Tudtad, hogy az általad ismert világtérkép egy nagy átverés? Így néz ki valójában a Föld!
2018. november 29. írta: világevő

Tudtad, hogy az általad ismert világtérkép egy nagy átverés? Így néz ki valójában a Föld!

Minden iskolai atlasz, világatlasz és hasonló kiadvány egy egészen drasztikusan eltorzított világképet közvetít, aminek kevés köze van a valósághoz. 
screen_shot_2018-11-29_at_09_46_00.png

Laposföld-hívők számára kiábrándulást kell okoznom, nem, a Föld nem lapos. Viszont egyértelműen torz és hamis, na meg teljesen önkényes szempontot tükröz az is, hogy Európát eszik [freudi...] mindig a világ közepére, hiszen egy (közel) gömb alakú égitestről van szó, aminek minden irányból más nézete van.
Európát választani középpontnak nyilván nagyon praktikus megoldás, de fontos tudni, hogy alapvetően torzítja (és torzította is az évszázadok során) a világképünket ez a nézet, vagy legalábbis az, ha nem tudjuk, hogy ez egy önkényesen választott megoldás.

Így néz ki egy tipikus európai leképezés:

vilagterkep-domborzati.jpg

[a terkepek.net-ről szedtem le]

Ezt ismertük meg az iskolában talán mindannyian, és egyértelműen látszik is rajta, hogy Európa bizony középen van, na meg majdnem akkora, mint Afrika, de például Grönland is hasonlóan tekintélyes méretű. Ennek viszont kevés köze van a valósághoz, ami abból fakad, hogy ez egy hengeres vetület, azaz nem veszi figyelembe a gömb (oké, geoid) alakot, emiatt viszont az egyenlítőtől távolodva, a sarkok felé egyre nagyobb a méret- és alaktorzítás. 

Másik óriási hátránya, hogy nem látszanak rajta a tipikus nemzeti ételek, mint a Világevő Térképen, de ezt bocsássuk meg, hiszen erre most már van megoldás, ami ráadásul a legkiválóbb karácsonyi ajándék is egyben! :)

vilagevo_mockuphintalo_small_310.png

 A fenti hengeres vetületet egyébként egy flamand földrajztudós, Gerardus Mercator alkalmazta először a 16. században, így Mercator-vetületnek szokás nevezni, és azért nem kizárólag az egocentrikus európai gondolkodás indokolja, hanem praktikus okok is, hiszen innen Európából indultak - az európai civilizáció - által ismert hajós felfedezők/hódítók. Viszont - ha összehasonlítjuk a valósággal, amivel mostantól lehet játszani a Google Maps-en is, akkor látszik, hogy mennyire pontatlan és furcsa képet ad. Érdemes különböző nézetekben ránézni, főleg arra, hogy mekkora Európa a többi földrészhez képest, vagy mondjuk Grönland méretére is, amiről joggal gondolhattuk, hogy egy hatalmas kontinensnyi földterület északon (konkrétan 14-szer tűnik nagyobbnak!).

screen_shot_2018-11-29_at_09_46_25.png

Illusztrációk a Google Maps-ről, ahol most már kellő kizoomolás után ezt láthatja bárki (mobilról még nem biztos, hogy működik) A jelöléseknek nincs jelentősége, azok.

screen_shot_2018-11-29_at_09_46_00.png

screen_shot_2018-11-29_at_09_46_52.png

screen_shot_2018-11-29_at_09_47_20.png

De azért a teljes igazság továbbra is csak a Világevő Térképen ismerhető meg! :)

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagevo.hu/api/trackback/id/tr7714403392

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsolt Komjáthy 2018.11.29. 11:57:58

Ez így nem igaz. Nem Európa van középen, hanem a 0 szélesség (egyenlítő) és 0 hosszúsági fokok (Greenwich) Vele szemben a 180-as hosszúságnál szinte semmi nincs a Csendes-óceán vízterületén kívül. A Mercator-térkép használata sem véletlen, vagy átverés, ez elsősorban hajózási térkép, ahol a két pontot összekötő olyan útvonal, ami a délköröket azonos szög alatt metszi (loxodroma) egyenes. Tehát praktikus okokból a tengerészek ezt használják - loxodrom hajózáshoz.

Róbert László 2018.11.29. 21:25:54

A Föld a világmindenség egyik kis porszeme.

kék madár 2018.11.29. 23:24:38

Mondjuk ez egy tantargy es egy kicsit rovidre fogtad :) de

Europa csak Europanak (europaiaknak) keszult terkepeken van kozepen, mas foldreszek nem ezt a terkepet hasznaljak, hanem azt amin ok vannak kozepen, tehat mindenki "csal"

a 3 fo tipus a hengerre, kupra es sikra vetitett terkepek (es ezek hibridjei) amik vagy tavolsag, vagy terulet vagyszogtartoak, egyik sem csal csak bevallottan torzit, mert ha pl. negyzetracsot rajzolunk egy gumilabdara es aztan azt sikra tapossuk, sehogy se marad meg a negyzetracs. Attol fuggoen, hogy mekkora lepteket terkepezunk erdemes valasztani ezek kozul, hogy minel kisebb legyen a torzulas a szelek fele. Minel kisebb teruletet vetitunk annal inkabb erdemes csak sikra vetiteni mert elenyeszo lesz a torzulas.

Szerencsere ha online nezunk egy terkepet meretaranytol fuggoen tudja az alkalmazas valtoztatni a vetuleti rendszert, igy mindig a legertelmesebb nezetet kapjuk. Sot maradhatunk a gombnel, geoidnal, mint pl. a google es akkor mindig "sikra vetitunk, mintha urhajorol neznenk.

világevő · http://vilagevo.blog.hu 2018.11.30. 08:25:06

@kék madár:
:)
köszi az értékes kiegészítéseket! nem mindegyikkel értek ám egyet: nem véletlenül utaltam rá, hogy "az európai civilizáció által ismert" hajósok, azaz nyilván léteztek és léteznek más felfogású atlaszok, de azt nem hiszem, hogy mindenki magát teszi középre, pont ezért csináltam például egy ausztráliacentrikus nézetet is a guglin, csodálkoznék, ha ez például gyakori lenne :) nem is lenne túl praktikus persze. és nyilván vannak még ilyenek bőven.
a csalás pedig nem mindig annyira nyilvánvaló, engem például tényleg alaposan meglepett, amikor megtudtam annak idején, hogy Grönland csak egy sziget, nem pedig egy földrésznyi terület.

világevő · http://vilagevo.blog.hu 2018.11.30. 08:25:48

@Róbert László: tettem ki egy olyan nézetet is, csak sajnos pont kisebb lett egy pixelnél, így nem annyira érvényesül a nagyobb képek között.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2018.11.30. 12:42:15

VERS A FÖLD GÖMBÖLYŰSÉGÉRŐL
Amikor a földön állok,
Talpam alatt ausztrálok.

FF 2018.11.30. 13:12:31

Az sem véletlen, hogy a Bering-szorosnál szokták vágni a világtérképet. Máskülönben kontinenst kellene felezni. Szóval vannak azért gyakorlati indokok.

Segna 2018.11.30. 13:39:39

A csalás szót erősnek találom. A gömb síkra képezése mindenképp torzítást eredményez, így választani kell, hogy a területet tartsa arányosan (úgy nem lesz Grönland túl nagy) vagy a távolságot (jól lehet vele pl. hajózni.)
Tekintve, hogy "az európai civilizáció által ismert" hajósok használták őket nyilván több ilyen szögtartó vetület született.
Nem európai gőgként, de más kontinensek hajósai, amikor ezek a térképkészítési módszerek kifejlesztésre kerültek, nem nagyon igényeltek "interkontinentális" térképeket, max a partok mentén hajóztak, vagyis nem érintette őket a torzulás kérdése. (én pl. mindig rácsodálkozom, hogy a japánok hogy hogy nem hajós nemzet? Se helyük, se ásványaik, és 1920-s évekig nem gondoltak a terjeszkedésre komolyan.
Azon jót mosolyogtam, hogy meglepett téged, hogy Grönland milyen nagy. Utólag is írj be a középiskolai földrajz tanárodnak egy kövér egyest! Ezzel szoktuk kezdeni. térkép, lépték, vetület, jelkulcs.
Basszus és csodálkozunk, h GPS-szel sem tud némelyik szavazó polgár tájékozódni!
Persze a földrajz felesleges, elég belőle 2 év, a Ruhr vidék iparára minek több?!
Az ilyenek miatt kellene!
Bocsánat, de mindig elönt az epe amikor szembesülök vele, hogy mennyi hasznos dolgot nem tanítunk meg a gyerekeinknek, mert a sok, ritkán vagy soha nem használt sz*rok elfoglalják a helyet. Nem példálózva, de én se használtam a büdös életben se a másodfokú egyenlet megoldóképletét, sem a francia abszolutizmusról tanultakat.

világevő · http://vilagevo.blog.hu 2018.11.30. 13:46:13

@Segna: a földrajztanáraimnak már sok-sok egyest kiosztottam, hogy dzinte soha nem jutott eszükbe, hogy felhívják rá a figyelmet, hogy utazni, világot látni milyen fantasztikus, miközben a lignitbányászat főbb központjait bármikor bejelölöm a vaktérképen! :)

világevő · http://vilagevo.blog.hu 2018.11.30. 13:47:24

@FF: köszi, jogos szempont! De azért érdekes belegondolni, hogy mennyire alakította ez a nézet az európai felsőbbrendű gőgöt is...

Nyers Fa 2018.11.30. 14:36:48

@világevő: Grönland 25x nagyobb mint Magyarország és kb 10x akkora mint Nagy Britannia, azért ez így is tekintélyes, mégha nem is egy földrész.

2018.11.30. 14:51:34

Pár napja valamelyik főoldalas blogban volt ugyanez, csak kicsit részletesen. Csak nem a poszter is olvasta? :))))

világevő · http://vilagevo.blog.hu 2018.11.30. 14:54:39

@Kolompár Magneto: azt épp nem, valóban tartozom egy vallomással: magát a hírt, hogy a google átállt erre a nézetre, valóban olvastam egy külföldi híroldalon, és nem én magam vettem észre. Gondolom így volt ezzel annak a posztnak a szerzője is. Még szerencse, hogy a blogom maradék sok száz posztja viszont mind saját tapasztalás/kutatás/utazás...

2018.11.30. 14:57:21

@világevő: jó, de azok csak kajákról szólnak :)

világevő · http://vilagevo.blog.hu 2018.11.30. 15:03:43

@Kolompár Magneto: :) a kaják azért mindig szólnak kultúrákról is!

szcsongor 2018.11.30. 15:37:21

@Zsolt Komjáthy: Érdekelne, hogy miért jó loxodrom mentén hajózni. Mármint értem miért egyszerű: akkor mindig azonos irányt tartva jut el az ember A-ból B-be. Viszont az nem a legrövidebb út két (pláne messzi) pont között, ráadásul még a léptéket sem tartja a Mercator térkép. Nem lenne praktikusabb a navigációt ott is pl. egy Lambert-féle kúpvetületen végezni, ahogyan azt a repülésben csinálják? Ott ugyanis a légitérképek Lambert vetületűek pont emiatt.

David Bowman 2018.11.30. 17:24:59

@Segna: Japán a középkor óta vagy 5x próbálta elfoglalni Koreát. Egy évvel a spanyolok Japánba érkezése után egy japán hajó érkezett Akapulkóba (?). mindenesetre Mexikóba. Persze a spanyoloknak egyből nem tetszett annyira a szabad kereskedelem.
A polinézek már akkor világutazók voltak, amikor itt még a Római Birodalom egzisztált. Megoldották térképek nélkül.

David Bowman 2018.11.30. 17:27:18

@világevő: Talán mert a fehér emberekhez képest szinte mindenki ősember volt szerény észbeli képességekkel. Kivéve a sárgákat, de ők meg rondák.

David Bowman 2018.11.30. 17:36:27

@szcsongor: 600 km alatt hajózunk loxodrómán. Afölött ortodromán. Az a földgömbre feszített cérna, azaz a legrövidebb út. 600 km alatt nincs lényeges eltérés.

David Bowman 2018.11.30. 17:38:34

A kajás térképet nem sikerült kinagyítani.

szepipiktor 2018.11.30. 18:16:23

Nincs it semmi gond, előttem is írták már, ez egy szakma.
A globális Föld-alapú térképek sokfélék lehetnek, a cél határozza meg, hogy hogyan ban ábrázolva a világunk.
Érdemes beleolvasgatni.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vetülettan
A lokális térképek, meg minden esetben azt teszik központba, amiről szólnak és a lépték alapján akár szabályos kkordinátarendszert is használjhatnak. Gondolj egy tuistatérképre vagy egy megyetérképre.

Gandosz 2018.11.30. 22:15:10

Gömbfelületet torzításmentesen nem lehet két dimenzióban ábrázolni. Ezért téves az a megközelítés, hogy "valójában" hogyan néz ki a Föld.
A Mercator vetület íránytartó, de maximalizálja a távolságok, területnagyságok torzítását. Világtérképeknél jobbak azok a vetületek, ahol a távolságok kevésbé torzulnak.

mestska · http://cities.blog.hu 2018.11.30. 22:55:41

@világevő:
nagyon sokan leírták már szerencsére, hogy nem úgy néz ki a Föld, ahogy a Google-n látni, legfeljebb terület és hossz szempontjából közelebb áll a valósághoz, mint a Mercator-vetület, amit szögtartónak találtak ki, és egyébként nem is annyira jellegzetes a használata itt Európában szerintem. Szóval az átverés az nem igazán igaz, ami a címben van. A földrajz atlaszban meg nem csak a lignitbányászat volt benne, :) hanem az is, hogy Grönland 2,1 millió km2, akkora nagyságrendileg mint mondjuk Algéria, Kongó (Zaire), vagy Mexikó. A jobb földrajzkönyvekben az is benne volt, hogy egyes vélemények szerint nem is egy szigetről, hanem háromról beszélünk, amit a jég fog össze.

"de azt nem hiszem, hogy mindenki magát teszi középre, pont ezért csináltam például egy ausztráliacentrikus nézetet is a guglin, "
Egy csomó más országban kiadott térkép nem Európát helyezi a középpontba, vannak szép nacionalista megközelítésű térképek is, amik az adott országot nem a periférián helyeznek el.
Az USA-ban pld. láttam már több Amerikát középre helyező térképet is, ilyeneket (hasonlók vannak Dél-Amerikában is)

www.onestopmap.com/product/printable-vector-map-world-political-mercator-america-centered-124/

Aztán van a Csendes-óceán központú térkép Kelet-Ázsiában:

www.creativeforce.com/product/world-map-relief-japan-centered-gall/

Itt egy vicces ausztrál térkép:
www.reddit.com/r/MapPorn/comments/94993a/do_you_know_how_the_world_map_looks_in_australia/

Persze nem mindegyik elterjedt, a legtöbb helyen a 0-ik hosszúsági fokra igazított térkép van.

Amúgy ez a Mercator-vetületes dolog évek óta fenn van a neten, tele van olyan applikációval a net, amivel lehet húzgálni az országokat. Ebből támadnak újra és újra cikkek mindenhol

tamask 2018.11.30. 23:40:08

Átverésnek nevezni ezt a síkban elkerülhetetlen torzítást... Ezt hívják clickbait címadásnak.
Minden kultúrkör saját magát helyezi a térkép középpontjába. Kínában is Kína-központú térképet használnak.

@világevő: Európai gőg nincs. Van franciák a világhíres gőgje, az angol gőg, román gőg, német gőg. És a célpontjuk jórészt a szomszédos népek. Európa més így is a legnyitottabb kontinens.
A kínai gőgről is érdemes lenne írni, mert minden kínai azt hiszi, hogy azért, mert a kínai kultúra 8000 éves (és nem sokat változott) ő maga automatikusan értékes ember. A japánok meg pont ellenkezőleg gondolják.
Minden paradigmaváltást az európaiak, fehérek vittek végbe a világban, csak ők tudták a korábbi gondolkodás sémáit felülbírálni. Ez egyetlen más kultúrkörre se jellemző. A kínaiak például 2000 éve és 200 éve is nagyjából ugyanúgy éltek, ugyanúgy gondolkodtak a világról, csak másféle mintákat festettek a porcelánjaikra. Ez nagyon kifinomult mesterségbeli, tapasztalati tudás, csak a világ jelenségeire nem nagyon ad magyarázatot.

"a földrajztanáraimnak már sok-sok egyest kiosztottam, hogy dzinte soha nem jutott eszükbe, hogy felhívják rá a figyelmet, hogy utazni, világot látni milyen fantasztikus" - a Kádár-korszakban esetleg a Duna-kanyarig jutottak el maguk is vagy életükben egyszer a jugoszláv tengerpartra. Utazni ma könnyű, akkor nem volt az. Ma is jórészt a fogyasztói társadalom tolja az utazás dicsőítését, mert aki utazik, az költ. Repülőjegy, étterem, szálloda. A lignitbányászat akkor fontos volt, meg az orosz gázmezők fontosak (egész Európának), nagyon nem mindegy honnan jön az energia.

Zsolt Komjáthy 2018.12.01. 16:38:24

@szcsongor: Mint azt David Bowman hozzászóló írta 600 tengeri mérföld (és nem kilométer) alatt nem éri meg a két pont közötti legrövidebb út (orthodroma) használata, mert időben és üzemanyagban nem lényeges a különbség. Ráadásul nem csak a két pont távolsága számít, hanem a szélesség-különbség is. Ráadásul azon a térképen, ahol az orthodroma egyenes (az ún. gnomonikus térkép) a távolság mérése nem egyértelmű, a térkép nem távolságtartó (és persze nem is szögtartó). Egyébként a tengerhajózásban az orthodrom útvonal is loxodrom szakaszokra van osztva, mivel a folyamatos útirány-változtatás nem megoldható, mivel a sebesség csak 12 - 20 csomó. Az útirány-változtatás ún. csomópontokon történik, amik általában kerek hosszúságok, ráadásul elképzelhető, hogy az orthodroma olyan szélességekre vezet, ami jéghegyek útvonalába esik, tehát a magas szélesség előtt loxodromára kell váltani. (legmagasabb szélesség a Vertex) A modern GPS-alapú navigációs készülékeken (ECDIS) már az útvonal tervezésénél ki lehet választani, hogy orthodromán (a készüléken great circle) vagy loxodromán (rhumbline) akarunk menni, és a készülék automatikusan kiszámolja és táblázatba rendezi a fordulópontokat, azok koordinátáit, a távolságokat, azok megtételéhez szükséges időt - a betáplált átlagsebességgel stb.stb)
A repülőgépeknél a nagyobb sebesség, valamint az akadálymentes útvonal indokolja az főkörívi utat, de hajónál sok minden egyebet is figyelembe kell venni (vízmélységek, szárazföldek, forgalom-szabályzó rendszerek, várható időjárás stb.) Remélem a válasz kielégítő.
Üdv: Komjáthy Zsolt tengerészkapitány

kék madár 2018.12.02. 16:22:03

@világevő: "nem mindegyikkel értek ám egyet"
nem a velemenyemeet irtam le, hanem tenyeket. A tudomannyal, tortenelemmel persze sokan nem ertenek egyet, szerintem ez a cikked kakukktojas a blogodon.
Hozzatehetnem, hogy ez a szakmam, de az nem erv. Amiota terkepet rajzol az emberiseg, azota vitatkoznak rajtuk, mert mindegyik valakinek, valamilyen szempontbol keszul, es mind "csal", a masik telkebol mindig lemarad egy darab.

világevő · http://vilagevo.blog.hu 2018.12.02. 16:32:38

@kék madár: értem, és az igazán szakmai részével nem is vitatkoznék, hanem köszöntem a hasznos infókat, de pl akkor az ausztrálok térképe tényleg Ausztráliát teszi középre?

világevő · http://vilagevo.blog.hu 2018.12.02. 16:34:04

@Zsolt Komjáthy: na már csak amiatt is érdemes volt ezt a nem trljesen profilomba passzoló posztot kitenni, hogy végre kommenteljen egy igazi tengerészkapitány! :) mit eszik egy kapitány egy sok hetes úton?

szcsongor 2018.12.03. 09:43:33

@Zsolt Komjáthy: Köszönöm a kimerítő választ, okosabb lettem :)

kék madár 2018.12.04. 17:27:01

@világevő: ez jo kerdes, es ha nem nezek utana, nem tudom, ha meg utana nezek ugy meg konnyu. Csak terkepesz vagyok meg terkepbuzi, de nem terkep tortenesz. Az interaktiv terkepek koraban, ami lassan 20 eves felnott egy generacio papirterkep nelkul, es ok mind magukat teszik kozepre! :)
De van egy praktikus oka is az Europa "kozepisegnek", a Fold masik oldalan egy fel Foldet elfoglal a Csendes Ocean es a vetulet miatt onnan nezve minden torzulna. Te mar gondolom atrepulted parszor mindket iranybol, ahogy hallom qrva nagy!!!

David Bowman 2018.12.16. 12:25:36

@Zsolt Komjáthy:
"el a folyamatos útirány-változtatás nem megoldható, mivel a sebesség csak 12 - 20 csomó"
Ezen gondolkodtam én is. Szerintem egy mai számítógépes kormány simán végigvisz az ortodrómán.

Zsolt Komjáthy 2018.12.16. 13:43:22

Ez így igaz, - már ha a hajón van ECDIS készülék, ami mentesít a papírtérkép használatától. A papírtérkép viszont Mercator vetület, amin a loxodroma egyenes. A folyamatos útirányváltoztatás azért sem megoldható, mert minden egyes változtatást a hajónaplóban rögzíteni kell, ami automata üzemmódban nem megoldható.
Egyébként az ECDIS készülék is loxodromákra bontja az orthodromát és a waypointok között loxodromát használ.

Beer Monster 2018.12.26. 14:03:10

@Zsolt Komjáthy: "az orthodrom útvonal is loxodrom szakaszokra van osztva, mivel a folyamatos útirány-változtatás nem megoldható"

Na de miért kéne a nyílegyenes haladás során útirányt változtatni?

David Bowman 2018.12.26. 19:56:09

@Beer Monster: Ha beéred egy kevésbé szakértő magyarázatával is:
Nem tudsz egyenesen hajózni, mert a Föld gömbölyű így a felülete is gömbfelület. Az aktuális irány az Északi Sarkhoz képest adjuk meg, így az folyamatosan változik, miközben te "egyenesen" haladsz. Magyarul minden délkört más szögben metszel. Ha meg tartod a szöget akkor belecsavarodsz az Északi (vagy Déli) sarokba.
Ha van egy földgömböd és egy darab cérnád, magad is megnézheted.

Beer Monster 2018.12.26. 21:59:26

@David Bowman: Na ennyi erővel lehetetlen lenne egyenesen menni. Az első érvet, hogy az egyenes elhagyja a Földfelszínt, gondolom azért csak tréfának szántad. Az északi sarkra hivatkozás sem tűnik meggyőzőnek, így ma legfeljebb egy indonéz halászbárkával navigálnak. Azért az iránytartás ma már nem ismeretlen fogalom, erre számtalan segédeszköz létezik, gps, giroszkóp stb. Merem feltételezni, hogy egy tanker- vagy cirkálókapitány azért nem az iránytűre bízza a hajó sorsát.

Zsolt Komjáthy 2018.12.27. 08:24:35

@Beer Monster: David Bowman válasza tökéletes. A délkörök a föld felszínén az egyenlítőtől a sarkok felé összetartanak, egy fok az egyenlítőn 60 mérföld, a sarkokon 0. Tehát nem párhuzamosak. Az útirány pedig nem más, mint az északhoz (0 fok) mért iránya a hajó orrának - 360 fokig. Az iránytartás valóban megoldott, de két pont között a legrövidebb út iránya a föld felszínén - a délkörök összetartása miatt minden délkört más szög alatt metsz. Az az útirány, ami a délköröket azonos szög alatt metszi viszont nem a legrövidebb a két pont között. A legmodernebb hajók is iránytűt használnak az útirányok tartásához vagy iránylatok felvételéhez, most már pörgettyűs tájolót, nem csak az indonéz halászbárkák. (a giroszkóp is iránytű, a forgástengely a föld forgástengelyével párhuzamosan áll be, tehát a valódi észak-dél irányt mutatja).
Szerintem nem érti az orthodroma és loxodroma közti különbséget, jó lenne utánanézni a a Wiki-n.

Beer Monster 2018.12.27. 14:29:49

@Zsolt Komjáthy: Tisztázzunk valamit. A giroszkóp nem változtatja meg a forgástengelyét, az eredeti irányban megtartja olyankor, amikor a jármű, a giroszkópot tartalmazó készülék, vagy a Föld elfordul alatta.

A Föld forgását abban az esetben nem kell a giroszkóphoz képest folyamatosan számítani, ha a giroszkóp tengelye a Földhöz képest is változatlan annak forgása közben. Ez pedig egyetlen esetben áll fenn, ha a giroszkóp tengelye egyező irányú a Föld forgástengelyével. Szó sincsen arról, hogy a giroszkóp beállna a Föld forgástengelyébe, hanem célszerű okból eleve így kell elindítani a giroszkópot ahhoz, hogy a Föld pontos aktuális forgási pozíciójának ismerete nélkül is lehessen földi navigációra használni, tehát hogy a Föld ne forogjon ki alóla. Az így beállított giroszkóp azonban nem rendelkezik az iránytű azon tulajdonságával, hogy menet közben mindig másfelé mutat, mivel nem az északi sark felé, hanem a sarkcsillag felé áll.

Az orthodroma a főkör. A gömbfelszín kerületi köre, tehát a legnagyobb síkmetszete, vagyis a legrövidebb út, a gömbi geometriában az egyenes.

A loxodroma egy gömbfelszíni geometriára helyezett Descartes-spirál, tehát a logaritmikus spirál gömbi projekciója, amikor 90 foktól eltérő a fázisszöge, valamint egy szélességi kör, ha 90 fok vagy -90 fok a fázisszöge, és egy hosszúsági kör, ha 0 fok vagy 180 fok a fázisszöge. Az utolsó esetet és az egyenlítőt leszámítva egyik esetben sem a felszíni egyenes.

Olyan loxodroma, ami a gömbi geometriában egyenes, kizárólag akkor van, amikor ez egyben orthodroma is, tehát az egyenlítő és a hosszúsági körök esetén, ezek persze pontosan attól egyenesek, hogy egyben orthodromák.

A loxodromának van geodézikus görbülete, ennek követéséhez folyamatos irányváltoztatás szükséges. Az orthodroma geodézikus görbülete nulla, ennek követéséhez az irány tartása szükséges.

Tartok tőle, hogy nem a geometriát kell megmagyarázni, hanem esetleg azt, hogy miért használ ma bárki IRÁNYTARTÁSRA iránytűt. Ugyanis az iránytű

- iránytartásra nem alkalmas, mivel a sarkok felé mutat, amiknek a hozzánk viszonyított helyzete haladás közben változik
- másrészt egy köztudottan pontatlan eszköz, ami a sarkoktól távolodva a távolsággal felnagyítja a szögeltérés hibáját (egyetlen szögpercnyi hiba kilométereket tesz ki), a sarkok közelében pedig nem nagyon működik

Zsolt Komjáthy 2018.12.27. 15:54:29

@Beer Monster: Először is más a giroszkóp (a repülésnél is használatos Heading marker vagy valami ilyesmi) és más a hajózásnál használt pörgettyűs tájoló.
Giroszkopikus iránytű
Wikipédiából idézve:
"A magyar nyelv sajátosságai miatt muszáj megemlíteni, hogy ugyan nyelvészetileg a pörgettyű és a giroszkóp szavak egymás szinonimái, de ettől függetlenül valóban létezik olyan speciálisan kialakított giroszkópot tartalmazó műszer, amivel ténylegesen megtalálható a Föld északi és déli sarka. Ez az eszköz a giroszkopikus iránytű, amely a Föld forgástengelye által kijelölt valódi északra mutat, nem pedig a mágneses észak felé, tehát a kijelzés nem tartalmazza a mágneses deklinációt. Ebből következik, hogy a giroszkopikus iránytűre sincs hatással a földmágnesesség, így érzéketlen a fémtestek és elektromos alkatrészek mágneses zavaróhatásaira is, amelyek a beépítési környezetéből, illetve a jármű szerkezetéből adódhatnak. A többnyire hajókon használatos „gyrocompass” neve ellenére tehát más műszert takar, mint a repülőgépeken használatos pörgettyűs iránytű, de az közös bennük, hogy mindkettőben giroszkóp található és egyik sem a Föld mágneses mezejét használja ki működése során. A Föld forgásából adódó Coriolis-erő ennél az eszköznél már jelentős szerepet kap, gyakorlatilag ez az erő fordítja a giroszkópot észak–déli irányba, mivel a giroszkóp forgástengelyén ekkor lesz a Coriolis-erő forgatónyomatéka nulla, amire a szabadon felfüggesztett forgó testek törekednek."
A fentiekből következik, hogy a sarkokhoz közeli szélességeken a pörgettyűs tájolóra ható centrifugális erő csökkenése miatt a készülék pontossága is csökken.
"- iránytartásra nem alkalmas, mivel a sarkok felé mutat, amiknek a hozzánk viszonyított helyzete haladás közben változik" - nos ez az orthodroma,de ha két pont között azonos útirányon haladunk, akkor is odaérünk, de az út hosszabb lesz - loxodroma. A pörgettyűs tájoló iránytartásra kiválóan alkalmas. A mágneses tájoló is, de ismerni kell az adott földrajzi pozíciótól függő variációt (a mágneses és valódi észak közti különbséget) valamint a hajó adott útirányától függő, a hajóra jellemző deviációt.)

Amennyiben a műholdas rendszerek nem működnek, vagy a hajón tápellátás-probléma van, a mai napig partinavigációs módszerekkel határozzák meg a hajó pozícióját a part látótávolságán belül, aminek elengedhetetlen része a térképen beazonosított parti objetumok iránylatának mérése iránytűvel (akár pörgettyús, akár mágneses)
Csillagászati navigációnál is használatos az égitestek azonosításánál az azimut meghatározásához.

David Bowman 2018.12.27. 16:47:51

@Beer Monster: Őőő. Izééé.
Azt hiszem, te még sohasem irányítottál hajót.
A mágneses iránytű működését a hajózási középiskolában 180 órában tanítják.
A mágneses iránytű ma is a hajózás első számú műszere.Azért, mert a hajó legmegbízhatóbb navigációs eszköze. Hogy hogy kell használni, na, az a hajózási tudomány.
A mágneses iránytűnek három szisztematikus hibája van. A pörgettyűsnek kilenc.
A GPS csak két éve elfogadott navigációs eszköz.

David Bowman 2018.12.27. 16:52:38

@Beer Monster:
Ha lenne egy tökéletes hajód, ami egy ideális, szél és áramlás nélküli tengeren, egy ideálisan gömbölyű bolygón hajóznál nulla kormányállással, akkor is minden naplóbejegyzésnél más irányt kellene beírnod, holott a hajód teljesen "egyenesen" ment. Bármilyen műszerről is olvasod le az aktuális irányt.

Beer Monster 2018.12.27. 18:44:34

@Zsolt Komjáthy:
Az okozza a félreértést, hogy a Coriolis-erő nem egy erő, ennek megfelelően persze a giroszkóp sem fordul el, hiszen éppen az a lényege, hogy "úgy marad". Tehát ahogy a burkolatot mozgatjuk a giroszkóp körül, a forgástengely sosem változik. Úgy tűnik, mintha egy erő "mozgatná" a burkolathoz képest.

Az É-D irányban elindított pörgettyű mindig É-D irányban marad, de ráadásul pont ez az az egyetlen irány, ami a talajhoz rögzítve is változatlan.

Ha leszúrunk egy karót valahol, és azonos tengellyel mellé teszünk egy giroszkópot, akkor a Föld elfordulása után már eltérő irányba fognak nézni. De van egy kivétel. Az egyetlen eset, amikor mindig párhuzamosak maradnak, akkor van, ha mindkettő a sarkcsillag irányába mutat.

Így tulajdonképpen a wikipedia idézetben ez egy második hiba lehet, hiszen ez az az egy forgásirány, amit még a Coriolis-erőnek mondott látszólagos effektus sem befolyásol. Tehát ha "jól" állítottuk a giroszkópot (É-D), akkor látszólag sem változik meg (hozzánk képest) a forgásiránya a Föld fordulásakor, hanem csak olyankor, ha szélességi köröket keresztezve mozgunk.

Beer Monster 2018.12.27. 22:49:14

@David Bowman: No de mi a Balatonon nemhogy vitorlással, de még a gyerekek a vizibiciklivel is orthodromán mentek.

Beer Monster 2018.12.27. 22:58:36

Fordítsuk le józan paraszti ésszel.
A székely fiú elszegődik hajóskapitánynak, kijárja hozzá az iskolát. Első útján nyílegyenest a baráti Kubába küldi a Kárpátok Géniusza, de élőállattal át az óceánon, ami hamar oda kell hogy érjen a hatalmas államadósság sürgős rendezése fejében. A hajó el is indul az óceánon Havannába, s eközben enyhe ívben jobbra kanyarodik, így az ív valójában New Yorkba vezet. Odahaza aztán meséli az apjának, aki elszörnyed.
- Tee, halkabban mondjad, még meghallják, csak nem disszidálni akartatok mind?
- Jaj dehogy akartunk mi ídösapám. Kubába így kell menni, hogy sebtiben ottlegyünk.
100 km után kezd észrevehetővé válni, hogy hát csak nem Kuba felé megy már a hajó, ezért vesz egy kanyart balra, be is jegyzi a hajónaplóba, "s innentől megint hajszálnyival jobbra fordítva a hajókormányt, folytatjuk utunkat a következő íven, ami immár nem New Yorkba, hanem Philadelphiába vezet". Újabb száz km ezen az enyhe jobb íven, majd kanyar balra. Utána már Baltimore az útirány. Mondja az apjának:
- Ezt kell ismételgeti Kubáig 60-szor.
Namost akkor az öreg székely elkezdi ugyancsak vakarni a fejét, hogy hallotta ő még egykor a tanítótól, hogy a Föld olyan, mint egy dinnye, szól is az asszonynak, hát ugyan hozzon bé a veremből egy jókora dinnyét. Előveszi a bicskáját, s elkezdi rákarcolni, ahogyan a fia mondta, de csak látja, hogy ez bizony olyan vonal lett, mint egy csipkés terítő széle. Nézi, forgatja, maj megszólal:
- Hát így is el lehet jutni innen oda. Akinek nincsen esze.
- Nem úgy van az, ídösapám. Így kell egyenesen menni.

kék madár 2018.12.30. 00:21:02

@világevő: egy terkep a falamrol, a Pacific Rim-iek szemszogebol, talald meg rajta Europat :)

s3-us-west-2.amazonaws.com/andibeakris/pacmap.jpg
süti beállítások módosítása