Egy Angliából hazatért séf kalandozásai a komolyzenében. Megmutatom, milyen az Aria hotel Liszt nevű étterme.

Pénteken Világevő Vacsora egy különleges helyszínen! 

Az Aria hotel a magamfajta instagrampózerek kedvelt lelőhelye, főleg a tetőterasz, hiszen meglehetősen látványos képeket lehet készíteni innen.

Ez persze még nem jelenti azt, hogy ne lenne tényleg egészen különleges hangulata a helynek.

De a ház többi része is tartogat izgalmas szórakozási lehetőségeket, délutánonként például élő zongorajáték - uzsonnával - a lobby-ban, a meglehetősen futurisztikus hangszer ide kifejezetten passzol, a belsőépítész nem riadt vissza a merész megoldásoktól.

De nem kell megijedni, továbbra sem enteriőrtervezés a blog témája, hanem az ételek, így gyorsan be is húzódunk az étteremrészlegre, ami így mutat:

A hotel nevéből, sztárvendégeiből, dizájnjából is adódóan rengeteg a zenei áthallás(!).

Itt viszont már maximum az edénycsörgés szolgál zeneként, a konyha:

Kövér Gergely, séf és csapatának munkahelye. Az étlapon ugyan egy-egy zenei fantázianévvel vannak ellátva az egyes szekciók, de itt véget is érnek a dallamos játékok, helyette az étterem neve a zeneszerzőből egyszercsak a kovász alapanyagává értékelődik át, a séf saját kenyerének érkezése külön attrakció.

Hozzá pedig kiváló vaj jár.

Csak ezután kezdődhet el az étkezés, érkeznek az étlap tételei, amik közül rengeteg valamilyen klasszikus, vagy akár rég elfeledett receptúrát igyekszik felelveníteni, persze modern formában. Alapanyagokban is hostorizáló a megközelítés, arról például sose hallottam, hogy a heringek a Dunába is felúsztak volna, egészen mostanáig.

Az előételem viszont sosem úszkált semmilyen folyóban, egy nagyon látványos és ízletes mangalicapástétom, tárkonyos mártással.

Igazság szerint itt már meg is szakadt a sztenderd sorozat, ugyanis Világetetett ezúttal is kiharcolta magának a desszertet a sor elejére, így egyből kaptunk egy kis képet Karádi Zsuzsanna, a cukrászséf világából is.

Nem bírtam ki szelfi nélkül...

Az eper és a mandulakrém édességéhez nagyon jó kontrasztot kínál a hajdinafagyi enyhe kesernyéssége! És azért a végére is jutott még desszert...

Vissza a rendes kerékvágásba. Ezúttal csaK ízelítőként egy nagyon koncentrált, gazdag ízű táplaleves egy kis velős "pirítóssal".

Tanyasi tojás rozskenyérmorzsával és hollandi mártással:

Pirított ördögszerkérgomba zöldborsópürével, mentagéllel és savanyított gombával:

Marhapecsenye:

bélszínsonkával, karamellizált hagymakrémmel, kukoricapürével, vörösboros pecsenyelével, házi kukoricakenyérrel:

Mi az óriási előnye, ha az ember előre is kér egy desszertet? Ketten összesen akár hármat is meg lehet kóstolni simán!

Lúdláb. A háttérben a klasszikus, de azért persze alaposan feljavított változat, az előtérben pedig a kortárs megoldás: csokoládévariációk meggyel.

És a "vicces" sütemény, a lekváros kenyér. Ami egyik részében tényleg egy - kicsit upgrade-elt - baracklekváros kenyér:

Másik részében viszont egy ezáltal ihletett desszert: akácvirággal és kenyérhéjfagylalttal:

Izgalmas koncepció a kenyér-liszt tematika szinte teljes végigvitele az ételsoron, mondjuk azt nem tudom, hogy mit szólnak majd ehhez a gluténérzékeny vendégek :)
Rengeteg az ötlet, jók az ízek és állagok, sok érdekes lehetőséget rejt még a régi receptek és alapnyagokkal kapcsolatos kutatás, na meg bitangerős a desszertszekció is, nagyon kíváncsian várom majd az újabb menüket is!

Az étterem weboldala, és a Facebook-oldala.