December 6-án, Mikulás napján érkezett meg a csodálatos szerkezet, a SousVide Supreme Demi, de végül csak mostanra sikerült megírnom a beszámolót az első próbálkozásról, pedig még másnap délután elrohantam a Hentesutánzathoz, hogy legyen mivel kísérletezni, aztán aznap este meg is csináltam.
Őket szereztem be: császár, bőrös-csontos csülök, báránynyak és sertés tarja.
A császárnak várnia kell még, mert elutaztam közben, szóval nem volt rá legalább egy egész napom, hogy fürdőzgessen, majd vasárnap este beteszem. A többiek viszont mind külön-külön zacskóba kerültek, és első kísérletként 62 fokon teszem majd be őket egyszerre, ez még nem teljesen tudományos így, de nem kizárt, hogy jó lesz a végeredmény. Kaptak fűszereket is, lehet, hogy túl sokat, de az sose árt.
Melegszik közben a fürdővíz:
Az egyik csülökre kakukkfű, fokhagyma, Maldon só és egy kis török chilipaprika került:
A tarjára kakukkfű, vaj, Maldon só:
A báránynyakra rozmaring, fokhagyma, vaj és Maldon só:
A másik csülökre BiPiA Grill-Saltsa, baszk grillpác:
És beállítottam az időt is, két órát kapnak első körben, rettenetesen éhes vagyok, többet egyszerűen nem bírok ki.
Bepakoláskor kicsit persze lehűlt a víz, de nagyon minimálisan (0.7 fok).
...
[fél órával később]
nagyon furcsa érzés, hogy teljesen csönd van, semmi hang nem jön a készülékből. Persze érthető, csak megszoktam, hogy ami készül az sistereg, bugyog és hasonlók.
...
[újabb egy órával később]
Már nagyon várom, hogy leteljen végre a 2 óra, közben a császárt eltettem egy páclébe (víz, só, Maldon só, csili, fokhagyma, szójaszósz, babérlevél, kakukkfű, barnacukor, méz) másnap reggelig, persze - ha már van vákuumozóm - akkor nem egy edényben, hanem egy zacskóban.
Ennek majd sokkal több idő kell, 36 óra, szóval majd a hazaérkezés után foglalkozom vele, addig átteszem páclé nélkül vákuumzacskóba.
...
[végre letelt a 2 óra]
Egyszer már belestem menet közben a SousVide-ba, de semmi izgalmasat nem láttam, ülnek a zacsik a meleg vízben. Így fel voltam rá készülve, hogy most se lesz semmi rendkívüli, az igazi izgalom a zacskók felvágása után jön, ha jön.
Egy serpenyőben vajat és olívaolajat felforrósítok nagyon forróra, abba dobálom bele egészen rövid időkre a húsokat egymás után, hogy kérget kapjanak. A két csülökszelet vastagabb, azokat végül hagytam tovább, csak a tarját és a bárányt vettem ki. Kaptak 10-10 másodpercet oldalanként a forró zsiradékban, aztán végük is lett hamar.
Ilyen lett a bárány:
még nem érzem 100 százalékosnak, de nagyon finom, omlós, szaftos. Kicsit fűszerezhettem volna talán erősebben és a főzési hőmérsékletet is talán érdemes lenne inkább megnézni kicsit pontosabban, és a szeletek vastagságának is hatalmas jelentősége van. De semmiképp sem lennék csalódott, ha egy jó étteremben ilyen húst szolgálnának fel.
És ilyen lett a tarja:
Egy álom. A képen nem tudom, hogy mennyire látszik, de a hús tökéletes, megmaradtak a rostok, van mit rágni, de omlós és nagyon finom. A zsírrétegek is hihetetlen jók, semmi rágósság nem maradt benne, csak a tömény aroma.
Már most nagyon várom a grillszezont, amikor elő lehet majd készíteni soud-vide-ban az összes húst, és éppen csak 1 perc kell nekik a kérgesítéshez, na meg a jó kis faszenes aromához, végre nem kell majd 4 órán keresztül állni a grillnél.
Addig persze lesz még pár kísérlet, egészbe készített húsokkal, marhapofával, zöldségekkel, tojással, fűszerezéssel... És rengeteg tanulással, hihetetlenül gazdag szakirodalma van a témának, igyekszem majd megosztani a fő tapasztalatokat továbbra is.
Ha érdekel a gasztronómia és az utazás, akkor csatlakozz a Facebookon!