Budapestet ette végig az ember, aki a világ összes 3 Michelin-csillagosában evett már. De mit szólt?
2017. szeptember 22. írta: világevő

Budapestet ette végig az ember, aki a világ összes 3 Michelin-csillagosában evett már. De mit szólt?

Andy Hayler után megint sikerült Budapestre csábítanom egy nagy foodie-t, hogy kicsit kóstolgasson nálunk, hátha hírét viszi a világban. És hatalmas élmény volt megtapasztalni, hogy mennyire meg van lepve! dscf4794.JPG

Elég intenzív programot rögtönöztem neki, amikor hirtelen igent mondott. Összesen 2 és fél napra jött, ráadásul hétfőtől szerda kora délutánig maradt, ami eleve nem teszi egyszerűvé a szervezést. És járt már ugyan Budapesten, de nem enni jött akkor, így igyekezni kellett egy jó keresztmetszetet is adni neki, hiába a fine dining a főprofilja, na meg ugye annak az értelmezéséhez arra is szükség van, hogy megismerjük az egyszerűbb, hagyományosabb változatokat.
[Ő jó barátom, így végig is jártam vele a helyeket, meg intéztem mindent, vittem mindenhova. Aki csak megtalál ismerősökön keresztül, az ezt a térképet kapja az ajánlataimmal.]

A tanulság egy mondatban:

A legmagyarabb étel a somlói galuska.

Persze messze nem volt reprezentatív ez a kis piackutatás, de azért mégiscsak érdekes, hogy összesen 5 vendégláthelyből 3-nál van somlói, ráadásul úgy, hogy ez többnyire nagyon szűk desszertválasztékból az egyik, vagy akár az egyetlen.

A tanulság még fontosabb része egy mondatban:

Ügyesen kiválasztott éttermek esetén nagyon büszkék lehetünk a magyar gasztronómiára. (De a mondat csak az első felével együtt érvényes!)

Azaz van már tényleg egész sok olyan helyünk, ahova el lehet vinni egy olyan embert is, akinek a napi rutinjához tartozik, hogy a világ csúcséttermeiben eszik. Ettől még nem lesz a magyar konyha a világ legjobbja, de mindenképp van egy erőteljes fejlődés, ami remélhetőleg nem torpan meg. (Például a kialakult állapotok miatt...)

Na és akkor nézzük, mi lett végül az 5 hely: 

Stand25
Borkonyha
Platán (Tata)
Babel
Bock bisztró

Na jó, ebből azt a következtetést is levonhatnám, hogy itthon a jó helyek többsége B-vel kezdődik. És talán nem is lenne sokkal kevésbé tudományos, mint a somlóis eszmefuttatás, de inkább nézzük, hogy mit szól ezekhez az ember, aki a világ összes  Michelin-csillagos helyén evett már (és persze ezen kívül további sok-sok száz nagyon komoly étteremben). Ő egyébként a 'Michelin stars - Tales from the kitchen'című dokumentumfilm egyik szakértő szereplője is, aminek pont most szombaton van a premierje a San Sebastian-i filmfesztiválon.

 De visszatérve itthonra: az úriember kitűnően érezte magát, és nagyon kellemesen meg volt lepve, hogy még az egyszerűbb helyeken is milyen szintű kreativitással és alapanyagokkal találkozott! Jó pár ételnél kifejezetten nagyon boldog volt, végig élvezte a - nem túl pihentető - gasztrotúrát, de különösen Pesti István tatai éttermében és a Babelben lelkesedett be, de végig elégedett volt.

A két és fél nap képekben:
(igyekeztünk különböző ételeket választani, de csak a második nap jöttem rá, hogy érdemes rendes fotógépet is vinni magammal)

Stand25, szenzációs finom hideg levessel:

Borkonyha, izgalmas és nagyon szép menüvel:

Platán (Tata), kreatív, szerzői konyha, gyönyörű tálalás:

Babel, a szerinte is legmagasabb színvonal, ambíciózus konyha:

És zárásként még egy Bock bisztró

Nagyon elégedett volt, terjeszti a jó hírünket a világban, na meg fogok is még hozni nagyon fontos influencereket Magyarországra!

A bejegyzés trackback címe:

http://vilagevo.hu/api/trackback/id/tr8612879848

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Hód Alajos 2017.09.23. 01:58:17

Azért amikor a Stand25 meg a Bock számít az "egyszerűbb helyeknek", akkor picit gondolkodj el azon, hogy vajon lehet-e egy pici igaza a téged lesznobozóknak :DD

Főleg a linkelt térkép alapján, amiben az Olimpia, a Fricska és Laci!Konyha számít(ott) casual és olcsó étteremnek (hiszen 2 főre egy vacsora akár 30e-ből is kijön) :)

Ez csak félig fika, részben remélem reality checknek is elmegy, mert arra azért még neked is szükséged van.

világevő · http://vilagevo.blog.hu 2017.09.23. 07:25:03

@Hód Alajos: :) részben egyetértek, értem is, de közben meg – a nemzetközi koordinátarendszert alapul véve – tényleg ez a helyzet, ezek casual helyek, bisztrók. Nyilván kevesebb pénz is van a pénztárcánkban, mint mondjuk a byugat-európaiaknak, de nehezebben is szánjuk az ilyen "szórakozásra". És az a meglepő tapasztalatom van, hogy itthon az olcsóbb i drágábbnak tűnik, sok igényes ismerősnél megfigyeltem, akinek van pénze erre alapvetően, hogy gondolkodás nélkül ül be 100 euróért két főre enni egy jót, míg a 30.000-nél itthon ráncolja a homlokát, hiába kap érte legalább akkora értéket sok helyen. Ugyanez kicsiben is igaz, a 20-30 eurós bécsi ebéd olcsó, a 3-4 ezres budapesti drága nekik.

Étteremkritikus · http://legjobbetterem.blog.hu 2017.09.23. 10:06:02

Akkor a hagyományos, egyszerű változat megismerését az egy évtizede a hazai csúcséttermek között nyilvántartott Bock bisztró jelenti. Időrendi sorrendben is ez volt az utolsó?
A Stand25-ben az ételek egy részének a neve hagyományos, de az európai Bocuse d'Or nyertes nem hagyományos konyhát visz :)

Anna Kisfaludiné Baán 2017.09.23. 12:20:39

Aki a magyar konyhát akarja megkóstoltatni a vendéggel, az nem ilyen helyekre viszi el. Ezek a helyek nagyjából egyformák, nem a magyar vendégek zsebéhez szabták az árakat és nem jellemzői a magyar étkezésnek. Aki nem szereti ne egye! De ha meg akarja ismerni, próbálja ki, persze nem a belvárosban.

Pink Petsch 2017.09.23. 14:43:18

Hm, hát izé ... maradjunk annyiban, hogy ezek az éttermek nem jellegzetesen magyar konyhát visznek, igy az "influencered" azt nehezen ismerhette. Viszont jó, hogy elégedett volt, és majd megemliti itt-ott az élményeit.

somlobodog 2017.09.23. 14:44:15

@Anna Kisfaludiné Baán: persze. Inkább vigye le egy faluba és etesse zsírral főtt mocsing gulyassal, meg porkolttel töltött rantottpalacsintaval. Hátha bele is döglik szerencsétlen és se a gyerekei se az ismerősei nem jönnek soha ide. A kádári magyar konyhát ideje lenne szépen elfelejteni. Meg azt a videki-ontudattol tocsogo dumát is hogy ne a belvárosban együnk mert az csak rossz lehet

mojoking77 2017.09.23. 15:02:05

@Pink Petsch: Hm, hat ize... maradjunk annyiban, hogy a Bock bisztro kozel teljes mertekben, es a Borkonyha is eleg erosen. A masik harom helyhez meg nem volt egyenlore szerencsem. Javaslom szajhuzogatas helyett megtekinteni oket. Koszonettel..

pityke8 2017.09.23. 15:03:45

@Pink Petsch: Azert a Bock bisztros kajak eleg markánsan képviselik a magyar konyhát szerintem. Illetve amikor voltam a stand-ban szinten voltak kifejezetten magyaros kajak,-most nem tudom miket kínálnak.

Róbert Platsek 2017.09.23. 15:12:52

A Ramazuri Bistronomy sajnos kimaradt a sorból.

Pink Petsch 2017.09.23. 15:19:08

@mojoking77: Nem húzogattam a számat, és nem kritizáltam, a Bock Bistróban többször is voltam, tetszik amit ott csinálnak, de az nem a tradicionális magyar konyha. De bocs, ha nálatok a nagyi céklatextúrákat tálalt az újragondolt borjúbécsihez.
(B+, meg már, hogy nem lehet egy eltérő megjegyzést tenni eben a nyomorult magyar blogszférában, anélkül, hogy valamelyik okos ne támadásnak vegye, és ne próbáljon meg fölényeskedni meg lekezelni.)

user friendly 2017.09.23. 15:20:56

@Pink Petsch: a Stand 25 tavaszi étlapján volt gulyásleves, rakott krumpli , somlói, malac császár lila káposztával. a menü nagyobb része kifejezetten magyaros fogásokból állt.

Pink Petsch 2017.09.23. 15:24:22

@pityke8: Én inkább úgy határoznám meg, hogy a magyaros konyha elemeit épitik be a saját stilusukba, mert még tart az "újragondolás" divatja ... majd lecseng ez is, mint a fúziós-őrület, aminek csak a valóban jól sikerült darabjai maradtak fent, pedig a világon bármit "fuzionáltak" akárármivel, akkor is, ha nagyon nem kellett volna ;)

Pink Petsch 2017.09.23. 15:33:16

@user friendly: Az meglehet, viszont oda szerintem én nem fogok elmenni. Éppen tervezgettük, amikor Széll levágott egy fasza kis hisztit a face-n, kioktató stilusban, az alapanyagai kilónkénti árától a vendégei fikázásáig, akiknek egyedül ő hozza el a gasztro kánaánt a piaci isztrojával. Hát, izé, rohadtul nem volt szimpi.

mojoking77 2017.09.23. 15:48:52

@Pink Petsch: Tamadas? Volt egy velemenyed, amire en negfogalmaztam egy ellenvelemenyt. Utana megjegyzest tettel, arra valaszoltam.
Hol van itt a tamadas, meg a folenyeskedes? Szerintem nyugodj meg inkabb, nem teged akar bantani az egesz internet

GépBalta 2017.09.23. 15:53:21

Ha jól olvasom nem is volt szó arról, hogy kifejezetten magyar népi ételeket kóstoljon a vendég, hanem arról, hogy magyar fine dining éttermek menüjét kóstolja végig. Az azért egészen más. Gondolom a világ többi hasonló helyén, beleértve a 3 Michelin csillagos éttermeket, sem jellemző, hogy sok köze lenne a menüknek az országra jellemző köznapi ételekhez.

bontottcsirke 2017.09.23. 16:04:34

@Pink Petsch: +1, a fine diningban van helye mindennek, de ezen a vonalon nem biztos, hogy átjön mi a magyar konyha lényege. Persze azok a helyek is kerülendők, ahol a pincér hozza az A3 méretű két miliméter vastag "rántott" húst meg az erőlevest pistával.

Galaric 2017.09.23. 16:05:38

A Platán kiváló! Életem legjobb steakjét ettem ott.

Zed is not dead yet 2017.09.23. 16:11:32

Nem szóltam még itt hozzá, de gyakran olvasom ezt a blogot és érdekesnek/értékesnek is tartom. Nem kötözködésképpen (inkább hangos gondolkodás) hadd szóljak most hozzá:

Főzni is tudok, enni is szeretek, szeretem a szép tálalást és örömmel eszem olyan ételeket egy étteremben, amit mondjuk otthon nem főzök (vagy még sose jutott eszembe, és ilyenkor inspiráló is a dolog).

Ezzel együtt valahogy van bennem egy olyan érzés, hogy ez az egész fine dining nem étkezés, ez egy kóstolgatás, ahol elénk tesznek dolgokat, hogy "naaa, milyen ügyesek vagyunk?". Óriási hézagot érzek e között és a "rántottpepihúzs-sűttkompival" vonal között. E hézagban szerencsére azért elég sok étterem működik, ahol jól főznek, jó anyagból és jól is laksz vele _és_ két személy kellemesen megvacsorázik nagyjából 10 eFt-ból. Ami a komoly gond ezekkel, hogy ezeknek nincs olyan ezer Km-ről érezhető "szaga", mint az ilyen "mislencsillagos" helyeknek, de ha már egyszer étkezés, akkor végülis valahol ezekről kéne szó legyen. Vagy legalább ezekről _is_, nem? Szóval ha én mondjuk a lakóhelyemre invitálnék valakit, hogy megmutassam, mi is van itt IRL, akkor nem a helyi "bocuse-versenyistállókban" hordanám körül, ahol szenzációs buggyantott tasmánördögszem-levest lehet kóstolni és utána biodiverz gazdagtápanyagban elásva rothasztott, majd kiásott és posírozott kakasfülcimpát válogatott tengerikaviccsal, hanem olyan helyekre, ahol jól lehet enni jó, de mégse ilyen elborult cuccokat (most nem a fenti menükre akartam visszautalni, vagyis nemcsak, hanem általában erre a fine dining műfajra), szerintem ez mutatná meg inkább a távolról érkezett vendégnek, hogy milyen is az a hely ténylegesen.

Eleve elég sok fine dining helyen olyan érzésem van, mintha kimondottan olyan durcás kölyköknek próbálnának főzni valamit, akik egyébként durva allergiás reakciókat mutatnak az "étel" és "evés" szavak hallatán is. Akiket be kell csapni azzal amit elé teszünk, és direkt azért kicsi minden egyes fogás, mert amikor észreveszi a csalást, úgyis azonnal abbahagyja az evést belőle.

A divat a gasztro-vonalon is olyan kellemetlen jelenségeket gerjeszt, hogy pl. ha az ember külföldre megy és ott kipróbálna helyi konyhát, de nem egy lehúzós turistatáp-optimalizált helyet, és nem is uniformizált junkfoodot, hanem tényleg tipikus helyi konyhát, akkor gyakorlatilag nem talál ilyet. Pedig ott is van ilyen, ahogy itt is, csak semmi infó nincs róla, legfeljebb nagyon lokális pletyka, amibe a távolról jött biztos hogy nem fog belebotlani. Mert ott is mindenki azt hiszi hogy az "újragondolás", meg a "fúzió" meg hasonló fogalmak adják a gasztroélvezetet és csak ezzel foglalkozik mindenki.

Kicsit olyan ez, mint azzal bemutatni egy város közbiztonságát, hogy elviszek egy embert 4-5 olyan helyre, ahol minden szép és jó, de mégse lesz tőle a vendégnek feltétlen olyan érzése, hogy itt bármikor kimehet az utcára és mehet bármerre, fogja tudni mi az a norma amire nagyjából lehet minimum számítani. Szóval ha tényleg hírét akarjuk költeni egy szakmának, akkor nem kellene bemutatni ezt a "norma", vagy legalább "erős norma" színvonalat? Vagy legalább ezt _is_?

Alfréd76 2017.09.23. 16:22:31

Egy kérdés Világevőhöz: megnéztem a térképedet, és láttam, hogy a Bock Bisztró rajta van, viszont a budai "egység", az egykori Bock Buda, mostani Kisbíró nincs. Ez tudatos?

Kelly és a szexi dög 2017.09.23. 16:30:29

a tatai kirándulásért maxi respect!

NagyVonalakban 2017.09.23. 16:44:32

@Zed is not dead yet: Maximálisan egyetértek, nemrég úgy alakult, hogy egymàs után háromszor ettem Michelin csillagos ètteremben
(1x Costes, 2x Borkonyha),
ami èrdekes volt, meg persze jó volt az villanykörte kinèzetű desszert, meg a száraz jég füstje is cool volt, de utàna olyan jó volt beülni a Menzába, ès enni egy gyümölcslevest meg egy nagyon f@sza könnyű kis lecsót....

JGDus 2017.09.23. 16:46:35

Folyamatosan növekszik a nemzetközi szinten is értékelhető konyhaművészek és éttermeik/bisztróik száma, ami igazán örvendetes. Egyenlőre a vendégek nagy része buta sznob, gastro-bunkó, aki a halkést és a vajkést sem tudja egymástól megkülönböztetni. Az ilyen blog-írók (lássuk be, csak egy leckével vannak előrébb) segíthetnek nekik az eligazodásban.
Gyémánt László egyik szürreálisan gyönyörü, izzó napot ábrázoló festményébe a következő szöveget írta: "Felkértek, hogy írjak egy könyvet a festészetről. Megírtam, elolvastam és megtanultam belőle festeni."
Hát valahogy így megy itt is.

pizzaszeletvágó 2017.09.23. 18:08:09

@JGDus: Újsághirdetés: "Angolórát adok-veszek." Szakállas poén.

ekat 2017.09.23. 19:17:17

Szerintem Világevő teljesen normális, nem észjátszó helyekre vitte az embert, amiknek tényleg közük van azért a magyar konyhához. És tetszik a beszámoló, na meg a menüsor is.

És én például szeretem a fúziós konyhát, akkor is szerettem, mikor nem hívták annak, és mindig is szeretni fogom. Még maradékot se igen szoktam / szeretek másnap megenni, nemhogy egész életemben ugynúgy elkészített ugyanolyan ételeket egyek.
Viszont én nem fikázom azokat, akik meg minden vasárnap húslevest és rántott húst esznek, ha ezt szeretik, akkor nekik ez a jó. Nekem - meg sokunknak - meg más. 53 év alatt nem sikerült még húsleves + rántotthúst ennem, és nem is szeretnék, nekem mindkét étel unalmas. (De persze vannak magyar ételek, amiket szeretek, és olyan párhavonta eszem is őket.)

user friendly 2017.09.23. 20:14:59

@Pink Petsch: engem Széll Tamás főztje érdekel, a közösségi oldalakon való megnyilvánulásai vésbé, hál'istennek nem tudok róluk, ezért aztán kétszer is nagyon jókat ettem a Stand 25-ben :)

No name est omen 2017.09.24. 00:38:58

Elfogadom, hogy a gasztronómia egyfajta művészet (részint mert ha távolról és érintőlegesen is, de foglalkozom ilyesmivel). A képzőművészeti kiállítások küzül is egész széles skálán szívesen megnézek sokmindent, de a fine diningal kapcsolatban kicsit olyan érzésem van mintha beütött volna a pop-art korszak és minden, a népművészettől a barokkig átmegy egyfajta pop-art szemüvegen. Szükség van megújulásra és aki nem hiszi lapozzon bele a Czifray szakácskönyvbe, hogy mekkora részét szokta rendszeresen a tányérján látni, pedig az is a magyar konyha csak kicsit korábban. Azért az nem biztos, hogy a megújításnál nem csordúlt túl a másolós sznobéria.
A kritikai észrevételem az lenne fenntartva, hogy bizonyára bennem a hiba és nem értem a modern művészetet, de egyik-másik képen kimondottan gusztustalannak vélem a feltálaltakat. Sokat segített volna ha megtudhatjuk, hogy mit ábrázolnak a képek. Volt pár ami nagyon inycsiklandónak látszott mint pl. a ránézésre hortobágyi palacsinta, vagy ami a cikk közepén is szerepel, talán marha zöldség gyűrűben, de a pöttyös zselélapoknak tűnő valamikkel fedett lóhere, vagy a szappanhabban tálalt, márványlapnak álcázott paté nem csinált kedvet a műélvezethez. (pedig mellette a kenyér nagyon jól néz ki.) A szenzációs hideg leves is úgy fest mintha beleborult volna a fél konyha egy tányér vízbe, és a tetejére belefulladt valami kerekszárnyú, azt valaki felvilágosult elmondhatná, hogy az mi tulajdonképpen. Remélem végül csak két somlóiról készült kép, és abból a kettőből az egyik legkevésbé se emlékeztet somlóira.

No name est omen 2017.09.24. 01:19:18

@ekat: A rántott húst, lánykori nevén mondjuk borjú bécsit nem hoznám első példaként a tipikus magyar ételek közt. Népszerűsége leginkább talán annak köszönhető, hogy a szocializmus alatt is, apróbb módosításokkal, többé-kevésbé elérhető volt, de emlékeztetett arra a polgári konyhára amikor még nem hiányból kellett vasárnapi ebédet főzni.
Sajnos az nem működik, hogy én eszek rántott húst, aki meg unja az eszik konfitált rebarbara magot levendula emulzióban. Az egyszerűbb, olcsóbb, háziasabb konyhát vivő éttermek ámulattal figyelik a csúcskategóriát, azt tekintik etalonnak és pár elem, óhatatlanúl átszívárog. Alapvetően ez jó is, de így alakulnak ki az olyan tragédiák, hogy az amúgy egész normálisan főző és olcsó Semmi extrában a főfogásokra, minden ok nélkül rádobnak egy marék rukkolát. És amikor eljő a nap, hogy levendulaolajjal fogják lelocsolni a rántotthúsomat, feltehetően bántani fogom az elkövetőt, pedig amúgy szélsőségesen béketűrő vagyok.

dekoninckxx 2017.09.24. 08:52:33

@Pink Petsch: Miért, az észak-koreaiak kimcsi hidrogént fúzionálnak fincsi hidrogénnel.

Attilajukkaja 2017.09.24. 09:32:20

@No name est omen:
" A rántott húst, lánykori nevén mondjuk borjú bécsit nem hoznám első példaként a tipikus magyar ételek közt."
Nagyon igaz! De én milánói szeletnek nevezném inkább, mert nálunk nem igazán készítik borjúból. :o)

"Sokat segített volna ha megtudhatjuk, hogy mit ábrázolnak a képek. "
Mennyire igaz!!! Köszi, hogy ezt is felhoztad.

"a fine diningal kapcsolatban kicsit olyan érzésem van mintha beütött volna a pop-art korszak"
Szerintem a fine-dining egyáltalán nem egy új dolog. Mindig is létezett a hétköznapi és a császári/királyi konyha szerte a világban. Ez utóbbinak példája a mostani fine dining. És van, aki ezt nagyon jól csinálja. Akkor is, ha van, amit másol. Ha valaki a pop-art benyomását kelti, akkor nem csinálja túl jól. Azokat a habokat például, amiket te szappanhabnak neveztél, engem sokkal ízléstelenebb dologra emlékeztetnek, és kifejezetten gusztustalannak tartok a tányéromon.

No name est omen 2017.09.24. 11:16:48

@Attilajukkaja:
Amúgy vicces, hogy a panírozott hús kimondottan előkelő, udvari étel lehetett párszáz évvel korábban.
Valami olyasmit gondoltam kihozni a dologból, hogy mint minden művészetnek van egy elit rétege, csúcs kategóriája, és igazad van ez így volt régen is, de most annyira divatba jött egyfajta irányzat, hogy csak ahhoz képest tudnak bármit is elképzelni és csak az tekinthető értéknek ami ezt másolja. Lehet ez egy újragondolt csirkepaprikás is akár, csak kevesen állják meg, hogy ne tegyenek rá apró virágokat és csak nagyítóval felfedezhető tejfölpöttyöket egy hibátlan csirkecombra. Viszont én meg úgy szeretem ha kicsit meg van pörkölődve a csirke és túlfőzve annyira, hogy lefoszlik a hús a csontról. Szerintem nagyon kevés magyar konyhára jellemző éteknek áll jól, ha egy diétás gyerekadag szerepel belőle egy méter átmérőjű tányéron, szerencsére ez utóbbiról kezdenek leszokni.
Velem is csak a jólneveltség mondatta a szappanhabot.

Attilajukkaja 2017.09.24. 16:50:20

@No name est omen:
"vicces, hogy a panírozott hús kimondottan előkelő, udvari étel lehetett párszáz évvel korábban."
Nálunk most is az, mert annyira nem szeretek panírozni, hogy ha megteszem, az ünnepinek számít. :o)

"én meg úgy szeretem ha kicsit meg van pörkölődve a csirke és túlfőzve annyira, hogy lefoszlik a hús a csontról"
Ezzel nincs is semmi gond. Széll Tamás kedvenc kajája pl. a rakott krumpli, de soha nem irt volna senki az ő rakott krumplijáról, ha előtte nem vált volna híressé a fine-dining terén. Pedig egy jó rakott krumpli is megérné a hírnevet, mert a legegyszerűbb ételek tudnak a legfinomabbak lenni. Ennek is megvan a kultúrája egyes országokban. Egy előző posztnál írta valaki, hogy Hongkongban egy sima kifőzde is kapott Michelin csillagot, pedig csak egy szimpla sült kacsa ételt kínál, de az olyan finom, hogy sorba állnak érte az emberek. Ahogy az olaszoknál is megteszik ezt az emberek egy egyszerű, de isteni pizzáért vagy pasztáért. Ennek is megvan a kultúrája, ... nálunk sajnos még nem annyira. Talán a most bezáró Laci!Konyha! képviselte ezt a vonalat.

Attilajukkaja 2017.09.25. 20:13:13

Idén 5 felnőttel töltöttem el egy hetet a Balaton déli partján. Odafelé menet természetes volt, hogy a Kistücsökben (Balatonszemes) ebédelünk, ahogy évek óta tesszük. Most sem csalódtunk az étteremben. De ezen kívül nem nagyon találtam olyan helyet, ami mindannyiunknak megfelelt volna. A siófoki Mala Gardennek, a Rozmaringnak vagy a balatonfenyvesi Hubertus-Hofnak nagyon szimpatikus volt az étlapja, de sajnos elég specifikus volt a kínálatuk vagy túl drágának találtuk. Az átlagos balatoni éttermek kínálata pedig olyan átlagos, hogy az csak na! Semmi egyedi, semmi izgalmas. Az előételek, levesek és desszertek kínálatát csukott szemmel is fel tudnám mondani. A főételekben is minimális a változatosság.
Tényleg ennyi a magyar konyha kínálata? Tényleg minden turista csak erre vágyik? Tényleg nincs egy szakács, aki ennél különbet produkálna? Tényleg egy étterem sem akar saját arculatot elfogadható áron?
Vagy csak én nem tudok róla? Itt az ár/érték arány a kérdés. Nálunk csak drágán lehet jót produkálni?

Molinaseca 2017.10.03. 09:54:01

@Pink Petsch: De figyelj, ha autentikusat akarsz, az otthon lesz (igen, még mindig, igen gyakran és ez nagyszerű szerintem), vagy disznóvágáson, esetleg nagyon kicsi kifőzdében.
Ami fine dining szinten magyar, az az alapanyag típusa, vagy az ízvilág, vagy a metódus, egyszerre mindezek már ritkán.
Különbözőt jelent a két szinten az, hogy magyar. Csak úgy, mint a vezető divattervezőknél, a kifutón szereplő modellek éppen viselhetők, csak nem ajánlottak iskolába járáshoz, vagy munkahelyi megjelenésként. A csúcséttermi étkezés sem napi rutin, mert ahhoz túl drága és egy átlag nap atmoszférájától távoli. Részleteikben azonban leszivárognak a tömegtermeléshez, és ily módon mégis meghatározóvá válnak.

Molinaseca 2017.10.03. 09:56:53

@Hód Alajos: Nincs szüksége védelemre, nem is ez a célom.
A felkutatott legjobb császárzsemle, biokerti magyar hegyes erőssel és jó vajjal, rendesen töltött csabai kolbival sznob?
Nem, és ez is egy gyakori jelenség a blogon, a hétköznapi étel, kiváló minőségben.
Épp hogy nem sznob. A sznob az, aki ár és trendfüggő, minőségtől függetlenül, ha esetleg nem, akkor tartalmatlanságában is dicsekvő.

Molinaseca 2017.10.03. 09:58:51

@Attilajukkaja: Te vagy az aki a Malackrumpliék blogján is kételkedik és leszól..?

Attilajukkaja 2017.10.03. 11:05:32

@Molinaseca:
A malackrumpli blog nem rémlik. Nagyon nem. De ha én lettem volna, akkor tudsz választ adni a kérdésemre?

Molinaseca 2017.10.07. 21:47:32

@Attilajukkaja: malackrumpli.blog.hu/2015/08/12/valami_ilyesmi_lesz#c27816146

A név egyezik, pedig eléggé egyedinek tűnt. De hát van ilyen. ;-)
Ha te vagy, akkor kizárt, hogy válaszoljak :D

Attilajukkaja 2017.10.08. 14:45:28

@Molinaseca:
Igazad van, két évvel ezelőtt egyedül én beírtam egy kérdést erre a blogra, amire senki nem válaszolt nekem. Azóta sem. Talán ezért volt olyan feledős.
És nagyon megköszönöm, hogy nem válaszolsz rá! Vannak posztok, amikre kár szót vesztegetni. ;o)

A kérdésemre pedig most sem válaszoltál.

világevő · http://vilagevo.blog.hu 2017.12.11. 08:18:14

@Zed is not dead yet: bocs, ezt csak most látom. Értem a problémádat, és szerintem tökéletesen meg lehet világítani a dolgot egy zenei párhuzammal: a fine dining a főzés magasművészete, ahol ugyan szintén fontos az evés is, de alapvetően nagyon sok egyéb réteg tevődik rá, megy a művészkedés. Ezt valaki vagy szereti, értékeli, vagy nem (vagy csak néha). Olyan ez, mint az opera: nem igazán kétséges, hogy ez ott van a zenei műfajok csúcsán valahol, de ettől még rengeteg ember van, aki boldogan leéli az életét operhallgatás nélkül és megmarad a popzenénél mondjuk.
Ha ilyen vendégem jönne, őt én se kényszeríteném operába, de főleg olyanok jönnek, akiket kevésbé érdekel a popkaja. Amúgy lehet ezt persze vegyíteni is, van tervben már jó ideje egy olyan, amikor nagy foodie-knak a sok kifinomult élmény mellé akarok egy igazi bográcsozást is szervezni.

világevő · http://vilagevo.blog.hu 2017.12.11. 08:21:17

@Alfréd76: nem tudatos, talán azóta pótoltam is, de annak legfőbb 'baja' turistaszempontból, hogy kiesik a városból eléggé.

világevő · http://vilagevo.blog.hu 2017.12.11. 08:24:21

@NagyVonalakban: persze, de ez nem arról szól, hogy ezek a helyek nem elég jók, hanem a te preferenciáidról. Többre értékeled az egyszerűbbet, és/vagy ritkábban igényled a magas művészetet, nincs ezzel semmi gond. Van aki soha nem akar fine diningot enni, van, aki hetente egyszer, van, aki akár naponta is örömmel. Mindenkinek 'igaza' van.

világevő · http://vilagevo.blog.hu 2017.12.11. 08:27:47

@No name est omen: Nyilván útkeresés is zajlik minden művészeti ágban, és ez így van jól, bár - szerintem - ezekben az éttermekben alapvetően elég jó irányba mennek, jó úton haladnak, azért is választottam ezeket. A képek lehetnek csalókák, na meg itt is a megszokás sokat számít, ha kevés hasonlóan dekorált ételt eszel, akkor nyilván szokatlanabb. Na meg élőben - szerintem - jól néznek ki többnyire.