Óriási összecsapásra készül a fények városa és a hasizomzatom. Miután sikerült pár hónappal ezelőtt megszabadulni egy nagyobbacska macska méretű csomagtól a hasamban, egész ügyesen őrizgettem is a karcsúsodásomat, de mától kezdve rettenetes veszélyek leselkednek rám, úgy hívják őket: Pierre Gagnaire, Guy Savoy, Pierre Hermé, Inaki Aizpitarte, Jean-Georges Vongerichten, Michel Rostang, Thierry Breton, Yves Camdeborde és még sok hasonló francia név, egytől-egyig szakmájuk legnagyobb mesterei, legyen az szakácsművészet vagy cukrászat.

Úgy gondoltam, hogy egy ilyen össztűz ellen nem vehetem fel védelem nélkül a harcot, ráadásul a mindig friss és naprakész Nesze!szer-blog bloggere személyesen megkeresett, hogy milyen érdekes terméket kaptak éppen, csak a csupa csaj között, nincs aki letesztelje a hasformázót. Ők ugyanis a legnagyobb magyar beauty blog, ahol nem a marketingszöveget nyomják, hanem tényleg ki is próbálják a cuccokat.

Idézem a dobozról: "Deborah Hasformázó gél. Használati útmutató: masszírozza erőteljesen a bőrbe. Az alkalmazás helyén csípős érzés vagy kipirosodás jelentkezhet, amely természetes és a termék működését jelenti."

Hogy miért Deborah a magyar neve, ha az sehol sem fordul elő sem olasz, sem az angol nyelvű részen a csomagoláson, maradjon titok, én sem tudom, a lényeg a hatás. A kép alapján egyértelmű six-pack várható, a közbenső fázisokról nem fogok feltenni képeket, de ha tényleg bordás hasizmom lesz Deborah-tól, azt mindenképp közzéteszem.

Mintegy mellékesen persze alaposan felkészültem az útra a francia főváros éttermi kínálatából is. Még nem biztos, hogy minden összejön, de ez a bő lista, pár fontos dolog le van már fixálva. (például a 3 csillagos Gagnaire és a két csillagos Rostang, a 3 csillagos Savoy még nem biztos, hogy sikerül.) 

Íme a lista:

Guy Savoy ∗∗∗

Pierre Gagnaire ∗∗∗

Michel Rostang ∗∗

Le Chateaubriand

Pierre Hermé

Market de Jean-Georges Vongerichten

Ambassade Auvergne

Chez Michel de Thierry Breton

Comptoir, a bisztronómia élharcosa, Yves Camdeborde

Sada Haruaoki, japán-francia cukrászda

La Patisserie des Reves 

Az első akadályt máris leküdzdöttem, időben észbekaptam még otthon, hogy a 200 ml-es flakon nem lesz jó, ha csak kézi poggyászt viszek, így áttöltöttem egy kis üvegbe, amiben még Gozóról (Málta) származó gyümölcsös-paradicsomos csatni volt, csak már rég lejárt. Aztán persze a trükközés feleslegesnek bizonyult, végül még is feladtam a táskám...

 Persze lesznek majd részletes, fotós beszámolók is, csatlakozz a Facebook-oldalhoz, hogy ne maradj le!