Házhoz jön a világ: megkóstoltam ötöt
2011. január 15. írta: világevő

Házhoz jön a világ: megkóstoltam ötöt

 Sikerült eljutni tegnap a Porcellino Grassóba, ahol komoly erőfeszítések és szervezés árán egészen különleges menüt állítottak össze, "6 étel, amit meg kell kóstolj az életben" címmel. Eredetileg ugyan csak hat napra tervezték az akciót, de úgy tűnik, hogy a hétvége elmúltával meg tudják még hosszabbítani, szóval érdemes rákérdezni náluk. Szereztek például újabb adagot az albínó lazacból, sajnos az éppen csütörtök este érkezett és a kíméletes kiolvasztásához - halászat közben még a hajón lefejezik, kibelezik és -70 fokra hűtik - legalább 24, de inkább 48 óra kell, így arról én lemaradtam, pedig elég izgalmasan hangzik. Volt viszont minden más:

'Nduja

Egy szupercsípős calabriai kenhető kolbászféleség, mutat némi rokonságot - a neve is - a francia Andouillette kolbásszal, ami szintén tartalmaz pacalt, illetve béldarabokat, és Lyonban a Rue Le Bec-ben egészen kiválót lehet például enni belőle.
Az itt kínált változat is kifejezetten finom, nem is olyan brutálisan csípős.

Vagjú carpaccio

A világhírű szarvasmarha húsa ezúttal carpaccióként tálalva.

Ahogy a képen is látszik, legfőbb jellegzetessége, hogy zsírral sűrűn át van szőve, ettől különösen zamatos. (részletesebben a témáról itt, és hamarosan remélem beszámolok az első hazai tenyésztésű vagjúborjúkról is)

Aranyrizottó

Az olasz életélvezet szimbóluma, az aranylapocska természetesen inkább csak esztétikai-szimbolikus célokat szolgál, értéke alapján sem érdemes másnap megpróbálni megszerezni, viszont a sáfrányos rizottó nagyon szép és autentikus képviselője ennek az egyáltalán nem egyszerű műfajnak.

Bering mélytengeri királyrák lába

Nagyon zord körülmények közül érkezik ez a hatalmas rák, igazából megváltás lehet neki, hogy ilyen enyhe körülmények közé kerülhet, na meg aztán be a gyomromba. A húsa - a profi elkészítésnek köszönhetően - különlegesen szaftos és lágy.

Törpe languszta

A languszta apró változata, ritka jószág, a Bahamákról származik. 

Számomra ezúttal egyértelműen az étkezés csúcspontját jelentette, húsa tökéletes, finom, maradandó élményt okozott a paradicsomos-tejszínes házi tésztával együtt, külön-külön is rettentő finomak voltak, de együtt volt az igazi katarzis.  

 

Összességében elmondható, hogy valóban különleges alapanyagokból készült kifejezetten magas színvonalú ételeket lehet kóstolni, olyanokat, amikre nem biztos, hogy lesz még valaha lehetőségünk, így érdemes kipróbálni. Persze az egzotikus alapanyagok megdobják kicsit az árakat is, de a maradandó élmények miatt ez bőségesen belefér.

Booking.com

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagevo.hu/api/trackback/id/tr1002584627

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

cm121 2011.01.15. 13:02:30

Igazán gyönyörű képek. Főleg a 'Nduja. Az ára is ilyen lehet.

És: Hogy rohadna el az összes burzsoá állat, amelyik nemesfémet eszik vagy rak a kajába! Leszarom, hogy az ára 1 font alatt van annak az aranyfóliának. Mi a fasznak kell a környezetet károsítani olyan miatt, aminek nincs "haszna".
1. A kaja létfenntartási dolog.
2. Nem baj, ha az ehetőséghez szükséges vagy azt meghaladó mértékben
2.1: ízletes,
2.2: kellemes megjelenésű,
2.3: kellemes illatú.

Ebből csak 1-et teljesít az arany, de azt is csak a túlzott mértékben.

Miért? Miiért? Miért?

Before · http://azbeszt.blog.hu 2011.01.15. 13:14:15

@cm121: szerintem még nem késő, kezeltesd magad!

A hisztérikus indulatoktól eltekintve amúgy szerintem is röhejesen felvágós aranyat zabálni, de akinek erre erektál, tegye nyugodtan.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2011.01.15. 13:26:57

@Before: erről az jut szembe, hogy a nagymamám egyszer elveszítette az arany nyakláncát a baromfiudvaron. Pár hét múlva kacsaszarban, darabokban találta meg. :)