A kaiseki menük legkawaiiabbika
2016. június 02. írta: világevő

A kaiseki menük legkawaiiabbika

Tokió nagyon nehéz foglalásai közé tartozik, pedig csak egy csillagja van. Ennél cukibb hagyományos japán menüt sehol nem lehet enni!

sam_5975.JPG

Zaiyu Hasegawa az egyik legsikeresebb fiatal japán séf, saját éttermét még 2008-ban nyitotta, a nyitás után 3 évvel már kapott egy Michelin-csillagot, nagyon szépen szerepel a japánok kedvenc (és hasznos) közösségi étteremértékelő oldalán, a Tabelogon, és épp a minap hirdette ki a San Pellegrino TOP50, a világ legjobb éttermeinek listája, hogy ő a séf, akire figyelni kell. Hát én már figyeltem rá korábban is, megmutatom milyen a tokiói étterme!

Jó japán szokás szerinte ez is egy kicsi étterem, a pultnál 8-an, további különtermekben és asztaloknál még kábé ugyanennyien tudnak helyet foglalni, de nem kérdés, hogy a legjobb a konyhai akció közvetlen közelében maradni. Japánoknak azt is megbocsátom, ha mogorvák, de a DEN csapata ráadásul kifejezetten a legvidámabbak közé tartozik, itt nincsenek formalitások, lehet akár hülyülni is, ahogy a séf is gyakran megteszi, de közben persze a főzésre is koncentrál, az a legfontosabb. Igazi otthonos hangulat, mármint egy nagyon-nagyon vidám és kedves család otthonos hangulatát idézi.

 A séf szezonális kaiseki menüt készít, annak a szigorú szabályait és sorrendjét nagyjából betartva, de közben mégis valami egészen mást. És persze itt minden kawaii, azaz cuki, ami ugye a japánoknál nem ritka, de azért fine dining éttermekben mégis furcsa. Viszont abszolút szerethető, főleg úgy, hogy fantasztikus a minőség, azaz a cukiskodás nem hibákat leplez el, hanem hozzáad a menühöz! (Bár én azért nyilván túléltem volna akkor is, ha mondjuk nem mosolyog olyan szélesen az a répaszeletke...)

Az üdvözlőpezsgő utáni első falat máris poénnal indít: egy előre csomagolt, libamájas szendvicske. Persze a csomagolás csak vicc, a monaka nevű édességre utal, ami hagyományosan azuki babbal van töltve, itt szezonoként változik, hogy milyen édes-gyümölcsös kiegészítő társul a libamájhoz. Ezt követi a leves, szintén mindig szezonális zöldségekkel.

Aztán egy újabb poén, ami egyben hatalmas megtiszteltetés is. A séf egyik emblematikus fogása a tökéletes csirkeszárny, amit viccből a saját arcképével ellátott, és a KFC dizájnjára utaló csomagolásban tálal. A név is egyértelművé teszi a szándékot: DFC, azaz Dentucky Fried Chicken! A tökéletesre sütött és fantasztikus csirkeszárnyat tölti is, ezúttal nozawana nevű leveles zöld volt benne ragacsos rizzsel, de ez is változik gyakran. És az extra csavar: a szokásos kép helyett a dobozra ezúttal az én arcom került!

Ezután következett a hal, a hús és a saláta, japán spanyol makréla, azaz sawara, majd kacsa és bambuszhajtás és a saláta, ami minimum 20 különböző összetevőből áll össze, közte persze jó pár kawaii megoldással, kompenzálva az előző két étel 'komolyságát'.

Aztán egy újabb - európai vendégek által gyakran alábecsült - fogás, a gőzölt rizs, amihez valamilyen feltét is tartozik, általában hal, hús, vagy gomba. Ezúttal - óriási szerencsémre - végül sikerült elég lelkesnek tűnnöm ahhoz, hogy kapjak a vagjús és a halas (ebben az esetben bonito) változatból is, mindkettő egészen szenzációs volt! (A vagjún wasabi van, a hal szálakra bontva-bekeverve,  mindkettőhöz savanyúság és miso-leves)

Frissítő elődesszert (nem emlékszem) és ásó és moha: faszén, sajtkrém, szárított tealevelek és pirított hajdina. És a végén egy újabb poén: Star Comebacks Den, a bögrében nádcukros-szarvasgombás puding.
És persze külön kedvesség a magyar témájú újság, még ha tragikus is a hír, na meg a bekarikázott betűkből összeálló 'Thank you'!

Az egész menü paródia és vicces reflektálás a kaiseki menükben használt, gyakran több százéves, vagy legalábbis kortalan edényeire és stílusára, miközben a gasztronómiai élmény maximális, fantasztikus alapanyagokból nagyon magas szintű ételek készülnek, amikhez itt még csodás hangulat is társul. Egyetértek: tényleg nagyon érdemes rá figyelni! [nem véletlenül szavaztam rá én is...]

Zaiyuval egyébként azóta elég jól összehaverkodtunk, Tokió után sikerült Sydney-ben is összefutni párszor, jövő héten New Yorkban is találkozunk, szóval lassan ez egy igazi globális barátság lesz :)

Jimbocho DEN, Tokió

További japán kalandok itt, ez például egy tonhalárverés közvetlen közelről a halpiacon.

Booking.com

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagevo.hu/api/trackback/id/tr278769610

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Geza16V 2016.06.04. 04:00:41

Be kar, hogy most kerult fel ez a cikk, epp Japanban vagyunk baratnommel, de Tokiobol mar eljottunk, most Osakaban vagyunk, pedig pont Jimbochoban laktunk... :)