó.
Mivel a country iránti igényem egészen minimális, a helyszínen még nem ettem Nashville-i csirkét, de például Sydney-ben és Melbourne-ben is egészen fantasztikus van belőle, Belle's Hot Chicken néven, ahol a csípős fokozatok teteje tényleg leszedi az ember fejét, nem viccelnek.
Ők azok: (gondolom a Föld túloldala miatt fekszenek a képen, hiába forgatom be)
A kép egyébként a Noma ausztrál vendégszereplésén készült, ugyanis az egész csapat állandóan a közeli, frissen nyitott büfébe járt napközben enni, így egyik este zárás utáni csapatkajálást megszponzorálták, elég nagy sikerrel.
Természetesen a fogyasztásához nem a fehér ing és zakó indokolt, az egész lényegéhez hozzátartozik, hogy rengeteg szalvétát kell használni közben és utána is.
És még egy kis kitérő, Szöulba, ahol a KFC betűszó egészen más értelmet/éttermet nyer, Korean Fried Chicken néven ugyanis egészen fantasztikus hasonló csirkét lehet kapni sok helyen. Ez itt a legnagyobb kedvenc, ami attól olyan szuper, hogy Mingoo Kang, a szuper fine dining étterem, a 2 Michelin-csillagos Mingles étterem séfje állította be tökéletesre a receptúrát.
Van hozzá ropogósra sütött lótuszgyökér is...
És persze sör. Mert ehhez azt szokás inni. A Nomában például a számukra készített craft beert.
Na de akkor érkezzünk meg Budapestre, ahol nagyon korrekt alapanyagokból, frissen készülő, gondosan összerakott változat nyitott nemrég, közvetlenül az Allee szomszédságában, a Fehérvári úti piac oldalában.
A névvel nem szórakoztak sokat, Crunchy, és ez ellen nem is lehet semmi kifogásunk, ugyanis tényleg ropog rendesen.
Az étlap kellően rövidke, de azért van párféle extra, szószok, köretek, kiegészítők. Na meg lehet például erősségi fokozatot is választani a fűszerestől a nagyon csípősig.
Megkóstoltam a csirkeszárnyakat (extra hot) és a mac&cheese-t is, ezeken szerintem még érdemes lehet kicsit dolgozni, bár finomak már most is. De a szendvics teljesen kifogástalan, szaftos combfiléből, frissen és forrón, a csípősséghez nagyon passzol a Nashville-i műfaj sajátossága, az uborka savanyúsága, és a buci is kifejezetten jó, na meg meg is van belül pirítgatva kellően. Ötös.
Talán az egyetlen kifogásom a csípősség, főleg a csirkeszárnynál, ez ugyanis bőven a gond nélkül ehető kategória, pedig arra számítottam, hogy azért küzdős lesz. Az is igaz, hogy olyan jó kis gyűjtemény van mindenféle chiliszószokból a pulton, hogy azért lehet utóhangolni is nyugodtan.
Nagyon ajánlom megkóstolásra.
A hely Facebook-oldala.
