Tovább folytatódik a fantasztikus közép-amerikai túrám, ezúttal egy kicsit sem gasztronómiai csúcskategóriát szeretnék megosztani: az igazi, hagyományos jégkását. Aminek semmi köze az általában árusított túl édes, mesterséges színező- és ízfokózó anyagoktól szürreális színű ócska rokonához. 

Ehelyett egy pillanatok alatt elkészülő, gusztusos, nagyon finom és üdítő ital. Remélem valaki meglátja benne a piaci rést és otthon is elkezd ilyet forgalmazni, törzsvevő leszek.

Citrom, eper és málna ízben volt, de ki jön rá, hogy mi lehet a két folyadék, amit utólag még rátett?

Most eltűnök pár napra egy olyan helyre, ahol se wifi, se internet, se áram, csak homok, tenger, pálmák és Kuna indiánok. Az eddigi közép-amerikai posztok itt elérhetők.