Kell a végére az a kérdőjel, mert ezúttal nem volt időm olyan átfogó kutatásokat folytatni, mint a tavalyi végső választás előtt, de a mai ebédem olyan komoly volt, és a séf (és a cukrász) eddigi karrierje együtt garancia arra, hogy a minőséggel nem lehet probléma a későbbiekben sem, és még az ár is nagyon stimmel!
Huszár Krisztián neve nyilván mindenkinek ismerősen cseng, aki követi a hazai gasztroéletet, a MÁK után a Zonában talált új otthonra, amit már rég ki is próbáltam volna, ha itthon lettem volna, így az első ebédem ide vezetett (miután tegnap éjjel egy Salonos rántotthúsos szendvics kicsit lenyugtatott...:)
(a perui túráról az eddigi posztok itt.)
[egy kis kiegészítés még: igen, a város Budapestet jelöli a címben.]
A képek elég gyengék, mobillal készültek, csak egy gyors ebédre készültem, nem egy fantasztikusra. Ez a leves, látványban keveset mutat, ízben annál többet. Gombakrémleves kukoricakásával:
Krémes, ízes, finom! Kacsacomb padlizsánpürével, ezért indultam el otthonról gyorsan, hogy le ne késsem a menüt, és tényleg olyan is volt, amiért rohanni érdemes:
Karakteres, erős borjú jus-vel, szép tálalással és meglepően nagy adag, a kicsontozott kacsacomb szaftos és ízletes, teljesen tisztára töröltem a tányért kenyérrel.
A vége pedig mák-csokoládé (Balatoni Brigitta):
Fogom még tesztelgetni őket, amíg a kérdőjel helyére felkiáltójel kerülhet, de addig is bátran merem ajánlani, magasan túltesz a jó menükön is, ízléses és szép a beltér is, nem túl elegáns és nem is túl laza, éppen olyan, amiben nagyon kellemesen el lehet üldögélni pólóban is, de akár öltönyben is. Árral csak ebédmenük esetén szoktam foglalkozni, így innen se marad le: 3500,- a 3 fogás (2 fogás 2800,- lenne), de ebben az árban benne van a házi kenyér jó minőségű olívaolajjal, a kis üdvözlőfalat (rebarbarás uborka saláta!), a végén egy kis petit four ("utódesszert") és ingyenes a "sajátmárkás" tisztított vít, akár mentes, akár szénsavas változatban! (kötelező viszont a szervizdíj, 10%)
Ja és kiváló az espresso is! (nincs az árban)
Szóval aki meg szeretné óvni a Földet, és akar egy jót ebéelni, irány a Zona, nem lesz csalódás! És azért még egy-két más helyet is megvizsgálok persze ebédmenü szempontjából, vannak még ígéretes ajánlatok máshol is (Olimpia, Ale.Da.Mario, Laci!Konyha!, innio, stb.). Olcsóbban lehet ennél ebédelni, de ár-érték arányban jobban nem nagyon.
A hely:
ZONA
I., Lánchíd u. 7-9.
ebédmenü 15h-ig
---
Pincér vs. vendég
Közben elkezdek előkészíteni egy érdekes anyagot, egy sokat tapasztalt felszolgáló fog nekem mesélni rólunk, a vendégekről. Nem a konfliktus mélyítése a cél, éppen ellenkezőleg, arra vagyok főleg kíváncsi, hogy mi hogyan tehetnénk könnyebbé az ő dolgukat, azaz mitől működhetnek (még) jobban a kooperáció, de persze akár megkérdezek érthetetlen/furcsa dolgokat is, ha küldtük kérdéseket (ide kommentben vagy a FB-ra, vagy emailben (vilagevo@gmail.com))