Ahogy közeledik a tél, úgy kezdek mindig egyre kétségbeesetten olyan úticélokat keresgélni, ahol meleg vagy legalább melegebb van, mint itt, de nem is a hőmérséklet a döntő, hanem a napsütés. Így akadt meg a szemem ezen az időjárás-előrejelzésen:
Szerintem elég meggyőző, ráadásul valamiért még soha nem jártam Portugáliában, amit nem is értek igazán, rengeteg jót hallottam az országról, gasztronómiai szempontból is nagyon izgalmas és még csak nagyon messze sincs, legalábbis repülővel.
Viszont ha már megyek, akkor egészen biztos, hogy június közepén megyek. Akkor van ugyanis a szardínia ünnepe, persze a békesség kedvéért egy szentről nevezték el a bulit, Santo Antónióról. A szardínia ugye az a hal, amelyik hatosával él egy szűk fémdobozban, olajban vagy paradicsomszószban érzi magát a legjobban. Na ezen a lisszaboni fesztiválon kiderül, hogy ez nem így van, ugyanis az egész városban friss szardíniát grilleznek, ami a szem- és orrtanúk szerint egészen fantasztikus. Óriási, hajnalig tartó utcai partik mindenhol. Szóval ezt kell majd megnéznem minél hamarabb, de az még ugye több mint fél év.
Nem saját fotó. Sajnos.
Szóval utazás helyett, egyelőre marad a kivitelezhető és egyszerűbb megoldás arra, hogy kicsit belekóstoljak a portugál gasztronómiába és a szardínia ünnepébe. Ennek pedig egy módja van, még akkor is, ha elsőre nem tűnik kicsit sem romantikusnak, de majd mindjárt elmondom, hogy miért az mégis, ez pedig a halkonzerv.
A képen egy 80 éve működő lisszaboni konzerves cég, a Conserveira de Lisboa szardínia-repertoárjának kb. fele látható. 1930-ban indult a cég, és mindig is konzervgyártással foglalkozott, jelenleg a harmadik generáció viszi. Maga az üzlethelyiség is a kötelező látnivalók közé tartozik, ugyanis a 30-as évek nem sok minden változott a dizájnban, ahogy a három konzervmárkájuk is őrzi a tradíciót megjelenésében is, na meg a két néni, akik csomagolják a konzerveket is majdnem egyidős a márkával. (Mautner Zsófi járt is náluk.)
A Conserveira de Lisboa mindhárom márkája elérhető Budapesten a Baldaszti's-nál.
Persze nem csak szardíniával foglalkoznak, de az a legfőbb attrakció, nem véletlen, hogy a fesztivál is arról szól. De a szortimentben van még tonhal, makréla, tintahal, szardella és sok egyéb is.
Maradtam a klasszikusnál, és egy paradicsomos szardíniát kóstoltam, vajas kenyéren, ahogy szerintem a legjobban érvényesülnek a halkonzervek.
A konzervben láthatóan boldog, sorsukat engedelmesen tűrő haltörzsek sorakoznak finom paradicsomos szószban, azt azért nem állítanám, hogy az első harapástól az utolsóig az óceánparton éreztem magam a lemenő nap fényében sütkérezve, de nagyon finom volt!
A Facebookon is van Világevő, csatlakozz, ha érdekel a gasztronómia és az utazás!
[A Baldaszti's-zal együttműködésben.]