Rengeteg tévhit kering a Michelin-csillagokról, a kiosztásukról, az odaítélésükről, a visszadásukról, a hatásukról. Kicsit igyekszem tiszta vizet önteni a pohárba.

[Update 2023.]

[Ha valaki ismeretlenül keveredni ide egy kis magyarázat: évek óta járom a világ 1-2-3 csillagos éttermeit, és beszélgettem sokat a téma nagy szakértőivel, sokcsillagos séfekkel és például a Michelin-kalauz (Main Cities of Europe) főszerkesztőjével is. (itt a beszélgetés publikus része.) Ja és én tudtam először az országban mindkét magyar csillagról, és tájékoztattam az érintetteket és a sajtót. És arrogáns sznob vagyok.]

Mi is egy Michelin-csillagos étterem?

Michelin-csillagos étterem minden olyan étterem, aminek a neve mellett ott szerepel a Michelin-étteremkalauz (és útikönyv) aktuális évi kiadványában a kis piros szimbólum (ami egyébként jobban hasonlít egy virágra, mint egy csillagra). Ez jelöli, hogy az étterem kimagaslóan jó konyhát visz. Csillagból maximum három lehet, (azaz például az „ötcsillagos étterem” valami egészen másra utal, ha egyáltalán bármire), ennek jelentése, hogy az étterem meglátogatása önmagában is megér egy utazást. Budapest egyelőre nem ér meg egy utazást, hiszen itt a maximum az egy csillag (Costes étterem 2010., 2011., 2012., és az Onyx 2011. és 2012.) Így még egy kerülőt sem érdemelnek meg, ami a két csillag definíciója, „csak” nagyon jó konyha, különleges figyelmet érdemelnek.

1. Tévedés: A csillagot kapják:

Hívhatjuk így a köznyelvben persze, de fontos tudni, hogy a csillagot semmilyen formában nem osztják ki, nem kapja meg az étterem. Ami történik, az mindössze annyi, hogy megjelenik a kalauz, amiben az étterem neve mellett ott van a piros jel (vagy épp nincs ott, amit elvesztésként „fordítunk le”). Az esetek túlnyomó többségében maga az étterem és a séf is csak a könyvből tudja meg a hírt. Vagy az itthoni gyakorlat szerint a Világevő blogról :)
[Az utóbbi években gyakorlattá vált, hogy az étterem megrendelheti, esetleg megkapja a plakettet az étterem díszítésére, de nyilván nem ez maga a csillag, azaz, ha ezt mondjuk ellopják, az semmit sem módosít.]

2: Tévedés: A csillagot vissza lehet adni:

Nem lehet. Ahogy megkapni sem, lásd fent. Tehát amíg az aktuális kalauz érvényben van, addig az étteremnek meg is van a csillagja. Persze egy étterem bejelentheti, hogy szándékosan irányt vált és egyszerűbb ételeket fog készíteni, de ettől még a következő kalauz megjelenéséig csillagos étteremnek számít. És az is marad, ha az inspektorok úgy ítélik meg újra, nincs mit és kinek visszaadni, maximum lehet nem örülni, ha van csillag. 

3. Tévedés: Séfek kapják:

Nem séfek kapják, hanem éttermek. A kalauzban az étterem neve mellett szerepel a csillag. Azaz hívhatjuk Michelin-csillagos séfnek Miguel Vieirát és Szulló Szabinát, a valóság az, hogy ez tényleg legnagyobb részt az ő érdemük, de étterem kapja a kitüntetést. Nem véletlen, hogy a az éttermeknél gyakran meg sincs említve a séf neve a kalauzban. Ergo magával sem viheti egy séf, hiszen nincs is neki. És az étterem sem veszíti el, ha távozik a séf.
(Ezért nem volt sok értelem a vitának a Costes esetében, hogy akkor ki kapta a csillagot, a közvetlenül a kalauz megjelenése előtt (és azóta már rég távozott) érkezett argentin séf, vagy Miguel. Ugyanis az étterem kapta. Ezzel együtt nem volt kétséges akkor sem, hogy kinek a munkáját dicsérte a csillag, de az nem egy hivatalos státusz. A közbeszédben viszont nagyon elterjedt, hogy a séfet hívják csillagosnak, ez tehát technikailag nem helyes, de azért nem is áll nagyon távol a valóságtól.)

4. Tévedés: Termékek is kapják:

egy nagyon népszerű tévéséftől hallottam nyilvános kijelentésként, hogy most hozza a hírt Németországból, hogy ez és ez a termék Michelin-csillagot kapott. Nem kapott. Nem kaphatott, csak és kizárólag éttermek kaphatnak.
Még annak ellenére is, hogy egy kedves ismerősöm szeret különböző helyek egyes ételeinek Michelin-csillagot kiosztani :)

Folyt.köv. [Itt a második rész!]