Már csak 19 nap van hátra addig, hogy életem egyik nagy álma megvalósuljon (erről hamarosan bővebben, de aki a FB-oldalt is követi, már tudhatja, hogy miről is van szó), az erre való felkészülés jegyében elhatároztam, hogy sztázsolni fogok. (Ez a gyönyörű szó a francia estage-ból származik, de részetes etimológiai fejtegetések helyett a lényege: szakmai gyakorlat, főleg étteremben.) Azaz ingyen fogok dolgozni és megaláztatásokat eltűrni annak érdekében, hogy a meglévő lelkes amatőr főzőtudásomat komolyabb szintre cseréljem be, na meg persze betekintést nyerjek egy profi konyha működésébe, és persze a tapasztalataimat itt a blogon is megosszam veletek.
Mivel a blog (és az én érdeklődésem) fő fókusza nem a magyar konyha, ezért egyértelmű volt, hogy nemzetközi környezetre van szükségem, olyan helyre, ahol technikában, szaktudásban, eszközparkban és szókincsben is a jelenlegi kulináris világsztenderddel ismerkedhetek meg, erre pedig nehéz lenne jobb helyet elképzelni, mint a Costes-t.
(Összeesküvéselmélet-gyártóknak javaslat: Világevő megvette a Costes-t!)
Ha minden jól megy, holnap reggel 8-kor jelentkezem munkára a Ráday utcai pincében, elbúcsúzom a naptól és nekiállok a mértani pontosságú zöldséghasáb-vagdosásnak vagy más konyhai kisegítő munkának, de addig még van egy-két sürgős elintéznivalóm. Tegnap voltam tüdőszűrésen, hiszen "közfogyasztásra szánt élelmiszer előállításával (...) foglalkozó személy" lesz belőlem, bár arra biztosan emlékszem, hogy öt éves koromban sose mondtam, hogy ilyen személy szeretnék lenni, ha nagy leszek.
Ilyen a tüdőm, szerintem nyoma sincs a TBC-nek:
Viszont ilyen alien biztos nem akarok lenni, remélem, hogy megelőzhető valahogy:
Van már egészségügyi kiskönyvem tehát, igaz még bejegyzések nincsenek benne, de ma délután megyek orvoshoz és a tüdőszűrő-leletért, szóval semmi sem állíthat meg.
Eddig meglepően gördülékenyen mentek a dolgok, a nyomtatványboltban is kiszolgáltak rendesen, és az 50 forintos költség sem volt túl megterhelő. Aztán szerda reggel indul a kaland, ami a felkészülés a még nagyobb kalandra, egy olyan kalandra, amiben eddig egy magyar sem vett részt soha...
És végül, így vág hagymát Gordon Ramsay, extra bónuszként egy tippel, hogy ne sírj közben:
Folytatás hamarosan! Ja és amíg én gürcölök a konyhán, a Facebook-oldalon lehet néhány Budavári Borfesztivál belépőt nyerni a következő napokban!
Javasolt szakirodalom a témában: (és a bejegyzések alatti mezőt is igyekeztem értelmes reklámmal feltölteni, a kedvenc gasztrokönyveim jelennek meg ott elvileg.)