Elnézést a hosszúra nyúlt hallgatásért, miközben bizonyos dolgok lelassultak vagy éppen egészen megálltak az életemben (például a radiocafés műsoraim, érthető okokból...), addig mások felpörögtek, így hamarosan remélhetőleg új és jó hírekkel tudok szolgálni. Addig is viszont végre sikerül elkezdenem az északi túra élményeinek feldolgozását.
(Közben meg fut a játék, elég durva nyereménnyel...)
Vid Tjörnina, azaz "a Tónál" az étterem neve, ugyanis az izlandi főváros, Reykjavik egyik kedvelt helyénél található, a Tó (=Tjörnin) nevű tónál. Hogy ez adta-e a Börnin Vid Tjörnina című Björk szám címét, azt sehogy se sikerült kiderítenem sajnos...
Ennél a tónál
A nagyon népszerű hely valójában egy lakásétterem, azzal a különbséggel, hogy itt sosem laknak, folyamatosan étteremként működik egy lakóház első emeletét elfoglalva.
A nappalit megőrizték eredeti formájában, az egész berendezés, beleértve a terítéket is, gyakran meglehetősen eklektikus, 40-es, 50-es, 60-as évek bútorai a giccstől sem visszariadva, zenei aláfestésként pedig korhű dallamok szólnak.
A nappaliba átvonulva elfogyasztott desszert élvezete közben ért az igazán brutális meglepetés, amikor a hangszórókból felcsendült néhány ötvenes évekbeli magyar sláger is, a felszolgáló persze büszkén aratta le a sikert a zenei gyűjtemény sokszínűségéért.
Maga desszert, hogy a végén kezdjem, egyébként nagyon finom volt, de teljesen érdektelen az adott közegben: egy tökéletesen elkészített créme caramel. Sehogy se értettem, hogy hogy került a négy fogásos meglepetésmenü végére, de mondjuk meglepetésnek tényleg jó volt.
Ugyanis a hely profiljának megfelelően előzőleg remek tengeri ételek váltották egymást, egy nagyon jó, kissé thaios beütésű halleves tőkehallal indult a vacsora:
Aztán meleg előételként egy tengeri madár, a lumma, a galambéhoz nagyon hasonló színű és ízű melle következett:
Szegény lumma is egy nagyon elegáns és kedves külsejű madár, hasonlóan az ország egyik jellegzetességéhez, a lundához (angolul puffin), amit némi hajókirándulás árán sikerült a tengerben lefotózni:
A főétel pedig egy nagyon omlós és szaftos halibut volt hollandi szósszal és krumplival (bocs, de nem szeretem a burgonya szó indokolatlan fennköltségét).
Ezek a lummák(?) egyelőre megúszták:
Vid Tjörnina (Við Tjörnina)
Mindenképpen javasolt kategória, jó konyha, időnként kreatív, az enteriőrrel és az excentrikus felszolgálóval, na meg a magyar sanzonnal pedig kifejezetten maradandó élmény.
Ma megyek kicsit méhészkedni, virágzik az akác, pergetés lesz!
