Egy stabil és értlkes gasztronómiájú országban az a természetes, hogy a nagy etető multik nem nyernek akkora teret, mint máshol. Az inka örökségből is sokminden megmaradt máig, többek közt a ma végre megkóstolt pachamanca, de azért nem zárkóznak el a peruiak a külföldi behatások elől sem, hiszen épp erről szól a már 500 éve fúziós gasztronómiájuk is. (A témában ajánlom elolvasni a Panamericana idevágó bejegyzését is.) Tehát miközben ügyesen beolvasztják és saját ízlésükre formálják a betelepülők, a kínaik, japánok, a spanyolok konyhaművészetét, megőrzik az értékeiket.
Bár semmiképp sem a legnagyobb értékük, de azért érdekes, hogy a helyi kóla, az Inca Kola is megőrizte piacvezető szerepét, igaz közben a tulajdonos a nagy multi, a Coca-Cola lett, de akkor is nagy dolog ez, a helyiek büszkélkednek is vele sokat, szerintek ez egyedülálló a világon.
Ennek egyik módja, a nagyon szimpatikus megoldás, ahogy odafigyelnek még a városkép megőrzésére is, Cuzcóban például jelen van néhány nagy multi a város főterén, de kifejezetten kutatni kell, ha fel akarjuk fedezni a logójukat, szó sincs otromba világító neonreklámokról:
