Nem kérdés, hogy a magyar gasztronómiai kínálat rengeteget fejlődött az elmúlt 5-10 évben, de a látványos sikerek és étteremnyitások mellett továbbra is rengeteg alacsony színvonalú hely üzemel, botrányos az ételkínálat a munkahelyi és iskolai menzákon, nem is beszélve a kórházakról. A te gyereked ínyenc?
Azzal minden szülőnek van tapasztalata, hogy milyen értetlenkedéssel fogadnak bármiféle extra igényt, ételallergiát, vagy - érzékenységet a közétkeztetésben. Pedig itt valódi egészségügyi problémáról van szó, nem csoda, ha az még kevésbé hatja meg a menzás nénit, ha a gyerek több halat és zöldséget igényelne, vagy nincs megelégedve a papírvékonyra klopfolt, kiszárított hússzelettel. Pedig ahhoz, hogy ínyenc és igényes felnőtt legyen, nem lehet elég hamar elkezdeni a gasztronómiai nevelését, ráadásul a minőségi étel alapvetően egészségesebb is. Azaz több okból is befektetés a jövőbe, ha odafigyelünk már a lehető legkorábban a gyerekünk táplálkozására.
Gyerekreggelik a világból, Forrás: New York Times
Már a bébiételeknél lehet tudatosan dönteni és alapos mérlegelés után választani, na meg alapvetően kísérletezni is, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy egy csecsemő válogatós, nyugodtan meg szabad vele kóstoltatni szokatlan ízeket, különleges zöldségeket és gyümölcsöket is. Aztán a későbbiek során is fejleszthető az ízlés folyamatosan, a franciák sok száz sajtja között se lenne esélye eligazodni a hazaiknak sem, ha nem kóstolgatnák ezeket már gyerekkoruktól kezdve. Nyilván vannak köztük olyan fajták is, például a Dauphiné régióból származó Saint-Marcellin, amelynek az élvezetéhez érni kell, de az ízlés határai egyértelműen tágíthatók, ami elsőre még furcsa vagy egyenesen gusztustalannak tűnik, azt is van esély megszeretni. (Ezt egyébként saját magunkon is megfigyelhetjük, a tengeri sünnel, osztrigával vagy éppen erjesztett rákszósszal való első találkozást nem szokás pozitív élményként leírni, sőt, gyakran a másodikat sem, de a kellő elszántság előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét, és megérthető, mitől is becsülik olyan nagyra ezeket a ‘profi’ ínyencek.) A franciák nem véletlenül kerültek fel az UNESCO szellemi örökségek listájára étkezési kultúrájukkal, példamutató az is, hogy még az iskolai menzán is minimum 30 percük van arra, hogy megegyék a négy fogásból (!) álló menüjüket. De a perfekcionista japánoknál is már korán kezdődik a gasztronómiai nevelés, már a reggelinek is része például valamilyen hal, de a kiegyensúlyozottság jegyében savanyúság, fermentált szójabab (szintén erősen szokásigényes egyébként), miso leves is kerül az asztalra, szó nincs arról, hogy egy gyerek kizárólag iparilag előállított édességet ehetne a nap elején.
A Gyerekvilág Élményhétvégével, az ősz és tél legnagyobb családi rendezvényével kooperációban.
November 14-16.
Budapest Sportaréna
