Mivel idén vége a világnak, és ennek ráadásul elég komoly előjelei is vannak, megpróbáltam összeszedni, hogy ebben a pár hónapban, ami még hátra van, milyen gasztroélmények vannak a kívánságlistámon.

(keringett régebben az a százas lista, kicsit ahhoz hasonlít ez is, csak abban rengeteg értelmetlen dolog volt szerintem, illetve kiegészítettem séfekkel a konkrét ételek-alapanyagok mellett.)

Néhányat már sikerült kipipálnom, de azért úgy teljes - és összehasonlítható másokéval a lista, ha szerepelnek azok is. 

Ételek, amiket mindenkinek meg kell kóstolni, mielőtt véget ér a világ:

Először azok, amiket már megkóstoltam:

Hakárl - az izlandiak egyik büszkesége a rohasztott cápahús, annál azért kicsit jobb, mint ahogy hangzik, de büdösnek épp olyan büdös.

Bálnahús - Szintén Izlandon megkóstoltam, érdekes, inkább marhahúshoz hasonló.

Joselito - A spanyol sonkák csúcsa, nem olcsó, de minden grammja kincs. Joel Robuchonnál is ebből nyesegették az üdvözlőfalatot pénteken.

Kobe steak (Vagjú) - Életem legjobb ebédje volt Japánban, Kobéban, videót is csináltam róla.

Bresse-i csirke - A legdrágább csirke, a franciák egyik büszkesége, a nagymesternél, a 3 csillagos Georges Blanc-nál és Paul Bocuse-nél is kóstoltam.

Baba ganoush - Padlizsánkrém, Bejrútban volt a legfinomabb.

Phó leves - szerintem a világ legjobb levese.

Szarvasgomba - A szarvasgomba városában, Savignóban ettem a legjobbat.

Fugu - A legenda erősebb, mint az élmény, persze az izgalom kedvéért a máját is megkóstoltam.

Tengeri sün - Japán és olasz verzióban is ettem, nagyon erős, furcsa íz, de finom.

Osztriga - Sokszor, sok helyen, a kedvenc Lyonban a vásárcsarnokban (Les Halles).

Andouilette - Béllel töltött kolbász, a legjobb Le Bec bisztróéttermében.

Csiga - érdekes élmény, de azért inkább textúrája van, mint íze.

Ezeket pedig még nem kóstoltam, de hátha 2012-ben összejön:

Kopi Luwak - a híres kávé a cibetmacska fenekéből.

Argentín steak - Sajnos Argentínában még nem jártam, csak máshol ettem ilyet, de az nem az igazi.

Palmito - Pálmaszív, Costa Rica egyik csemegéje, márciusban a helyszínen ehetem végre.

Nyershal ceviche - Latin-Amerikában végre összejön a nem éttermi verzió is.

Kumisz - erjesztett lótej, gondolom nem túl finom, de meg kell kóstolni.

És a séfek, akiknek a főztjét meg kell kóstolni, mielőtt véget ér a világ:

Akiket már sikerült:

Anne-Sophie Pic - az egyik legnagyobb kedvenc, élmények itt és itt.

Grant Achatz - Chicagóban még nem jártam, de az Ikarus-ban végigettem a csodálatos menüjét.

Pierre Gagnaire - A beszámolóval még tartozom.

Guy Savoy - A beszámolóval még tartozom.

Paul Bocuse - Egy kis részlet a pár látogatásból, jön majd még.

Georges Blanc - A beszámolóval még tartozom.

Heinz Reitbauer - A beszámolóval még tartozom.

Karl és Rudi Obauer - A beszámolóval még tartozom.

Fergus Henderson - Nagy kedvenc a St. John.

Joel Robuchon - Pénteken voltam nála, beszámolóval még tartozom, de nem sokáig.

És akiket még nem:

René Redzepi - nem sikerült asztalt foglalni, de nem adom fel.

Egy tokiói titkos csodaétterem

Heston Blumenthal

Ferran Adriá

Marc Veyrat

Alain Ducasse

Michel Troisgros

Roca-fivérek

Andoni Luis Aduriz

Juan Mari Arzak

Jonnie Boer - Csak egy kis ízelítőig jutottam eddig.

Sergio Herman - két fogást már sikerült, ez csak megerősített abban, hogy el kell jutnom az éttermébe is.

Martín Berasategui

Thomas Keller - csak beszélgetni sikerült vele eddig.

Kiegészítés:

Jean-Georges Vongerichten: eddig csak a párizsi marketben sikerült kóstolni, de nem az a csúcs.

Kik/mik vannak a listádon? Kit hagytam ki?

Igyekezzetek, mindjárt vége a világnak, előtte azért még vabn idő csatlakozni a Facebookon.