Ramenvadászat Koppenhágától Tokióig
2017. március 31. írta: világevő

Ramenvadászat Koppenhágától Tokióig

Kicsit talán megszállott vagyok, de amikor a legutóbbi dán túrámon kiderült, hogy egy tokiói ramenmester vendégszerepel, akkor gyorsan lecsaptam a lehetőségre. Aztán pár héttel később Tokióban is elzarándokoltam hozzá. Megérte! dscf6503.JPG

Ugyanis fantasztikus rament készít. A koppenhágai túra a Noma záróparty-ja miatt volt február végén, a városban előtte pár héttel nyitott egy szuper jó ramenező, a Slurp Ramen Joint, olyan minőségű ramennel, amiről mi itt Budapesten sajnos csak álmodozhatunk. Pedig történt itthon is előrelépés a témában, de amit ezek a dán fiúk csinálnak, az egészen magas liga. Nem véletlen, hiszen az egyik legjobb tokiói mesternél tanulták el a leves és a tészta készítésének a titkait, ha nem is feltétlenül pont úgy, ahogy a Tampopo című klasszikusban, de az biztos, hogy eredményesen. A tanulás folyamata helyett mos tinkább nézzük meg a filmből az evés titkait, bevallom, én néha azért kihagyok ebből pár mozzanatot :)

Már a blog indulása idején is posztoltam tokiói ramenélményről, azóta is nagy kedvencem a tésztaleves, egyszerűenk is tűnhet a műfaj, de az igazán jó ramen nagyon bonyolult és igényes munka eredménye. A frissen főtt tészta ruganyos és ízes, a lé erőteljes, mély és összetett, az egéyb kiegészítők pedig kiváló kísérői az élménynek. [Ez egy nagyon durván leegyszerűsített recept, ami azért még így is elég jó eredményt hoz.]

A különleges alkalom, ami miatt mindenképpen be kellett jutnom hozzájuk az volt, hogy a mesterük jött látogatóba hozzájuk, és persze mi mást csinálhat egy japán ramenmester, mint rament főz, ha látogatóba jön. Két napon keresztül a tokiói Hitotogisu ramenező vezetője, Yamamoto készítette a rament itt, ilyen eredménnyel:

img_0035.JPG

Fantasztikus ramen, egy kis extrával: Yamamoto specialitása, hogy az alaplébe kagylót is tesz, így az kap egy egészen különleges kiegészítő ízt. Ilyen egyébként a koppenhágai hely és csapat akcióban:

Ilyen pedig, amikor még jobban belelendülnek a munkába:

 Annyira tetszett a ramen, hogy elhatároztam, hogy Tokióban is felkeresem Yamamoto-san ramenezőjét, már csak azért is, mert a legjobb japán étteremértékelő weboldalon, a Tabelogon is elég jól szerepel. Mivel csütörtökönként különleges napot tart, ezt választottam, ilyenkor csak egyféle rament kínál, viszont az szárított szardíniával is ízesítve van, azaz még egy kicsit különlegesebb a szokásosnál. Persze jó messzire el kellett metrózni a 'belvárosból', aztán még egy kis séta egy lakóövezetben, aztán már be is állhattam a sorba, hiszen Japánban minden igazán finom büfé előtt sor van.

Hossza várakozás után semmit nem bíztam a véletlenre, csípőből tüzelve elkészítettem az első fotót a beltérről, sejtettem, hogy nem szeretik az ilyesmit. Így is lett, de kegyesen hozzájárultak ahhoz, hogy majd a levesemet lefotózzam.

dscf6496.JPG

De addig még le kellett küzdeni egy aprócska akadályt, hiába tudtam, hogy csak a szírdíniás ramen van aznap, valahogy meg is kellett rendelni azt. A rendelés sok helyen egy automatánál történik, ahol az embe rkiválasztka a megfelelő gombot, majd kifizeti a gépnek a kívánt összeget és kap érte egy jegyet, ezt adja át a pulton belül dolgozóknak. Szuper megoldás, nincs probléma a pénzváltással, higiénikus, hiszen a szakácsok nem nyúlnak pénzhez és effektív is. Kivéve, ha az ember pont nem tud japánul, és a gépen nincs semmi angol felirat, ami segítene.

Aztán csak sikerült átlendülni ezen is, az egyik szakács kicsit tudott angolul, így - ha teljes képet nem is kaptam a választási lehetőségekről, méretekről, feltétekről - de legalább nem rendeltem és fizettem olyat, amit aznap nem is kínálnak. Aztán a tészta megfőzése után hamarosan meg is kaptam a ramenemet, ami minden fáradozást és küzdelmet megért: ízgazdag, különleges, erőteljes aromájú, fantasztikus tésztával, igazi mestermű:

dscf6510.JPG

 Tele umamival.

dscf6512.JPG

További japán posztok a Világevőn. Hamarosan Párizs és Mexikó következik, élőben itt lehet követni.

A bejegyzés trackback címe:

http://vilagevo.hu/api/trackback/id/tr3512392225

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

FogarasiArpi 2017.04.01. 11:28:32

Jól néz ki.
Én is oda vagyok a jó ramen-ért, szerencsére nem úgy eszem, mint a sensei a Tampopo-ban, hanem beérem az átlagos, de jó minőséggel is.
Éppen ezért a nagyobb nyugati városokban bárhol fellelhető japán kifőzdékben mindig jókat szoktam enni.

világevő · http://vilagevo.blog.hu 2017.04.01. 13:00:30

@FogarasiArpi: egész finomat tényleg sokat lehet találni, de érdemes egyszer kipróbálnod a csúcskategóriát is, vannak komoly távlatok, a ramen simogatása nélkül is. :)

Csecse Becse 2017.04.02. 01:23:36

@világevő: A'szem pont egy gépen ültünk Malmö/Koppenhága felé kb. 2 hete (legalábbis gyanúm szerint). Ha tudtam volna, h. ilyen frankó kis helyek vannak, akkor inkább kértem volna tanácsot hami ügyben, lévén a helyi "food tour"-tól nem igazán estem hasra. Holott a kiruccanásom egyik célja volt lecsekkolni a fenemód híres skandináv konyhát (lehetőségeimhez mérten).
A Copenhagen StreetFood csarnok pl. sokkal izgalmasabb volt az előbbinél - és még jól is laktam.
Zarándoklat címszóval megnéztem (megszelfiztem) volna a Noma bejáratát is, de ott már csak az építkezés nyomai voltak. El is szomorodtam, pedig baktattam érte nem keveset.